×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A gyermekvédelmi és szociális tárgyú törvénymódosításokról tárgyalt az Országgyűlés

 

Az Országgyűlés pénteken kilenc indítványról, köztük gyermekvédelmi és szociális tárgyú törvénymódosításokról tárgyalt.

A kereskedelemről szóló törvény Kósa Lajos (Fidesz) által kezdeményezett, az italpiacot érintő módosításának vitájával kezdte pénteki ülésnapját a Ház.

Kósa Lajos (Fidesz) előterjesztő expozéjában kifejtette: a versenyt erősítő, kínálatbővítő törvényjavaslat célja, hogy az italpiacon segítse a kisebb gyártókat a piacra lépésben, illetve hogy megakadályozza, hogy a nagy gyártók adminisztratív jogi eszközökkel kiszorítsák a versenytársakat.

Elterjedt ugyanis az a szokás, hogy a nagy gyártók különböző vélt előnyökért – például poharakért, napernyőkért, söralátétekért – kizárólagosságot követeltek a kereskedőktől, de azután kiderült, hogy ezeket az előnyöket végső soron a fogyasztók fizették meg a magasabb árban.

A parlament elé terjesztett, a gyártókkal is egyeztetett szabályrendszer megfelelő eszköz a verseny fenntartására, a kicsik piacra lépésének elősegítésére, és a minőség, valamint az ár esetében is jótékony hatású lesz – összegzett Kósa Lajos.

Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár a kormány nevében közölte: a kabinet támogatja a törvényjavaslatot.

Fidesz: A sör- és üdítőital-piacon is megismerhetik a fogyasztók a helyi ízeket

L. Simon László (Fidesz) közölte, egy szabályozási folyamat második állomásáról van szó, hiszen korábban már megnyílt annak lehetősége, hogy a kisüzemi sörfőzdék nagyobb piaci részesedést szerezhessenek.

Kifejtette: a borkultúrának már hosszú ideje része a minőségi helyi termékek fogyasztása, és az elmúlt egy évtizedben a sörgyártásban is hasonló folyamat indult meg, sok első rangú sört főző kisüzem kezdte meg a működését, és az üdítőital-piacon is történnek hasonló mozgások.

Mindez pedig megteremti annak a kulturális változásnak az alapját, hogy a fogyasztók megismerhessék a helyi ízeket – mondta, hangsúlyozva, hogy ez segíti a helyi gazdaságok és a turizmus erősödését.

Jobbik: Más eszközökkel kellene serkenteni ezt a piacot

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt jelezte: a héten harmadik esetben kerül szóba különböző alkoholtermékek "promóciója" a parlamentben, de a munkájukat elveszítő magyarok sorsa egyszer sem.

Kósa Lajos szerinte tévúton jár, más eszközökkel kellene ezt a piacot serkenteni, mert az adminisztratív intézkedések nem elegendőek, nem hatékonyak, és ezektől a hazai kiscégek nem feltétlenül lesznek versenyképesebbek. Hozzátette, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke a csapolt sör áfájának csökkentését szorgalmazta, ám ez nem szerepel a javaslatban.

Úgy fogalmazott, a kormány perverz újraelosztási rendszere arról szól, hogy a nagy multicégeket támogatja, kipótolja a veszteségüket, magyar kisvállalatokat viszont nem segít hasonló módon.

KDNP: A törvényjavaslat a versenyt segíti elő

Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint a törvényjavaslat a versenyt segíti elő, lehetővé teszi, hogy a rajtvonalnál legalább látótávolságban indulhassanak egymással a felek.

Évekkel ezelőtt a kisüzemi sörfőzdék világa egy pici szubkultúra lett, de ideje egy szélesebb réteggel is megismertetni – mondta.

Helyesnek nevezte azt az irányt, hogy kisüzemi sörfőzdéket igyekeznek segíteni.

