×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Egy nemzet, két kultúra: ellenforradalom lehet Amerikában?

 

Az amerikai társadalom politikai kettéosztottságának komoly felerősödését hozta ez az év. Nem csak a kiélezett elnökválasztási verseny, de az erőszakos baloldaliak tüntetései is fokozták a feszültséget. A konzervatív és a baloldali-liberális oldal párharca nem új keletű, egy évszázados múltra tekint vissza, ahhoz, hogy a mai vitákat értsük érdemes ezt a múltat is áttekinteni. Ebben jelent segítséget Gertrude Himmelfarb most magyarul is megjelent könyve, az Egy nemzet, két kultúra. A Vasárnapi Újság adásában Pogrányi Lovas Miklós egyetemi oktató, a XXI. Század Intézet kutatója beszélt a kötetről és a neokonzervatív politika térnyeréséről.

Himmelfarb a neokonzervativizmus körül csoportosuló kelet-európai értelmiség meghatározó alakja – mondta Pogrányi Lovas Miklós.

Magáról a neokonzervativizmusról elmondta, hogy az sajátosan amerikai jelenség. Gyökerei az angolszász konzervativizmusból erednek, de attól jelentősen különböznek. Az ideológia a második világháború idején élte reneszánszát.

A nagy gazdasági világválságra adott válasz,  a New Deal, majd a világháborúban a hadigazdálkodás soha nem látott központosításhoz vezetett. Korábban elképzelhetetlen volt, hogy ilyen központi hatalomra tegyen szert a kormányzat a gazdaság és politika felett. Mint köztudott, az Egyesült Államok az alacsony adók és szabad vállalkozás hazája és Amerikában konzervatívnak lenni azt jelenti, hogy bíznak a szabad versenyben – mondta.

A másik fontos kiváltó ok a társadalom forradalmi átalakulása.

Az amerikai nagy konzervatív gondolkodók fiatalkorukban szembesültek azzal, hogy a régi Amerika megszűnik körülöttük és a hagyományos társadalom szétforgácsolódik. Egy silány minőségű tömegkultúra épül ki, amely veszélyezteti az amerikai életformát.

A neokonzervativizmus megjelenésének politikai okai voltak – ezek között említette a kommunizmus sikerét, amely mellbe vágta az amerikaiakat, valamint az olyan ideológiák terjedése az amerikai akadémiai szférában, mint az utilitarizmus és a pragmatizmus. Erre az erkölcsi relativizmusra jött ez a konzervatív válasz.

A neokonzervatívok egy része liberálisként vagy baloldaliként kezdte.

Ezzel kapcsolatban az egyik leggyakrabba citált idézet Norman Podhoretz-től fakad, aki szerint a „neokonok olyan liberálisak, akiket arcul csapott a valóság.”

A 60-as évek szabados lázadása rádöbbentette a neokonokat, hogy rossz oldalon állnak, és kialakult egy újfajta mozgalom, amely különbözött a hagyományos konzervativizmustól. De sok közös is volt bennük. Ők is a kis államban, az alacsony adókban hittek, valamint a házasságban és hagyományos erkölcsi értékekben.

A kulturális háború előzményei

A könyv segít megérteni az Egyesült Államokban most zajló mostani kulturális forradalmat, illetve annak előzményeit – hangzott el az adásban.

A kulturális háborút a progresszív egyetemi baloldal indította el a hagyományos Amerika ellen.

Céljuk az amerikai életforma radikális átalakítása. A hagyományos Amerikát a republikánusok képviselik. Ide tartoznak a klasszikus liberálisok, a korlátozott, de szabad piac hívei és a konzervatívok. Őket támogatják a neokonok is.

A másik oldalon egy vegyes társaság, a progresszió hívei, az utópisták állnak. Közéjük sorolandó az egyetemi baloldal, amely teljesen elszakadt a mindennapi élettől.

Elképzelt problémák ellen küzdenek, mint a heteronormativitás, vagy a toxikus maszkulinitás. Egy szűk szektából bekerültek a társadalomtudományi mainstreambe. Céljuk, hogy a férfiak ne legyenek férfiasok, a nők ne legyenek nőiesek, ne legyen természetes a család és a heteroszexulitás.

A progresszív gondolkodók között említhetők a nagy technológiai óriáscégek vezetői, valamint a mögöttük álló befektető kör, amely a társadalom tudatát akarja átformálni. Ezek a cégvezetők gazdasági hatalmukat politikai befolyássá akarják konvertálni – véli Pogrányi Lovas Miklós

Ifj. George Bush idején voltak hatalomban a neokonzervatívok, de a republikánus párton belül már nem olyan erősek, mint voltak a 2000-es évek elején.

Úgy vélte, hogy a konzervativizmus jelenleg kiteljesedőben van Amerikában, és „egy komoly életpárti ellenforradalom van kibontakozóban”.

A jelenlegi helyzet ezzel a mesterséges polgárháborús légkörrel olyan, mintha az ember egy buta katasztrófafilmet nézne – mondta.

Donald Trump elnökségét úgy ítélte meg, az egy Dávid-Góliát párharc volt, de négy évre sikerült feltartóztatni a „politikai szintetizmust”, amely tagadja a különbséget a jó és a rossz, a helyes és helytelen között.

Ami fontos, hogy nem tudták Donald Trumpot belerángatni egy háborúba. A történet nem ért véget, négy év múlva újra választásokat tartanak – mondta a a XXI. Század Intézet kutatója.

Gertrude Himmelfarb (1922-2019) amerikai történész, a neokonzervatív mozgalom első nemzedékének képviselője. Egyetemi tanár, több fontos intézmény tudományos tanácsadó testületének, valamint a brit és az amerikai akadémiának is tagja volt. Komoly szerepe volt a neokonzervativizmus kiteljesedésében, amely válasz volt az 1950-60-as évek radikális mozgalmaira. A szerző könyve, az Egy nemzet, két kultúra nemrég jelent meg magyar nyelven.

 


A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.