×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Európa legnagyobb buddhista szentélyét a dalai láma avatta fel Magyarországon

 

A Tátika, a sümegi és a rezi vár gyűrűjében, mintha egy lótuszvirág közepébe épült volna a zalaszántói Béke Sztúpa. A buddhista tanok szerint a lótusz a szeretet és a tisztaság jelképe, a kör alakú sztúpák pedig a békét hivatottak szimbolizálni. Télidőn mintha eggyé válna a köddel, s még a szokottnál is mélyebben sugározná a nyugalmat, a békét, és ösztönözne befelé figyelésre.

„Igazából a buddhista azt mondja tibeti nyelvben, hogy nangpá. Nangpá, mint belül. Ha belül, akkor nem csak házban belül van belül, hanem saját testben van valami tudat. Az érzékenyek mindig valamivel foglalkoznak, akkor arra kell figyelni, hogy nangpá, mint belül. Amikor saját magunkra nézünk, mindig kell tükör, tükör nélkül én nem látom magam” – mondta Drupon Konchok Lhundup láma az M1 Itthon vagy című műsorában.

A zalaszántói sztúpát, Európa legnagyobb buddhista szentélyét 1993-ban a dalai láma avatta fel. Létrejötte pedig egy Ausztriában élő dél-koreai szerzetesnek, Bop Jonnak köszönhető, aki már régóta tervezte, hogy mestere iránt érzett hálából sztúpát építtet.

A 90-es évek elején egy keszthelyi pihenése során szeretett bele a környékbe, ahol nyugalmat és békességet érzett. A sztúpa már 14 éve állt, amikor a koreai szerzetes két lámát rendelt Magyarországra, hogy terjesszék a buddhizmus tanait és a meditáció technikáját.


„Mind a ketten 2004 nyarán kerültek Zalaszántóra, Bop Jon meghívására. Magyarországról nem sokat tudtak, illetve annyit, hogy ez az a pont a földgömbön, ahova mi fogunk holnap utazni. Megérkeztek, egy kicsit úgy érezték az első pillanatban, hogy olyan, mint amikor elvonultak a Himalájába, mindkét láma hároméves elvonuláson is részt vett, korábban féléves elvonulásokon, és olyanok ők, mint a Hold és Nap. Mosolyognak, egymást kiegészítve tudnak dolgozni. Ők azok, akik a sztúpát, amíg csak építmény volt, meg tudták élettel telíteni” – ismertette Takács Éva, a Buddhista Béke Szentély Alapítvány titkára.

Az építéskor növényi magvakat, vallási dokumentumokat, és tibeti könyveket is helyeztek a sztúpa talapzatába. A szentély közepében fut egy 24 méter magas életfa, amelynek a belsejébe eredeti Buddha ereklyéket rejtettek.

A buddhisták úgy tartják, ezek a tárgyak a tisztaság, a jóság és a béke energiáit közvetítik, míg az épület három szintje a test, a lélek és a szellem hármasáról árulkodik. A harmadik emeleten nem csak egy Dél-Koreából érkezett aranyozott Buddha-szobor emeli az építmény patináját: 8 éve már, hogy falain imamalmok futnak.

Érdeklődők a zalaszántói buddhista sztúpánál (Fotó: MTI/ Varga György)

„Az imamalmokat a Zalaszántón élő szerzetesek töltötték meg mindenféle imákkal, főleg az om mani padme hum imával, ami a léleknek a megtisztulását segíti elő. Ha idejövünk és megforgatjuk, akkor ezzel nem csak saját magunknak, hanem a világban minden érző lénynek a jobbulását tudjuk segíteni, természetesen magunkban kívánva azt, hogy mindez minden érző lény javára váljon” – folytatta a titkár.

A Kovácsi-hegy másik, nyugati oldalának geológiai érdekessége a 200 méter hosszú Bazalt utca, a szurdok, amit Zala megye egyik csodájaként is emlegetnek. Nem kérkedik, nem mutatja meg magát madártávlatból, mintha elvárná, hogy meglátogassák. Monumentális sziklaalakzatai igazán csak közelről fedezhetők fel.

A hegy két-három millió évvel ezelőtt egy vulkáni kitörés során keletkezett. Ahhoz, hogy sziklái utcaformát öltsenek, több százezer évet kellett rajta dolgoznia a természetnek.