MSZP: bizarr ez a javaslat járványhelyzet idején

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) kijelentette: bizarr, hogy járványhelyzet idején ezt tartják a legfontosabb javaslatnak, ráadásul most nincsenek fesztiválok, az éttermek és szállodák nem működnek. Lehet azt mondani, hogy készülnek arra a helyzetre, amikor nem lesz járvány, de a kormány, ha akar, egy-két nap alatt be tud hozni egy javaslatot a Házba, és nem kell sok idő az elfogadásához sem – közölte.

Úgy vélte, olyan előterjesztéseket kellene most tárgyalni, amelyek ténylegesen segítik a kisvállalkozásokat és a családokat.

Kiemelte: így, ebben a formában nem elfogadható ez a javaslat.

DK: Szégyen, hogy erről a javaslatról beszélnek most

Arató Gergely (DK) szégyennek nevezte, hogy jelenleg erről a javaslatról kell tárgyalniuk a képviselőknek.

Kifogásolta, hogy egy ilyen időszakban, amikor a járványhelyzetben magas a fertőzöttek és az elhunytak száma, az a legnagyobb probléma, hogy két sörfőzdének további piaci előnyöket nyújtsanak. A parlamentnek lenne dolga most az egészségüggyel, a mentőszolgálattal, a kisvállalkozásokkal, amelyek elvesztették a bevételeiket – vélekedett. Hozzátette: foglalkozhatnának azzal, hány ember van, aki elvesztette a megélhetését.

Kiemelte: nyugodtabb, békésebb időben beszélhetnek erről a javaslatról, de ma ezzel foglalkozni az emberek cserben hagyását jelenti.

LMP: Nem érthető, miért van most itt ez a javaslat

Csárdi Antal (LMP) szerint egy átlagos választópolgár nem pontosan érti, miért ez a kérdés van most a képviselők előtt.

Kifejtette: valóban a kisvállalkozásokat hozza helyzetbe a tervezet a nagy cégekkel szemben, de kérdés, hogy ez a javaslat azt jelenti-e, hogy a sör is alapvető élelmiszer. Miért fontosabb az olcsó pálinka, az elérhető jó minőségű sör az alapvető élelmiszereknél? – tette fel a kérdést.

Úgy látja, az Országgyűlés valóban működik és döntéseket hoz, de ennek a javaslatnak most nincs aktualitása. Az sem érthető, hogy mi a helyzet a többi kisvállalkozással, azokkal az emberekkel, akiknek gondjuk van a megélhetéssel – tette hozzá.

A képviselő hangsúlyozta: ez a tervezet kevés, mert emellett minimális támogatást kapnak a kisvállalkozások, amelyek most mind nagyon helyzetben vannak, miközben a foglalkoztatás nagy részét adják. Arányt és irányt tévesztettek egyszerre ezzel a javaslattal – jelentette ki.

Fidesz: Nem csak a sörről szól a javaslat

Kósa Lajos (Fidesz) kijelentette: a javaslat tárgya a sör mellett egyebek mellett az üdítő, a gyümölcsital, az ásványvíz és a szódavíz, tehát a nem alkoholos italok is. Nem érti, miért ragadtak le a sörnél – mondta az ellenzéki képviselőknek.

Közölte: tudják, hogy járvány van, és vannak ennél fontosabb törvények, de ami igazán fontos, azt nem péntek reggel tárgyalnák, ennél lényegtelenebb időpontban nem lehetne megvitatni ezt a tervezetet. Azért, mert járvány van, nem fejezte be a parlament a munkáját, az élet nem áll meg, sok kérdést tárgyal a Ház – magyarázta.

Úgy vélte, ez a javaslat segíti a kisgyártók piacra jutását, és nagy különbség van aközött, hogy valakit támogatnak, vagy megakadályozzák, hogy kiszorítsák a piacról. A javaslattal azt akarják elérni, hogy a nagy cégek az erőfölényükkel visszaélve ne tudják megakadályozni, hogy a kisebbek is odaférjenek a piachoz – mutatott rá.

Fidesz: Nem mondunk le a normális élethez való jogunkról

Az ismételten felszólaló L. Simon László (Fidesz) az ellenzéki vádakra reagálva közölte, az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzetben is normál ügymenetben végzi a munkáját, ahogy a kormány is a parlament felhatalmazásával.

