A zalaszántói sztúpát, Európa legnagyobb buddhista szentélyét 1993-ban a dalai láma avatta fel. Az építéskor növényi magvakat, vallási dokumentumokat és tibeti könyveket is elhelyeztek a sztúpa talapzatába. A szentély közepében fut egy 24 méter magas életfa, amelynek belsejébe eredeti Buddha-ereklyéket rejtettek el.
A sümegi és a rezi vár gyűrűjében, mintha egy lótuszvirág közepébe épült volna a zalaszántói Béke Sztúpa. A buddhista tanok szerint a lótusz a szeretet és a tisztaság jelképe, a kör alakú sztúpák pedig a békét hivatottak szimbolizálni.
A zalaszántói sztúpát, Európa legnagyobb buddhista szentélyét 1993-ban a dalai láma avatta fel.
Létrejötte pedig egy Ausztriában élő dél-koreai szerzetesnek, Bop Jonnak köszönhető, aki már régóta tervezte, hogy mestere iránt érzett hálából sztúpát építtet. A 1990-es évek elején egy keszthelyi pihenése során szeretett bele a környékbe, ahol nyugalmat és békességet érzett.
A zalaszántói buddhista sztúpa (Fotó: MTI/Varga György)
A sztúpa már 14 éve állt, amikor a koreai szerzetes két lámát rendelt Magyarországra, hogy terjesszék a buddhizmus tanait és a meditáció technikáját.
A két szerzetes 2004 nyarán érkezett Zalaszántóra Bop Jon meghívására. A két szerzetes nem sokat tudott Magyarországról, mindössze annyit, hogy ezentúl itt fognak szolgálatot teljesíteni – mondta Takács Éva, a Buddhista Béke Szentély Alapítvány titkára az M1 Itthon vagy! című műsorában.
Az építéskor növényi magvakat, vallási dokumentumokat, és tibeti könyveket is helyeztek a sztúpa talapzatába.
A szentély közepében fut egy 24 méter magas életfa, amelynek a belsejébe eredeti Buddha-ereklyéket rejtettek el.
A buddhisták úgy tartják, ezek a tárgyak a tisztaság, a jóság és a béke energiáit közvetítik, míg az épület három szintje a test, a lélek és a szellem hármasáról árulkodik. A harmadik emeleten nem csak egy Dél-Koreából érkezett aranyozott Buddha-szobor emeli az építmény patináját: nyolc éve már, hogy falain imamalmok futnak.
Tibeti imamalmok a sztúpa oldalán (Fotó: MTI/Varga György)
Az imamalmokat a Zalaszántón élő szerzetesek töltötték meg különféle imákkal, így ha bárki megforgatja a malmokat nemcsak saját magunknak, hanem a világban minden érző lénynek a jobbulását segítik elő – mondta Takács Éva.
A Kovácsi-hegy másik, nyugati oldalának geológiai érdekessége a kétszáz méter hosszú Bazalt utca, a szurdok, amit Zala megye egyik csodájaként is emlegetnek.
A hegy két-három millió évvel ezelőtt egy vulkáni kitörés során keletkezett. Ahhoz, hogy sziklái utcaformát öltsenek, több százezer évet kellett rajta dolgoznia a természetnek.
Zala megye tájföldrajzát főként folyói, többek között névadója, a Zala formálta. A völgyek mélyek, a hegyek magasra nyúlnak. Erdői dúsak, dombjait gazdagon borítják bükkösök és fenyők, de bőséggel akad itt hárs és tölgy is. A Keszthelyi-hegység nyugati csücskében, a Kovácsin is van ezekből a fajokból jó néhány, amelyek a sziklákba kapaszkodva is megtelepedtek.
A Bazalt utcát és a Kovácsi-hegyet már a középkorban felfedezték a környéken élők. Úgy vélték, a barlangokat rettegett természeti lények lakják.
A Vadlánlik-barlangokhoz számos legenda is kapcsolódik.
Az egyik legenda szerint egy szegény fiú és egy gazdag család lánya között szövődött szerelmi kapcsolat tragédiába fulladt, mert a gazdag szülők nem örültek a két fiatal között kialakult románcnak. A gazdag család lányukkal meghívatja a fiút, hogy megismerhessék. A szegény fiú eleget is tesz a meghívásnak, azonban a lány szülei tőrbe csalják, és elküldik katonának – mondta Sinka Gábor, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának tájegységvezetője.
Hozzátette, a legendának létezik több befejezése is, az egyik változat szerint a szegény fiút megölik. A monda szerint a lány miután megtudta, mi történt szerelmével, bánatában eszét vesztve az erdőbe menekült, és a barlangokban keresett menedéket. Úgy hírlik: teliholdas éjszakákon még most is hallani keserves énekét.
