×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Bűncselekmény és három év börtönnel sújtható – Ezt tegye, ha állatkínzást lát

 

Magyarországon 2004 óta bűncselekmény az állatkínzás. A megelőző időszakban gátolva volt nem csupán az állatok, de az emberi jogok kiteljesedése is. A közelmúltban is történtek megdöbbentő esetek, a kormány és az Agrárminisztérium lépett az ügyben. Cikkünkből az is kiderül, hogy milyen büntetésre számíthatnak az állatkínzók, illetve az is, hogy mit tehetünk, ha ilyen esetet tapasztalunk a környezetünkben.

A kép illusztráció (Fotó: Nemzeti Fotótár/Bruzák Noémi)

Nemrég közölte a rendőrség, hogy egy törökszentmiklósi család egyik tagja az udvaron tartott kutyájukat azzal büntette, hogy a nyakörv láncánál felemelte úgy, hogy az állat lábai nem értek talajt, továbbá – mivel az eb korábban megszökött – annak mellső és hátsó lábait dróttal összekötözte.

A kutya kínjában vonyított, akkor is, amikor állampolgári bejelentést követően a helyszínre érkeztek a rendőrök. Amit a tettenéréskor láttak, az bűncselekménynek számít. Felszólították a férfit, hogy távolítsa el a kutya lábairól a drótot.

Az eb láthatóan alultáplált volt, és úgy volt kikötve, hogy fedett helyre sem tudott behúzódni. A rendőrök a 34 éves férfit előállították a Törökszentmiklósi Rendőrkapitányságra, ahol állatkínzás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként kihallgatták, a férfi beismerő vallomást tett. A kutyát egy helyi állatvédő alapítvány fogadta be.

Hasonló durva állatkínzás történt január végén is. Az ügyben a rendőrség nyomozást indított egy komlói férfi ellen, aki bántalmazta kölyökkutyáját, majd az állatot egy szemeteskonténerbe dobta. A gyanúsítottat elfogták, kihallgatásakor elismerte a bűncselekmény elkövetését. Az állatnak fej- és szemsérülést okozó férfi a tettét azzal indokolta, hogy a kutya viselkedése miatt nagyon mérges lett.

Online kérdőív az állatok védelmében

Az ilyen és ehhez hasonló esetek visszaszorítása érdekében, illetve az állatkínzók ellen állatvédelmi társadalmi párbeszéd kezdődött, online kérdőív formájában várják a lakosság véleményét – mondta Nagy István agrárminiszter vasárnap a NOÉ Állatotthonban. A kérdőívet az Állatvédelem.kormány.hu oldalon lehet kitölteni.

A tárcavezető ismertette: a kormány és az Agrárminisztérium (AM) törekszik arra, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel elősegítse az állatok jólétének javítását és a felelős állattartás térnyerését a lakosság körében.

Ebben a szellemben indítja el a társadalmi párbeszédet is, amelynek célja, hogy biztosítsák a kölcsönös információcserét, a szorosabb együttműködést az ágazatot érintő jogszabályok előkészítésében, valamint az átfogó programok és stratégiai dokumentumok megalkotásában. Nagy István kiemelte, az állatvédelem ügye az egész társadalmat érinti.

Ismertette: már hosszú évek óta dolgoznak az állatok védelme érdekében; felléptek az állatkínzás ellen: ma már az ezzel kapcsolatos bűncselekmények büntethetőségéről

Magyarországon a törvények egyértelműek, és európai viszonylatban is a szigorúbb szabályozások közé tartoznak.

Törekvéseik folytatásaként tavaly az állatvédelem tematikáját miniszteri biztosi szintre emelték az AM-ben – tette hozzá Nagy István.

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott kiemelte, hogy az állatvédelmről az online felmérés március 7-ig tart, és várják a véleményeket az Állatvédelem.kormány.hu oldalon.

A jogszabályi környezet felülvizsgálatával kapcsolatban várják a véleményeket a nem megfelelő állattartással szembeni fellépésről, az állatkínzás büntethetőségéről, a tiltott állatviadalokról, a pirotechnikai eszközök használatáról és cirkuszi vadállatok helyzetéről is – fűzte hozzá.

Magyarországon 2004 óta bűncselekmény az állatkínzás

Az állatkínzás a közbiztonság elleni bűncselekmények csoportjába tartozik, a jogszabály védi az állatokat a bántalmazástól, kínzástól.

Ezt a bűncselekményt a 2004. évi X. törvény iktatta be a büntető törvénykönyvbe, 266/B. §-ként. A törvény indokolása szerint Magyarországon olyan méreteket öltött az állatok bántalmazása, kínzása, hogy ez szükségessé tette az állatok elleni ilyen cselekmények büntethetővé tételét. A szakasz sorszámát 2013. július 1-től 244. §-ra változtatták.

Letöltendő börtön

Azt, hogy hány állat esik áldozatul az állatkínzásnak Magyarországon, senki nem tudja. Az esetek többsége soha nem derül ki, mert például a szemtanúk elmennek a látottak mellett, esetleg nem akarnak haragot a szomszéddal.

A rendőrségi bizonyítás is nehéz. A legkirívóbb esetekben is legtöbbször felfüggesztett börtönbüntetést szab ki a bíróság, ha büntetlen előéletű az elkövető.

Székesfehérváron nemrégiben azonban precedensértékű ítélet született. Egy év letöltendő szabadságvesztésre ítéltek egy állatkínzót.

