×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Atombomba, vagy kézigránát a magyar-lengyel vétó?

 

Ez a hét is úgy folytatódott, hogy Európa figyelme Lengyelországra és Magyarországra összpontosult, és össztűz zúdult ránk. Karácsony Gergely pedig újra meglehetősen vitatható döntésekkel állt elő – ezekről a témákról is volt szó az M5 Ez itt a kérdés című műsorában.

A rászoruló országok gyorsan akarnak pénzt adjuk oda a pénzt. Más országok új jogállamisági szabályokat akarnak – rendben, beszéljük meg. Az első dolgot azonnal meg kell tennünk, a második dolog kevésbé sürgős – így fogalmazott Orbán Viktor a Die Zeit német folyóiratnak adott nagyinterjújában az EU költségvetést és tervezett helyreállítási alap jóváhagyását illető vétó kapcsán.

A magyar miniszterelnök szerint a jogállamiságot érintő kérdés miatti megtagadás Németország esetében politikai atombombának, Magyarországnál azonban csak kézigránátnak számít. Az újra-tárgyalás és a viták még mindig folynak, ugyanakkor Deutsch Tamás szerint nem kizárt, hogy a decemberi uniós csúcson megállapodás születhet az ügyben.

Vajon lehet-e tényleg olyan döntést hozni és feltételrendszert szabni, amely minden tagállamnak kedvező?

Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint a magyar kormány még nem játszotta ki minden ütőkártyáját. A vétó ugyan most nagyon drasztikusnak tűnik, de

a kormány azt is megteheti akár, hogy a nyomásgyakorlás érdekében minden egyhangúságot igénylő döntést megvétóz.

Ilyen kérdésnek számítanak a külpolitikai ügyek, Nagy Attila Tibor példaként említette az Oroszország elleni szankciókat. A jelenlegi helyzetben nagyon nehéz olyan kompromisszumot találni, ami mindkét fél számára arcvesztés nélkül elfogadható – fogalmazott az elemző.

Mi jelenleg az Európai Unió és mivé kíván alakulni? – tette fel a kérdést Bencsik András újságíró, a Demokrata főszerkesztője. Szerinte ez a vita lényege. Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő álláspontja abból áll, hogy önálló, szuverén nemzetállamokból áll Európa és a szuverenitásuk egy részéről lemondanak a közös ügyek intézése, egy közös szuverenitás érdekében, de ez nem lépheti túl a nemzetállami lét kereteit.

Ezzel szemben áll egy lopakodó, „földrész-államot” építeni akaró álláspontot,

ami ebben a jogállamisági küszködésben meg is testesült, hiszen egy sehol, senki által nem definiált, nem rögzített kritériumot próbálnak elfogadtatni.

Aki ezt elfogadja, az behódol ennek az erőnek – vélekedett Bencsik.

Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő elmondta: A két hete tartó vitában arról egy szó sem esik, ami a rendelet lényege. Jelenleg nincs szó jogállamisági mechanizmusról és a magyar kormány által megvétózott rendelettervezetbe „még csak nagy fantáziával sem lehet beleképzelni LMBTQ meg gendertémákat, szó nincsen migránsokról.”

Schiffer érti annak az okát, hogy a magyar és a lengyel kormány megvétózta ezt a tervezetet, ám úgy gondolja, hogy van kompromisszumos megoldása a kérdésnek. A tervezetben az uniós pénzügyekkel és annak költségvetésével kapcsolatos, jelenségeket nevesít és konkretizálja, hogy milyen tárgykörökben lehet intézkedéseket tenni.

Azt, hogy ha a magyar kormány azt kifogásolja, hogy például a bírói függetlenség veszélyeztetése miért szerepel benne – hiszen az, hogy mi számít veszélyeztetésnek, az már sokmindenre alapot adhat –, vagy ha kifogásolja a tervezet gumiklauzuláját, ami valóban bizonyos politikai megfontolások érvényesítésére ad lehetőséget, az rendben van.

Legitim felvetés a magyar kormány részéről, hogy ha az uniós szervek valamely esetben döntést akarnak hozni, akkor kiegyensúlyozott forrásokból tájékozódjanak. Az uniónak jelenleg is van hatásköre arra, hogy regionális szinten megtagadjon kifizetéseket, ezért Schiffer szerint a magyar és lengyel kormánynak arra kellene választ követelnie, hogy a mostani tervezet hogyan kapcsolódik a jelenlegi szabályozáshoz.

A jogállamiság kapcsán egy dologban lehet csak egyetérteni: hogy fontos – ezt már Vágvölgyi Gergely politológus, a vasarnap.hu főszerkesztője mondta. A jogállamiságnak nincs egységes definíciója, különböző megközelítések vannak csupán.

Az Európai Parlamentben jelenleg két oldal vív harcot: a globalisták és a lokalisták, ez áll minden vita hátterében.

A brüsszeli lépéssel az a baj, hogy a tervezet egy lopakodó jogalkotás előfutára lehet, azaz először még csak a jogállamiság kerül be gumiszabályként, később a gender és ezeket az aktuálpolitikai megfontolások mentén fogják felhasználni – vélekedett Vágvölgyi.

 

A főváros esetében rendben van ha él a fenntartói jogokkal, az SZFE-nél nem?

Kováts Adél 2016 februárja óta igazgatja a Radnóti Miklós Színházat. Egyedüli pályázóként indult az újabb ötéves ciklusra, amelyet most elnyert. Máté Gábor is további öt évig vezetheti a Katona József Színházat.

„Az eddig végzett kiváló szakmai munkájuk, a közönség szeretete alapján nem is lehetett kérdés, hogy folytassák a munkát” – írta közösségi felületén Karácsony Gergely. Mindkét döntés a budapesti frakciók többségének támogatásával hozta meg a főpolgármester.

Vajon jelen helyzetben is igazolódott a tavaly Gothár Péter rendező szexuális botránya miatt is sokat emlegetett Máté Gábor kijelentése, miszerint a színház a politikának nem lehet kiszolgáltatott?

Bencsik András úgy véli, Máté Gábor kinevezésével nem történt változás, ugyanaz a szellemi kör maradt vezetésben, amely eddig is volt.

A fenntartó kinevezte az igazgatókat ezzel nincs semmi probléma – vélekedett Nagy Attila Tibor. Szakmailag nem tudja megítélni a kinevezett vezetőket, de azt elmondta, hogy a Katona József Színház megmaradt a liberális szellem tartóoszlopaként, melyet főleg ellenzéki érzelmű nézők látogatnak.

Vágvölgyi Gergely a fenntartó kinevezési joga kapcsán felvetette, hogy ha Karácsony Gergely általi kinevezésekkel nincs gond, akkor ezt el kellene magyarázni az SZFE-s hallgatóknak is, hiszen ott sem történt más, mint hogy a fenntartó élt a kinevezési jogával.

Tarlós István kilenc éves regnálása alatt rendkívül ügyelt arra, hogy az ilyen kinevezéseknél figyelembe vegye a közönség akaratát, így számos liberális intézményvezetőt is kinevezett, ha a színházlátogatók igényeit az szolgálta – emelte ki Schiffer András. Tarlós nem csinált politikai kérdést ebből, de ugyanakkor a pluralizmusra is törekedett, Schiffer pedig reméli, hogy ezt a pluralizmust Karácsony Gergely is fenn fogja tartani.