×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Hatalmasat hazudott az ellenzéki lap Budapest „lerohasztásáról”

 

A „papír” sok mindent elbír. Sokszor látni azt, hogy bizonyos orgánumok a valóságnak csak egy – általuk bemutatásra alkalmasnak gondolt – vékony szeletét mutatják be, esetleg egyoldalúan vagy épp torz optikán keresztül láttatják – írta Schneller Domonkos, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár Facebook-oldalán.

Scneller Domonkos írásában egy a 444 hírportál által publikált cikkre reagált, amelyben azt állítják, hogy valaki vagy valakik (?) tudatosan le akarják rohasztani Budapestet.

Ez az állítás hamis

– hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Nézzük hát az állításokat, és vizsgáljuk meg, vajon kiállják-e a valósággal való összevetést! – írta Facebook-bejegyzésében Schneller Domonkos.

A helyettes államtitkár három pontba szedve cáfolta a hírportál állításait Budapest „lerohasztásáról”.

Egy

Az első állítás magából a cikk címéből következik: valaki vagy valakik tudatosan (?) le akarják rohasztani Budapestet.

Ez az állítás hamis” – tette hozzá az helyettes államtitkár.

A valóság ezzel szemben az, hogy valaki vagy valakik az elmúlt tíz évben 2200 milliárd forintból fejlesztették ezt a várost. Ebből az elképzelhetetlenül hatalmas összegből évtizedek óta pusztuló műemlékeket (Várkert Bazár, budai vár, Pollack Mihály-féle Ludovika történeti épület, Zeneakadémia, Vigadó, Eiffel-csarnok, Gül Baba türbéje stb.) újítottak fel,

miközben 375 milliárd forintnyi adósságot vállaltak át a (korábban valóban lerohasztott) kerületektől, a fővárostól, a BKV- tól.

Eközben 1575 darab közösségi közlekedési járművet (villamost, buszt, trolit, metrószerelvényeket) helyeztek forgalomba. Budapest villamoshálózata a 60-as, 70-es évek hálózati csonkolása óta első alkalommal szintén ebben az időszakban bővült. Ezzel egy időben 393 ezer négyzetméter zöldfelületet (Normafa, Margitsziget, Orczy-park, Millenáris Széllkapu, 7 családi sport- és szabadidőpark stb.) újítottak meg vagy hoztak létre.

Ugyanebben az időszakban három egyetemi campus épült

(Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Testnevelési Egyetem) és további egy (Pázmány) előkészítése zajlik.

Budapest tehát épült, nem rohadt. Az írás második feléből (vigyázat, spoiler!) pedig ki fog derülni, hogy ez a jövőben is így lesz – sorolta Scneller Domonkos a tényeket, melyek cáfolják a 444 cikkének valódiságát.

A második állítás szerint Magyarországnak összesen 11 ezer milliárd forint EU-s támogatás jut 2021 és 2027 között. Ez igaz.

A "papír" sok mindent elbír. Sokszor látni azt, hogy bizonyos orgánumok a valóságnak csak egy – általuk bemutatásra...

Közzétette: Schneller Domonkos – 2021. február 9., kedd

Schneller elmondta, hogy ha a kormány nem tenne meg mindent azért, hogy Budapestre sokkal több jusson, mint amennyi az EU-s szabályok alapján járna, kevés jutna ide, ez részben igaz. Magyarázat nélkül mégis hamis.

Budapest ugyanis fejlett régiónak minősül az EU-ban, ezért nagyon kevés pénzt kap a területi alapon kiosztott forrásokból. Ez már az előző időszakban is így volt.

A Budapestnek jutó forrást az ország 11 ezer milliárdos forrástömegével összevetni (amiben ráadásul az agrárpénzek is benne vannak) az olvasó szándékos megtévesztésének minősül

– olvashatjuk Scneller Domonkos Facebook-oldalán.

Az állítás miszerint a fővárosnak 5 milliárd forintot ad a kormány, ugyanakkor többszörösen, súlyosan valótlan. A cikk ugyanis a Budapestnek járó ERFA-forrás 20 százalékát próbálta kiszámolni.

Nem sikerült” – tette hozzá Schneller.

Budapestnek (az EU szabályai szerint és következtében) a kötelező hazai társfinanszírozással együtt járó ERFA-pénze 60 milliárd forint (szemben a vidék több mint 5000 milliárdos ERFA-forrásával).

Ennek a 60-nak a 20 százaléka 12 milliárd forint, nem pedig 5.

Az említett 60 milliárd forint további részét valóban kiemelt projektekre költi el a kormány, mégpedig parkfejlesztésekre, ami (reméljük) aligha áll szemben a Fővárosi Önkormányzat preferenciáival, a konkrét projektek ráadásul csak akkor valósulnak meg, ha a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában arról a kormány és a főváros megállapodik – azaz valójában minden budapesti fejlesztésbe van beleszólása a fővárosnak. Mi több, ezeknek a parkfejlesztéseknek az előkészítését a kormány több mint egy milliárd forintból már megkezdte (Városmajor, Gellért-hegyi közpark), sőt, van, ahol már a tervező kiválasztása is zajlik (új csepeli közpark) – írta Scneller.