Szerinte a magyar kormány nemzetközi összehasonlításban is kifejezetten jól kezeli a járványt. Hozzátette: a kormány kellő időben és módon lépett a gazdaság megmentése érdekében is.

Úgy összegzett, háborús időszakban is foglalkozni kell a kultúrával, az élelmiszeriparral, az oktatással, mindennel, amely az élethez hozzátartozik, mert „nem mondunk le a normális élethez való jogunkról”.

Kitért arra is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ironikusan mondta azt hétfőn egy azonnali kérdésre válaszolva, hogy a pálinka alapvető élelmiszer. Kifejtette, a kormányfő a magyar kultúrára, hagyományokra utalva beszélt erről, utalva arra, hogy a pálinka a magyar embereknek olyan, mint a skótoknak a whisky, az oroszoknak a vodka.

Jobbik: Aránytalan az adóterhelés

Z. Kárpát Dániel kifogásolta, hogy a kormány tavasszal a kieső munkabérek 15-20 százalékát pótolta ki, ezzel szemben a Jobbik azt javasolja, hogy a bérek 80 százalékát pótolják.

Beszélt arról is, hogy már 2010 előtt - helytelenül - 25 százalékra emelték az áfakulcsot, amelyet 2010 után felemeltek 27 százalékra, majd az alapvető élelmiszerek termékskálájának 6-8 százaléka esetében csökkentették csak 5 százalékra. Milyen gyakran vásárolnak félsertést? – firtatta, kevesellve ezzel azon termékek körét, ahol csökkentették az áfát.

Elmondta, tavaly 4300 milliárd forint folyt be a költségvetésbe áfából, a személyi jövedelemadóból több mint 2000 milliárd forintot fizettek be az emberek, közben 300 milliárd forint társasági adó érkezett be a cégektől. Elképesztő aránytalanság - mutatott rá. Szerinte nem mutat a közteherviselés felé a multicégek adóterhelése.

MSZP: Szűk baráti körnek jelent engedményeket a javaslat

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint ha egy ellenzéki képviselő mondta volna, hogy a pálinka alapvető élelmiszer, már szétszedte volna a jobboldali sajtó.

Közölte azt is, Magyarországon ma legalább négyszázezer gyermek él, aki alkoholista szülő mellett nő fel. Engedjék meg, hogy ne örüljek az ilyen törvénymódosításoknak – hangoztatta.

Véleménye szerint a javaslat egy nagyon szűk baráti körnek jelent engedményeket.

KDNP: Az ellenzék kettős mércét alkalmaz

Nacsa Lőrinc (KDNP)azzal vádolta az ellenzéket, hogy kettős mércét alkalmaz, amikor kormánypártokat azért bírálja, hogy nem a pandémiás helyzethez kapcsolódó javaslatokat nyújtanak be az Országgyűlésben. Eközben az ellenzéki képviselők többek között az állambiztonsági múlt feltárásáról, a btk. szigorításáról, vagy a jogosítvány nélküli vezetés kérdéséről nyújtottak be előterjesztéseket az utóbbi időszakban, és ezeknek ugyanúgy nincs közük a pandémiás helyzethez.

DK: Van most fontosabb ügy, mint a sörpiac kérdése

Arató Gergely (DK) arról beszélt, hogy sörpiac kérdéseinél lennének fontosabbak is jelen helyzetben, amivel foglalkozni kellene, például az önkormányzatok szolidaritási adója.

Zárszó Kósa Lajos (Fidesz), a javaslat előterjesztője zárszavában a kisebb hazai gyártók támogatásának fontosságát hangsúlyozta.


Gyermekvédelmi és szociális törvények

Az egyes gyermekvédelmi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta pénteki ülését az Országgyűlés.

Államtitkár: Nem segélyeket, hanem esélyeket kell teremteni!

Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára azt mondta: a koronavírus-járvány elleni küzdelemben még inkább kikristályosodik, hogy a szociális gondoskodás mindenkinek közös ügye. Nagy teher és felelősség hárul a szociális ágazatra, a cél a hatékonyabb szolgáltatásnyújtás kialakítása ebben a helyzetben is – tette hozzá.

