Gyorsan képesek reagálni a vírusmutánsokra a vakcinagyártók

 

Nem kell tartani attól, hogy az mRNS alapú vakcinák nem lesznek hatékonyak a koronavírus-mutánsok ellen. Az új variánsokhoz néhány héten belül hozzá lehet igazítani az eddig működő oltóanyagokat. Pardi Norbert, a Pennsylvaniai Egyetem Orvoskarának biológusa azon dolgozik, hogy normál hőmérsékleten is tárolható legyen a cég vakcinája.

Magyarország eddig már több mint 19 millió Covid-19 elleni védőoltást kötött le. A legtöbbet a legkorszerűbb, az amerikai Pfizer és a német BioNtech vállalat közösen fejlesztett vakcinájából, amelyet a magyar biokémikus, Karikó Katalin szabadalma alapján hoztak létre – hangzott el a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

Más magyar tudósok is részt vettek az mRNS-technológia fejlesztésében, például Pardi Norbertet, a Pennsylvaniai Egyetem Orvoskarának biokémikus professzora.

A Moderna és az Pfizer/BionTech vakcinája nagyon hasonítanak, de vannak különbségek, amelyek azzal is járnak, hogy előbbit mínusz 20 Celsius fokon, utóbbit -70 fokon kell tárolni

– árulta el a magyar kutató, aki azon dolgozik, hogy egy normál hűtő hőmérsékleten, vagyis négy fokon is tárolható legyen a vakcina, hogy hat hónapig felhasználható legyen.

„Idő kérdése és ez is megoldódik” – tette hozzá. A Moderna vakcinája 100 milligramm mRNS hatóanyagot, a Pfizeré 30 milligrammot tartalmaz. Mindkét oltóanyag 95 százalékos hatékonyságú és kétszeri oltás szükséges a védettséghez.

Mutánsok és hatékonyság

Pardi szerint eddig a koronavírus körülbelül harminc mutánsát detektálták. Mindkét cég vakcinája védettséget biztosít az eddig ismert variánsok ellen.

Elmondta, hogy az mRNS alapú vakcinákat nagyon gyorsan hozzá lehet igazítani a vírusmutánsokhoz. A másik jó hír, hogy nem kell az egész klinikai vizsgálatot újrakezdeni. A Pennsylvaniai Egyetem professzora egy interjúban arról beszélt, hogy ehhez elég lesz majd hat hét. Pardi szerint ezt egy inaktivált vírusvakcinával nem lehetne ennyi idő alatt megcsinálni.

A vakcinák akár egy évig, vagy annál tovább is hatékonyak lehetnek.

De mivel csak júniusban indultak a hármas fázisú, vagyis embereken kipróbált vizsgálatok, így ezt csak fél év után lehet megmondani. A jelenleg publikált adatok szerint a vakcinák hatékonysága három hónap alatt nem csökkent – hangsúlyozta.

A biokémikus szerint egy év után, ha a szer hatékonysága csökken, akkor is egyfajta immunmemória alakul ki a szervezetben,  vagyis egy újabb oltással biztosított a védettség, hasonlóan az évente beadott influenza elleni oltásokhoz.

Az oltástól még senki nem halt meg és nincs benne chip sem. Százezerből egy embernél előfordulhat hevesebb gyulladásos, allergiás reakció.

– reagált Pardi Norbert az interneten terjedő álhírekre. A protokoll szerint oltás után fél órával a rendelőben kell maradni, hogy a nagyon ritkán kialakuló esetleges nem várt reakciókat helyben lehessen kezelni.

Kiknek nem javasolt a vakcina?

Vakcina-allergiásoknak, a 16 éven aluliaknak és azoknak nem javasolt az mRNS alapú szer, akik három hónapon belül gyereket szeretnének. A várandósoknak csak azért nem javasolják, mert még nem történtek meg a szükséges ellenőrzések a szer hatékonyságát illetően. A 16 évnél fiatalabbaknál is zajlanak a teszt vizsgálatok.

A Pfizer 2021-ben 1,3 milliárd dózis gyártását tervezi, amely igény szerint tovább növelhető. A Moderna 500 millió dózist ígért előzetesen, de ennek a dupláját szeretné kérni.

Elárulta, hogy még nem kapta meg a vakcinát, de erre várhatóan februárban sor kerül.

A beszélgetés a végén a tájékoztatás hitelességéről és újságírók felelősségéről is szót ejtett. Pardi Norbert egy olyan újságcikkre utalt, amelyben a szerző azt a következtetést vonta le egy szakértőtől kiragadott mondat alapján, hogy nem fog működni a dél-afrikai mutáns ellen a vakcina.

Az újságírók sokszor maguktól vonják le a következtetéseket, de mivel nem szakemberek, nem biztos, hogy ezek pontosak és ez problémákat vethet fel

– mondta.


A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.