A Székesfehérvári Törvényszék egy visszaeső férfi ügyében már szigorúbb volt

– ismertette Gyuricza Zsolt, a törvényszék sajtószóvivője a Kossuth Rádió Napközben című műsorában 2020 októberében.

Az ügyről a szóvivő elmondta, hogy a vádlott egy ingatlan udvarán, kutyaház nélkül, egy palatetős rész alatt, mindenféle fekvő alkalmatosság nélkül 2,9 méter hosszúságú láncra kötve tartotta az állatot. Nyakörvként nadrágszíjat használt. A vádlott 2018 nyara és 2019 januárja között csak alkalomszerűen, ritkán járt ki az ingatlanra, így az ott elhelyezett állatot rendszeresen, több hétre ellátás nélkül hagyta.

„2019. január 19-én az állatmentő elszállította a kutyát, azonban a kialakult egészségügyi állapota és a kóros lesoványodás miatt az orvosi ellátás ellenére két hónap múlva az állatmenhelyen elpusztult. A Székesfehérvári Törvényszék mint másodfokú bíróság egy évben állapította meg a szabadságvesztés mértékét, és emellett egy év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre is ítélte a vádlottat” – részletezte a szóvivő.

Ez a férfi két évvel korábban hasonló állatkínzás miatt már állt bíróság előtt. Akkor négy hónap, egy év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.

„Ugyanezen az ingatlanon tartott szintén nem megfelelő körülmények között egy másik kutyát, amely egyébként egy hasonló fajtájú, nagy testű kutya volt” – fogalmazott Gyuricza Zsolt.

A kép illusztráció (Fotó: Nemzeti fotótár/Mészáros János)

A férfi azzal védekezett, hogy munkája és egészségügyi állapota miatt nem tudott gondoskodni a kutyáról. Ezt a védekezést azonban a bíróság nem fogadta el. Egyrészt az orvosi iratai nem igazolták ezt, illetve segítséget sem kért az állat ellátásához” – tette hozzá.

Szomorú állatmenhelyi statisztikák

Az állatmenhelyünkre körülbelül hatszáznyolcvan-hétszáz kutya kerül be egy évben. Azt kell, hogy mondjam, kutyáink zöme az ország azon részéről érkezik, ahol a bántalmazások eléggé elterjedtek, Borsod megye, Szabolcs, így minden második kutyánk valamilyen jellegű bántalmazást kellett hogy elviseljen” – közölte a Kossuth Rádióban Sági Barbara, a váci Zöld Menedék Állatvédő Alapítvány elnöke.

Elmondta, előfordulhat, hogy évek telnek el, mire egy bántalmazott kutyát meg tudnak közelíteni, mire szelíddé válik. „Ha egy állat életét veszélyeztető pillanatot látunk, akkor minden esetben a rendőrséghez kell fordulnunk. Amennyiben nem megfelelő állattartást látunk, minden esetben a település jegyzőjéhez kell fordulnunk.” 

Kevés ügy jut el a bíróságra

Az utóbbi időket is figyelembe véve azt lehet mondani, hogy rendkívül kevés ügy jut el egyáltalán bármelyik bírósághoz, nem csupán a legfelsőbb bírósághoz, azaz a Kúriához. Évente körülbelül ötszázötven állatkínzás történik az országban, és például a 2020-ban hatvanhét ítélet született – jelentette ki Székely Ákos, a Kúria elnökhelyettese Kossuth Rádióban.

Egy 2014-es esetben a bíróság elvi határozatot hozott, amellyel kapcsolatban az elnökhelyettes elmondta, hogy ezek a döntések iránymutatásul szolgálnak az ítélkezésben.

Az állatkínzás bűncselekmény

Magyarországon a 20. században még az emberi jogok biztosítása is akadályozva volt, nemhogy az állatok védelme, ezért lehetséges, hogy csak 2004-ben született meg a törvény, amely kimondja, hogy az állatkínzás bűncselekmény – hangsúlyozta a Kossuth Rádióban Vetter Szilvia jogász, az Állatorvostudományi Egyetem munkatársa.

Mielőtt az állatkínzás bűncselekménnyé válhatott, ha fajtatiszta kutyát kínoztak, akkor rongálást állapított meg a bíróság, ami ahhoz kötődött, hogy tényleg van-e gazdasági értelemben vett értéke az állatnak – mondta.

Halmazatban a rongálást most is megállapítja a bíróság.

Úgy gondolja Vetter Szilvia, hogy a külföldi példák alapján Magyarországon is meg kellene gyökereztetni az érzelmi károkozás jogintézményét állatkínzásos esetekben. Idézőjelben családtag minősítést kaphatnak az állatok.

Kijelentette, hogy hazánkban egyes aspektusokban korszerű és részletes a szabályozás. Például három év a kiszabható szabadságvesztés időtartama állatkínzás esetén, és ezzel Európa középmezőnyében vagyunk.

Ellenben fejlesztésre szorul többek között az elütött állatok esetén a kötelező segítségnyújtás, illetve elkerülhetetlen a zoofília büntetőjogba emelése. „A letöltendő börtönbüntetés nem csodafegyver. Meg kell próbálni az embereket rávezetni, hogy az állatok is érző lények” – fogalmazott.

A címlapfotó illusztráció.


A teljes beszélgetést itt hallgathatja vissza.