Elmondta: az előterjesztésben foglalt módosítások célja a szociális és gyermekvédelmi területen a magas szintű szolgáltatások, a hatékony feladatellátás és a családközpontú gyermekvédelem biztosítása, valamint a fogyatékossággal élők rehabilitációra és társadalmi beilleszkedésre irányuló törekvéseinek támogatása.

Hangsúlyozta: a kormány szakított azzal a gyakorlattal, hogy a szociális terület csak a sajnálat kifejezéséről szóljon, ehelyett esélyekre kell építeni, nem segélyeket, hanem esélyeket kell teremteni.

Ismertette: a javaslat szerint módosul az ápolási célra adható települési támogatás szabályozása, így az önkormányzatok által nyújtható juttatás maximális összege a nyugdíjminimum helyett az ápolási díj alapösszegére emelkedik.

Módosulnak az otthonteremtési támogatás felhasználási céljai is  amivel megteremtik a lehetőségét annak, hogy a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatalok az otthonteremtési támogatásból kifizethessék a kisebb, családiasabb támogatott lakhatásba való a belépési hozzájárulást.

Az államtitkár közlése szerint pontosítják a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó szabályozást is, így a speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermekek ellátását végző nevelőszülőknek járó többletdíj havi mértéke a minimálbér 5 százalékáról, annak 7 százalékára emelkedik.

Közölte azt is: a járvány miatt meghosszabbítják a határidejét a nevelőszülői központi oktatási programnak, ebben a nevelőszülők térítésmentesen vehetnek részt.

Emellett  a javaslat értelmében már nemcsak a felsőfokú tanulmányokat folytató, utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek esetében lesz lehetőség 30 éves korukig az utógondozói ellátás meghosszabbítására, hanem a középfokú tanulmányokat folytató, illetve szakképző intézményben tanuló fiatal felnőttek esetében is.

Az államtitkár a módosítások közül kiemelte azt is: megteremtik a fogyatékosságügyi tanácsadásra vonatkozó szolgáltatás jogszabályi alapjait. A család- és gyermekjóléti központokban elérhető fogyatékoságügyi tanácsadó speciális szaktudással és több szakterületre kiterjedő, széleskörű kapcsolati hálóval rendelkezik – tette hozzá.

Elmondta: a javaslat emellett elősegíti a bejegyzés nélkül működő szociális szolgáltatások felszámolását, azzal, hogy a Szociális- és Gyermekvédelmi Főigazgatóság számára hatósági jogkört ad az ilyen ügyekben történő eljárásra.

Fidesz: Fontos a fogyatékossággal élő emberek, a gyermekek, családok segítése

Tapolczai Gergely (Fidesz) a szociális ellátó rendszerek elmúlt években történt fejlesztéséről beszélt, és hangsúlyozta: a járványhelyzettől függetlenül fontos a fogyatékossággal élő emberek, a gyermekek, családok segítése.

A módosítások kiemelte, hogy a települések a jövőben magasabb összeggel támogathatják az ápolást, így bővülnek a helyi önkormányzatok lehetőségei. Üdvözölte az otthonteremtési támogatás felhasználásának kiterjesztését is, és úgy vélte, a módosítás az megkönnyíti, hogy a fogyatékossággal élő fiatalok kisebb létszámú otthonokba költözhessenek.

Jobbik: Hiányzik a szociális szféra megbecsülése

Dudás Róbert (Jobbik) azt kérdezte, egyeztettek-e szakmai szervezetekkel a törvényjavaslatról.

Arról is beszélt, hogy szerinte mind az anyagi, mind az erkölcsi megbecsülés hiányzik a szociális szférában, ahol például egy 40-42 éves munkaviszonnyal rendelkező szociálpedagógiai asszisztens 159 ezer forint fizetést visz haza.

Kifogásolta továbbá, hogy 2008 óta nem emelkedett sem a családi pótlék, sem a minimálnyugdíj összege.

