A fővárosi szuperkórház a magyar egészségügy zászlóshajója lesz

 

Az eredetileg tervezett helyszínen valósul meg a fővárosi szuperkórház, amely a magyar egészségügy zászlóshajója lesz: 1 millió 200 000 lakos ellátásáért felel majd a nap huszonnégy órájában. Bedros J.Róbert orvosigazgató, az egészégügyi csúcsintézmény megépítéséért felelős miniszterelnöki megbízott szerint igazi XXI. századi központ jön létre várhatóan 2026-ra.

Az eredeti terveknek megfelelően az Egér út és az M1-es M7-es autópálya út bevezetőjének kereszteződésénél, Dobogón épül meg a Dél-budai Centrumkórház (DBC). A szuperkórház 1,2 millió lakos ellátásáért felel majd a nap huszonnégy órájában.

A zöldmezős beruházásként valósuló dél-budai centrumkórház helyszíne, az M7 és az M1 autópálya közös szakasza melletti Dobogó nevű terület 2018. július 31-én (Fotó: Nemzeti Fotótár/Mohai Balázs)


Dobogón, a leendő szuperkórház helyszínén már megkezdődtek a munkálatok. A munkagépek, a geológusok, a régészek és a tűzszerészek munkáját készítik jelenleg  elő – kezdte Bedros J.Róbert orvos igazgató, az egészségügyi csúcsintézmény megépítéséért felelős miniszterelnöki megbízottja a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Hozzátette, hiába érték őket támadások a tervezés során a környezetvédők részéről a terület mocsarassága  és tőzeglápossága miatt, azok valótlan és hatásvadász kijelentések voltak.

Ha lett is volna ott valamikor tőzegláp, az már sok-sok évvel ezelőtt, amikor a MOM-park kiépítése során termelődött földet odahordták – három és öt méter magasan – már rég elpusztult volna a közel húsz év alatt – hangsúlyozta Bedros.

Jelenleg gőzerővel zajlik a tervezés. Ha minden akadálytalanul halad, akkor 2022 tavaszán történhet az alapkőletétel, ezután kezdődhet az építkezés, 2026 elején pedig birtokba vehetik az állampolgárok Európa legmodernebb kórházát.

A koronavírus-járvány világszerte rádöbbentette a szakembereket arra, hogy a kórháztervezés eredményei milyen ingatagok. Ezért a járvány nehézségeit látva és értékelve,

a kórház bizonyos részeit újratervezték.

Például a beteg utakat, az izolációs-rendszerek járványügyi körülményekhez történő igazítását is elvégezték. A kórházépítészet múlt századi válasza a járványokra, az úgynevezett pavilonos rendszerű épületek voltak. Ilyen például a János kórház, vagy a Szent László kórház.

A technológia rohamos fejlődésének köszönhetően ma már egy tömbkórházban is megteremthetőek az izolációs feltételek.

Ezt a DBC-ben úgy valósítjuk meg, hogy egy többszintes közlekedőtengely két oldalára csatlakoztatjuk az egyes ellátási területeket és a szállítási útvonalak is külön-külön haladnak majd. Ezzel is csökkentve a fertőzés veszélyét. A struktúrának a lényege és kiemelkedő tulajdonsága, a rugalmas szakaszolhatóság, vagyis az, hogy egyes egységeket járvány esetén egymástól függetlenül is lehet majd használni” – részletezte.

Kiemelte, hogy

a kórház építésével párhuzamosan jelentős közúthálózat-fejlesztés is lesz.

Így például az M1-M7-es autópálya külön lehajtót kap a kórház felé, megépítik a Galvani hidat, fejlesztik a Kelenföldi pályaudvart és kötött-pályás villamosközlekedés is lesz a kórházhoz.

Pártállástól függetlenül a lakosság mintegy 80 százaléka támogatja az intézmény megépítését.

A szuperkórház látványtervéért kattintson ide. 


A teljes beszélgetés itt hallgatható vissza.