Hogyan lehet fellépni jogi úton az álhírek ellen?

 

A héten Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő azzal vádolta meg az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet, hogy nem vizsgálta meg kellő módon a Szputnyik V orosz vakcinát.

Újabb álhírbotrányba keveredett Hadházy Ákos. Az ellenzéki képviselő szerint a magyar hatóság úgy adta ki az orosz vakcinára az engedélyt, hogy az alapvető méréseket és vizsgálatokat sem végezte el.

A Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet szerint azonban a politikus félrevezeti az embereket és álhíreket terjeszt. Azt tanácsolják Hadházy Ákosnak, hogy állatorvosként maradjon azon a szakterületen – olvashatjuk a hirado.hu korábbi cikkében.

Többféle jogi lehetőség is van az ilyen álhírek terjesztésével kapcsolatban. Ebből azt lehetne elsődlegesen kiemelni, hogy a jogalkotó a büntető törvénykönyvet kifejezetten a hasonló helyzetek elkerülésére, illetve a hasonló helyzetek megítélésére akként módosította, hogy rémhírterjesztésnek számít, ha valaki különleges jogrend idején, nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt állít, vagy egy valós tényt oly módon állít elferdítve, amely a védekezés eredményességét akadályozza, vagy arra alkalmas, hogy meghiúsítsa – mondta ifj. Balsai István jogász a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Az Alkotmánybíróság értelmezte még tavaly júniusban ezt a büntetőjogi tényállást, és megállapította, hogy a közügyek megvitatását a legszigorúbb védelemben kell részesíteni.

„Ide tartozik a járványügyi helyzetnek a nyilvánosság előtt történő megvitatása” – mondta a jogász, majd hozzátette: ugyanakkor azok a közlések, amelyek alkalmasak olyan következmény előidézésére, amely járványügyi intézkedések vagy a járvány terjedésének megakadályozása érdekében előírt rendelkezések ellenében hatnak, azokat igenis lehetséges büntetőjogilag üldözni.

Hadházy Ákos Facebook-posztjában azt írta:

a magyar hatóság úgy adta ki az orosz vakcinára az engedélyt, hogy az engedélyezéshez szükséges alapvető méréseket és vizsgálatokat sem végezte el”, és állítása szerint „az engedélyezésben feketén-fehéren le van írva”.

Hadházy kifejezetten tényként állítja hogy alapvető mérések és vizsgálatok sem kerültek elvégzésre ezzel a vakcinával kapcsolatban, ezt cáfolta az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet azzal, hogy ezek tényszerűen nem felelnek meg a valóságnak.

Ilyen esetben csak akkor lép fel a jog büntető erejével, ha feljelentés történik?

Van lehetőség arra is hogy a hatóság hivatalból járjon el, főszabály szerint a hatóságnak tudomására kell hozni azt, hogyha valaki bűncselekményt elkövetését észleli, ezt nevezzük feljelentésnek, és ez jelenti a törvényes alapját annak, hogy vizsgálódni kezdjen akár a rendőrség, akár az ügyészség.

Ha hivatalból nem is indult meg az eljárás, bárki jogosult arra Magyarországon, hogy feljelentést tegyen, tehát közvetlen érdeket sem szükséges ehhez igazolni, bárki,aki úgy érzi, hogy ez a közlés bűncselekmény elkövetését valósítja meg, az feljelentést tehet ezzel szemben.

Ez a dolognak az egyik része, hogy megrémíti az embereket egy ilyen poszt, és nem akarják majd magukat beoltatni. „A másik pedig az, hogy egy országos hatáskörű hatóságot azzal vádol meg egy magánszemély, legyen az egy független országgyűlési képviselő akár, hogy ez a hatóság nem végzi megfelelően a munkáját, ez tulajdonképpen a jó hírnevének a megsértése?” – kérdezte a műsorvezető.

A jogász ezzel egyetértett, ugyanakkor

a jelenlegi alkotmánybírósági gyakorlat, főleg egy országgyűlési képviselő esetében, meglehetősen tág módon értelmezi azt, hogy mit kell védett vélemények körébe utalni, és a kritika, a bírálat szabadságát szélesen értelmezni

– válaszolt a műsorvezető kérdésére a jogász.

Az nyilvánvaló, hogy a közügyekhez tartozik, hogyha valaki azt állítja egy hatóságról, a rendőrségről vagy adott esetben bíróságokról, a kormányról, hogy nem jól végzi a munkáját, ez önmagában természetesen nem probléma. Jogilag ez akkor jelent már elítélendő magatartást, hogyha ez nem pusztán egy általános kritikát jelent, hanem olyan konkrétumokat emelnek ki, amelyeknek tényszerűen igazolt, igazolható a valótlansága” – magyarázta ifj. Balsai István.

Mindig egy úgynevezett bizonyíthatósági tesztet kell elvégezni, és ha ez alapján az állapítható meg, hogy a közlésben foglalt adatok valósága vagy valótlansága tényszerűen igazolható, vagy cáfolható, akkor lehet arról beszélni, hogy ez jó hírnév megsértésére adhat alapot” – tette hozzá.


A teljes beszélgetést itt hallgathatja vissza.

 

A címlapfotó illusztráció.