KDNP: Nagy elismerést érdemelnek a szociális ágazatban dolgozók

Harrach Péter (KDNP) kiemelte: különösen most, a koronavírus-járvány idején nagy elismerést érdemelnek, akik a szociális ágazatban dolgoznak.

A mostani törvénymódosításokról azt mondta: nem csak a karbantartás volt szempont az előterjesztésnél, az ugyanis az emberről szóló, humánus változtatásokat is tartalmaz. Kiemelte a nevelőszülői jogviszonyt érintő pontosítást, valamint az utógondozói ellátás meghosszabbítását, az ápolási díj ügyében pedig a komoly emelésre hívta fel a figyelmet.

Azt is közölte, a liberális oldalról felvetett alapjövedelemmel nem ért egyet, mert az egy olyan segélyezési forma, amely nem szolgálja a munkavállalási kedvet.

Az MSZP támogatja a javaslatot

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot, mert a családokat segítő összes előterjesztéssel egyetért.

A szociális ellátásokról szóló törvény módosításából egyebek mellett azt emelte ki, hogy 2022-től beépül a fogyatékossági tanácsadás a család- és gyermekjóléti tanácsadás kereteibe. Feltette ugyanakkor a kérdést, hogy miért kell ezzel 2022-ig várni. Hozzátette, hogy szintén nagyon fontos lenne a társadalom érzékenyítése a fogyatékossággal kapcsolatban.

Sürgette továbbá az örökbefogadás megkönnyítését, hogy minél több gyermek családban nőhessen fel.

Az intézkedések többségével egyetért a DK

Arató Gergely (DK) a javaslat számos elemét indokoltnak, szükségszerűnek nevezte, ezért a DK az intézkedések többségét is támogathatónak tartja.

Kétségeik legfeljebb amiatt vannak, hogy egyes intézkedéseket túl kevésnek tartanak. Példaként említette, hogy a fogyatékossággal élők esetében – bár fontos a tanácsadás – az igazi megoldás a megfelelő foglalkoztatási rendszer lenne. Hiányolta ugyanakkor az adatvédelmi biztossal a törvényjavaslatról folytatott egyeztetés eredményének közlését.

Felvetette továbbá, hogy miből fizessenek az önkormányzatok szociális ellátásokat, ha az állam elvonja a forrásaikat.

LMP: Támogatandó a javaslat

Ungár Péter (LMP) támogatandónak nevezte a törvényjavaslatot, külön kiemelte a nevelőszülői hálózattal kapcsolatos módosítást, fontosnak nevezve, hogy azt központi kérdésként kezeli a kormányzat.

Kitért ugyanakkor arra, hogy a koronavírus-járványban az utcai szociális munka megoldandó problémája a hajléktalanellátás.

Az ápolási díjról azt mondta, ennek az önkormányzatokra hárítása téves dolog, az pedig megindokolhatatlan, hogy miért tesznek különbséget a gyermeküket, illetve idős hozzátartozójukat gondozók között.

KDNP: Közös feladat a segítségnyújtás a legkiszolgáltatottabbaknak

Nacsa Lőrinc (KDNP) kiemelte: ez egy fontos javaslat, és jó, hogy kezd konszenzus kialakulni erről a Házban, hiszen közös feladat a leginkább rászorultak és kiszolgáltatottak védelme. Természetesen ennél többre van szükség, de ez még nem a vége, nem az utolsó ilyen intézkedés – jelentette ki.

Megjegyezte: az egyházak hatékonyak a szociális feladatok ellátásában, az egyházi fenntartású intézmények magas színvonalon működnek.

A képviselő köszönetet mondott a szociális dolgozók helytállásáért a járványhelyzetben.

MSZP: Minden tiszteletet megérdemelnek a szociális dolgozók

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint olyan nehéz körülmények között végzik munkájukat a szociális ágazatban dolgozók, és olyan alulfizetettek, hogy minden tiszteletet megérdemelnek, amiért még mindig dolgoznak.

Ezt követően az általános vitát lezárták.

Államtitkár: A kormány lépésről lépésre tud haladni

Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára zárszavában közölte: a kormány mindig lépésről lépésre tud haladni ezen a területen, és megérti, hogy a képviselők többet szeretnének, de tavaly is volt ilyen témájú javaslatuk, és a jövőben is lesz.