(Fotó: Facebook.com)

A cikk Budapest kisemmizése újabb bizonyítékaként láttatja, hogy ennek a 60 milliárd forintnak miért csak a 20 százaléka (újra: nem 5, hanem 12 Mrd forint) fölött diszponál a főváros.

Scneller kiemelte, hogy Tarlós István idején ez az arány 15 százalék volt 20 százalék helyett. Azaz: a Fővárosi Önkormányzat nagyobb arányban diszponálhat a források fölött, mint Tarlós István idején.

A 2014–2020 közötti Vekpopól (ahol a Budapestnek járó regionális fejlesztési (ERFA) keret) 15 százaléknyi forrás jutott az önkormányzatoknak. A kormány mostani ajánlata ennél bőkezűbb – összhangban azzal, hogy a Budapesten kívüli területeknek juttatott ERFA-pénznek (tehát Debrecen, Győr, Székesfehérvár stb.) is 80 százalékát ágazati elven költi el a kormány és 20 százalékát adja az önkormányzati szférának,

Budapest tehát nem részesül rosszabb elbánásban, mint a vidék. Így hát az állítás ismét csak hamis.

– állította a helyettes államtitkár.

Kettő

A cikk azt állítja, hogy „főleg” az atlétikai stadion környékére költené a kormány Budapest EU-s forrásait. Ez teljes nonszensz, légből kapott – írta Schneller.

Majd kifejtette véleményét, miszerint az atlétikai stadion (amelynek megépülését amúgy – a körülötte megvalósuló park elkészülte esetén – egy közelmúltbeli kutatás szerint a ferencvárosiak 80 százaléka támogatja) semmilyen módon nem finanszírozható az EU forrásaiból, ráadásul a kivitelezői szerződést tisztán hazai forrásokból már a tavalyi évben aláírta az építtető BMSK. Tehát nemcsak, hogy nem költi, de nem is költhetné erre az EU-s forrásokat a kormány.

Három

És hogy miért, hogyan tervezi egyéb, a fővárosnak alanyi jogon nem járó forrásokból fejleszteni Budapestet a kormány a következő 7 évben?

Mivel Budapest (mint azt feljebb már láthattuk) fejlett, és az uniós szabályok szerint összesen 60 milliárd forint ERFA-t kaphatna, a kormány ezt a korábbi időszakoknál jóval bőségesebben kompenzálja egyéb EU-s forrásokból, a Kohéziós Alapból és az RRF-ből (a 444 írása szerinti „mentőcsomag”, helyesen: helyreállítási és ellenálló képességi eszköz). Magyarország még nem közölt végleges projektlistákat, de a jelenleg ismert állapot szerint az RRF-ből 745 milliárd forintot, a tervezett új Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programból (IKOP) jóval több, mint 500 milliárd forintot fordít budapesti fejlesztésekre a kormány.

Hogy mire? Például a napi 245 ezer utast szállító HÉV-hálózat teljes, sok százmilliárd (!) forint összegre rúgó megújítására, amelynek keretében egyebek mellett mélyalagútban vinnék be a Kálvin térig Budapest teljes déli részének lakosságát. Ezenfelül szintén uniós forrásokból újul meg a gödöllői és a szentendrei vonal, továbbá kapnak több százmilliárd forint értékben mintegy 71 új, klimatizált, halkan suhanó szerelvényt (az 50 éves, valóban „lerohadt” mai járművek helyett) a HÉV-vonalak. Úgy is lefordíthatjuk: sok százezer budapesti – sorolta érveit a helyettes államtitkár.

Olyan forrásokból, amelyeket egyébként az ország bármely más területén elkölthetne a kormány – tette hozzá.

És hogy mit adnak nekünk még a rómaiak, mindezen felül?

Például

sok tíz milliárd forint összeg van betervezve a néhány héttel ezelőtt fáradt olajjal részben tönkretett Ráckevei-Duna-ág revitalizációjára.

Szennyvíz, élőhely-helyreállítás, a Kvassay-zsiliptől egészen a Tassizsilip műtárgyig, azaz közel 57 kilométeren. Ha sikerrel megvalósul, ez lesz az elmúlt évtizedek legnagyobb egybefüggő, a biodiverzitást szem előtt tartó környezetvédelmi beruházása Budapesten.

(Fotó: Facebook.com)

Mindezen felül a berlini S-Bahn példáját szem előtt tartva, szintén EU-s források terhére megépíti sok százmilliárd forintból azt a Déli körvasút projektet, amely gyors, gyakran közlekedő, kényelmes gyűrűirányú összeköttetést teremt az elővárosok, Újbuda, Ferencváros, illetve Kőbánya között: a déli vasúti összekötő híd elemeinek cseréje ennek a projektnek a keretében már jelenleg is zajlik.

Mindeközben hazai forrásokból új hidat tervez a kormány dél-Budapestre, illetve sok százmillió forintot adott a Fővárosi Önkormányzatnak a város ezután következő, északon megvalósuló hídjának, az Aquincumi hídnak a megvalósíthatósági tanulmányára. Rendbe teszi a szintén rohadó Citadellát, befejezi a Fővárosi Önkormányzat helyett a félbehagyott Biodomot, villamosvonalat hosszabbít a Műegyetem rakparton..., és lehetne sorolni, napestig – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Na, hát így rohasztja a kormány Budapestet 2021-ben” – zárta írását Schneller Domonkos.

A címlípfotó illusztráció.