×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Meghódította a világ színpadait a legnagyobb magyar primadonna

 

Balett-táncosnak készült, de felfigyeltek különleges hangjára. Az 1920-as években a már az ország legismertebb primadonnája, csillagászati összegeket keres. Már túl az ötvenen aratta legnagyobb sikerét a számára átírt Csárdáskirálynőben. Az operett legendás nagyasszonya, Honthy Hanna ezen a napon született 128 éve.

Honthy Hanna 1893 február 21-én látta meg a napvilágot Hügel János nyomdász és Hanrich Emma varrónő lányaként az akkor rossz hírű Külső-Erzsébetvárosban Hajnal Halna néven. Apja három évesen elhagyja a családot, ezután anyja és nagyanyja neveli.

Egy Nefelejcs utcai kis földszinti lakásban nőtt fel. 1903-ban négy elemi osztályt végzett, amikor tízéves korától az Operaház (ekkor még Népopera) balett-növendéke lett.

Egy interjúban így vallott erről: Gyerekkorom óta megszoktam, hogy én magam intézem a dolgaim. Alig tipegtem, a verklit hallottam, már táncoltam az iskolában nem tanultam jól, de jól táncoltam. A szomszéd néni azt kérdezte szüleimtől miért nem visznek az Operába. A Nefeleljcs utcában laktam és reggel 8 órára már egyedül jártam próbákra – mesélte. Ekkor 30 krajcár, egy korona járt a statiszta munkáért.

Honthy Hanna operettprimadonna portréja.(Fotó: Nemzeti Fotótár/Magyar Fotó: Cseörgő Tibor)

Pályafutását Hajnal Hajnalka néven kezdte. A színészpedagógust Bárdi Ödönt kérte meg, hogy tanítsa. Ő győzi meg, hogy szerződjön vidékre, ahol azonnal primadonna lehet. A Népopera után a Vígszínháznál is próbálkozott, de ott nem kapott számára megfelelő szerepeket.

A korszak egyik első színészügynöke, Réti bácsi (Réti István) javasolja neki, hogy váltson nevet: „Aki karriert akar csinálni, az ne faragjon szóviccet a nevéből, tanácsolta."

Végül olyan nevet választott, hogy ne kelljen az ezüst evőeszközein a monogramját megváltoztatni. így lett Hajnal Hajnalkából Honthy Hanna.

A világháború éveiben a Bécshez közeli Pozsonyban színházi konjunktúra van. Honthy Hannáról elismerően írnak a bécsi lapok, Pozsonyi évadja alatt sztárgázsiban részesül, évente 17 ezer koronával. Réti tanácsolja, hogy szerződjön Debrecenbe, a Heltai Jenő vezette társulathoz.

Akkor csillagászatinak számító huszonötezer koronáért ezt meg is teszi, az ország elsőszámú, legdrágább primadonnája lesz

Honthy nevével gyakorlatilag bármilyen darabot el lehet adni. Reggelente sorok kígyóztak a jegypénztáraknál.

Huszonhét évesen szerződött Pestre, szubrettként került egy színpadra Fedák Sárival, aki a nála jóval fiatalabb pályatársban veszedelmes versenytársát látta. Kettőjük viszonya közismert.
A kíméletlen harcból Honthy került ki győztesen, így hamarabb vált szubrettből primadonnává. A viszálykodás annyira kíméletlen volt, hogy Honthy még a nagybeteg Fedák Sári nagy visszatérését is meghiúsította 1954-ben.

Ötvenévesen a nagy dobás

A Horthy korszak alatt befutott színészek pár évig mellékvágányra kerültek. A Gáspár Margit vezette Fővárosi Operettszínházban kaptak „túlélési lehetőséget” a két világháború közti időszak legnagyobb sztárjai, mint Honthy, Feleki Kamil és Latabár Kálmán.

Már túl az ötvenen aratta legnagyobb sikerét a számára átírt Csárdáskirálynőben, a főszereplővé előléptetett Cecíliaként. A többször is felújított operettet nem lehetett levenni a műsorról, a társulat külföldön is sokat turnézott vele.

Moszkvában is hatalmas sikert aratott a mű. Amikor a tévé élőben közvetítette a produkciót, az utcák kihaltak. Az előadáson jelen volt Nyikita Hruscsov pártvezető, aki egy Moszkvics személygépkocsival fejezte ki hódolatát a művésznőnek.

A 1969-ben az Egyesült Államok és Kanada nagyvárosait turnézza végig. Az akkor hetvenhat éves primadonna több száz, olykor ezres nézőterű színházakat tölt meg.

Honthy ellentmondásos és megosztó személyiség volt. Közismert rendszeretete a tökéletességhez való ragaszkodása. Magasra tette a mércét.

Még 70 éves korában is énekórákra járt, és 80 éves születésnapján is fellépett még egyszer. Csak a színháznak élt; ezt magánélete megsínylette. Háromszor ment férjhez, de nem tartották sokáig ezek a kapcsolatok.

Kiemelkedő humorérzék és az új iránti nyitottság is jellemezte.

Az 1967-es szilveszteri műsorban például örökzöld slágereket adta elő az akkor népszerű beatzenei kíséretre, és nem is akárhogyan. Az operett iránt idegenkedők számára is igazi csemege, hogy a művésznő előadja az Egy csók és más semmit, vagy a Hajmási Péter, Hajmási Pált.

Élete utolsó szakaszát a Deres úti villában tölti. 1978. december 31-én még vasárnapi ebéddel várja vendégeit, de másnap a bejárónője már hiába kopogtat a reggelivel.

Az Operettszínház nézőtéri társalgójának télikertjében 2016 februárjában avatták fel bronzszobrát. Díjat is elneveztek róla, amelyet 2019 óta közönségszavazatok alapján osztanak ki a legígéretesebb operett- színésznőknek.