Azt mondta: az egyeztetést eleve nem is lehetne megkerülni ezen a területen, nincs más megoldás.

Kitért rá: az ápolási díjat illetően olyan élethelyzetek fordulnak elő, amelyeket pénzzel lehetetlen kifejezni, de az elmúlt időben jelentősen emelték az erre a célra fordítandó összeget, és indokolt is e díjak emelése.

Államtitkár: A cél az, hogy aki képes, tudjon dolgozni

Fülöp Attila hangsúlyozta: a javaslat célja, hogy eredményesebbé, sikeresebbé tegyék a megváltozott munkaképességűek munkavállalását, hogy az, aki képes, tudjon munkát végezni és ehhez minden segítséget megkapjon.

Kifejtette: a járvány miatt az élet- és a gazdaságvédelem az év két kiemelt területe, és a járvány ellenére is folyamatosan bővül a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása.

Közölte: a kormány célja a munkahelyek megtartása és újak létrehozása a járvány idején is, mert a munka esélyt, lehetőséget jelent, és ez különösen igaz a megváltozott munkaképességűek esetében. Nem segélyeket kell adni, hanem esélyeket kell teremteni, Magyarországon 2010 óta segélyezés helyett munkaalapú gazdaság épül – emlékeztetett.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a megváltozott munkaképességű emberek is értéket teremtenek munkájukkal. Az elmúlt években hozott intézkedések hozzájárultak, hogy jelentősen bővült a foglalkoztatási ráta e célcsoportban – mondta.

Úgy vélte, fontos támogatni a megváltozott munkaképességűeket az elhelyezkedésben, illetve a meglévő munkahelyük megtartásában. A legtöbb ember számára a megélhetés alapját jelenti a munkavégzés, a megváltozott munkaképességűek esetében azonban nemcsak a megélhetést biztosítja, hanem a társadalmi elfogadottság és az alapvető önbecsülés záloga is – fogalmazott.

A Fidesz üdvözli a javaslatot

Tapolczai Gergely (Fidesz) üdvözölte a javaslatot, és hozzátette: már nagyon várta, mert fontos és előremutató tervezetről van szó.

Megjegyezte: európai szinten is kiemelt cél, hogy minél több megváltozott munkaképességű ember álljon munkába.

Közölte: a jogszabályi keret, a feladatok és a célok adottak, és a rendszerváltoztatás óta hosszú utat tettek meg a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatásában. 2010 után új irányba próbálták terelni ezt a területet azon alapelv alapján, hogy amennyire lehetséges, segélyek helyett inkább munkát adjanak minél több érintettnek, hogy aki képes és akar, az dolgozhasson – idézte fel.

Hozzáfűzte: valóban értéket teremt a megváltozott munkaképességűek munkája.

Az ellenzéki frakciók is támogatták pénteken az Országgyűlésben a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény foglalkoztatás bővítését célzó, a gazdaságvédelmi akciótervvel összhangban megvalósuló módosítást. A parlament elkezdte az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím viselésével összefüggésben, az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat sikeres megrendezéséhez és megszervezéséhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat vitáját is.

Megváltozott munkaképességűek

Jobbik: előremutató a javaslat

Dudás Róbert (Jobbik) közölte, frakciója támogatja a törvényjavaslatot, mert az előremutató, de sok teendő van még a területen. Elmondta, a 2011 után megváltozott rokkantsági ellátórendszerből sokan olyanok is kiestek, akik utána nem tudtak elhelyezkedni a munkaerőpiacon.

Kitért arra, az közmunkaprogramban az önkormányzatokat arra ösztönzik, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatást kapókat alkalmazzanak. Az önkormányzatoknak azonban nincs rálátása a munkaügyi központok adatbázisára, ezen változtatni kellene, hogy elősegítsék az érintettek foglalkoztatását – mondta.

KDNP: aki akar és tud, az dolgozhasson

Nacsa Lőrinc (KDNP) pártja elkötelezettségét hangoztatta a megváltozott munkaképességűek helyzetének, életminőségének, munkaerőpiaci lehetőségeinek javításában.

A megváltozott munkaképességű emberek társadalomba történő visszailleszkedésében nagy szerepe van annak, hogy amelyikük tud, az dolgozhasson is - közölte. Hozzátette: Magyarországon a 360 ezer aktív korú megváltozott munkaképességű 44 százaléka végez keresőtevékenységet, ez jelentős bővülés a 2011-es 18 százalékhoz képest.

Elmondta, még mindig vannak olyanok, akik nem dolgoznak, de akarnának és tudnának munkát vállalni. A törvényjavaslat ezért bővíti a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alóli mentességre jogosító munkavállalók körét - részletezte. Hozzátette: a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség szempontjából a sajátos nevelési igényű fiatalokat is figyelembe kell venni 23. életévük betöltéséig.

Ismertetése szerint eltörölik azt a korlátot, hogy a rokkantsági és rehabilitációs ellátás mellett végzett  keresőtevékenységért kapott jövedelem három hónapon keresztül nem lehet magasabb a minimálbér másfélszeresénél.

MSZP: kevés a javaslat

Korózs Lajos (MSZP) elmondta, támogatni fogják a javaslatot, de kevésnek tartják. Emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta a rokkantellátási rendszer átalakítását és tavaly márciusig adott határidőt az Országgyűlésnek a módosításra, de ez nem történt meg.

Azt firtatta a törvényjavaslat kapcsán, miért tesznek különbséget a gyes és a gyed között. Aki leszázalékolt és gyesen van, annak miért más a helyzete, mint annak, aki gyeden van? – kérdezte, hozzátéve: a gyesen lévő párhuzamosan nem kaphat rokkantsági ellátást. Jelezte: módosító indítványt nyújtanak be ennek tisztázásra.

DK: kis előrelépés a törvényjavaslat

Arató Gergely (DK) kis előrelépésként értékelte a törvényjavaslatot, amelyet minden valószínűség szerint támogatni fognak. Kérte, hogy a kormány vegye figyelembe a Korózs Lajos által javasolt módosításokat.

Az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.

Zárszó Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára közölte, azon vannak, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásánál pozitív lépéseket tegyenek.  Veszprém – Európa Kulturális Fővárosa 2023

Előterjesztő: értéktartó és fenntartható kulturális tér jöhet létre Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára felidézte, hogy 2023-ban Veszprém lesz Európa kulturális fővárosa, de a programok a Bakony és Balaton vidékének jóval tágabb térségére is kiterjednek. A programok célja, hogy értéktartó és fenntartható kulturális tér jöjjön létre a régióban - magyarázta.

Elmondta, a programsorozat sikeressége csak abban az esetben garantálható, ha annak előkészítését a törvényjavaslat által biztosított sajátos jogi feltételek mellett bonyolítják le.

Szerinte a 2010-es pécsi, a kulturális fővárosi címhez kapcsolódó programok sok pozitív elemet tartalmaztak, de az előkészítés hiányosságai rámutattak arra, hogy a sikerhez elengedhetetlen a beruházások időben történő megvalósítása.

Közölte, a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a programsorozattal összefüggő közbeszerzési eljárásokban az ajánlatok értékelési szempontja kizárólag a legalacsonyabb összegű szolgáltatás legyen. Ezzel jelentősen felgyorsítható a létesítményfejlesztés – vélekedett.

Hozzátette: ezt segíti a programok lebonyolításában érintett állami ingatlanok önkormányzati tulajdonba adása, emellett a hitéleti tevékenység elősegítése érdekében egyes ingatlanokat a Veszprémi Főegyházmegyének adnak át.

Rögzítik a programsorozat megvalósításának kiemelten közérdekű jellegét is - ismertette. Kitért arra, hogy a programsorozat megvalósítását 2019-től Navracsics Tibor volt uniós biztos személyében kormánybiztos irányítja, ő most általános tájékoztatáskérési jogosultságot és konkrét intézkedéseket érintő javaslattételi jogot kap.

Európa kulturális fővárosa

A veszprémi Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat sikeres megrendezéséhez és megszervezéséhez kapcsolódó törvényjavaslat vitáját folytatta az Országgyűlés pénteken.

Fidesz: a veszprémiek régi álma valósulhat meg

Ovádi Péter (Fidesz) azt mondta: Veszprém Magyarországon,  Pécs után másodikként válhat Európa kulturális fővárosává 2023-ban, amivel régi álom valósul meg a veszprémiek számára. Hangsúlyozta: a veszprémi pályázat erős pontja volt, hogy a Bakony- Balaton régióval együtt indultak a címért.

Rámutatott: a világjárvány miatt Veszprémnek is sok felkészülési eseményt le kellett mondania, a helyi éttermek, színházak, koncerthelyszínek is nagy kihívásokkal néznek szembe. Hozzátette: a koronavírus okozta gazdasági sokkhatás leküzdése után 200 százalékon kell dolgozni azért, hogy 2023 olyan év legyen, amelyet megálmodtak.

Ezért arra kérnek felhatalmazást a parlamenttől, hogy mindent a lehető leggyorsabban, de a lehető legnagyobb körültekintéssel készítsenek elő 2023-ra.

Jobbik: buktatókat is rejt a javaslat

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) nem vitatta, hogy fontos törvényjavaslatról van szó, de szerinte az előterjesztés buktatókat is rejt.

A vizes VB többszörösére növekedett költségvetésére utalva felvetette: jelenleg 88,5 milliárd forintból tervezik a kulturális fővárosi címhez kapcsolódó programokat és infrastrukturális beruházásokat, de kérdés, hogy a végén mennyibe kerülnek majd.

Aggályosnak tartotta a közbeszerzési eljárásoktól való mentesülést is, szerinte ezt az idő rövidsége nem indokolja

KDNP: nemzeti érdek a program sikere

Nacsa Lőrinc, (KDNP) a jobbikos képviselő szavaira reagálva azt mondta: igenis indokolt az a gyorsítósáv, amelyet a parlament meg szeretne adni a kormánynak, annak érdekében, hogy a rendezvénysorozathoz kapcsolódó beruházások megvalósuljanak.

Hangsúlyozta: az európai kulturális főváros sikere nemzeti érdek, Veszprém és a régió ezáltal Európa figyelmének középpontjába emelkedhet.

A javaslat hatékony közpénzfelhasználás mellett biztosítja, hogy a programokhoz kapcsolódó fejlesztések elkészüljenek 2023-ig - mondta.

MSZP: fontos, hogy a beruházások ne egyszeri attrakciók legyenek

Mesterházy Attila (MSZP) hangsúlyozta: veszprémiként büszke arra, hogy a város, és a térség Európa kulturális fővárosa lesz. Fontosnak tartotta, hogy az időbeni elkészüljenek a programokhoz kapcsolódó projektek, ugyanakkor az átláthatóság megteremtése érdekében azt szorgalmazta: adjanak rálátási lehetőséget a beruházások lebonyolítására a helyi ellenzéknek vagy az általuk jelölt civil szakértők számára.

Azt is kiemelte: akkor lesz igazán sikeres a program, ha a megvalósuló beruházások nem egyszeri attrakciók lesznek, nem csak 2023-ra szólnak, hanem később is szolgálják majd az ott lakók érdekeit.

Jelezte: érti a közbeszerzésekkel kapcsolatos jobbikos aggályokat, de mégis azt javasolja az MSZP-nek, hogy támogassa a javaslatot.

Nemzetiségi képviselő: vonják be az előkészítésbe a nemzetiségeket is!

Ritter Imre, nemzetiségi képviselő reményét fejezte ki, hogy a javaslat alapján a programsorozat szervezése, a beruházások előkészítése időben elkezdődik és a korábbi pécsi programnál sikeresebben fog megvalósulni.

Hangsúlyozta: Veszprém megye a magyarországi németség tradicionálisan lakott régiója. Azt kérte: a szervezők a rendezvények sokszínűsége érdekében vonják be a programsorozat előkészítésébe a megyei és az országos nemzetiségi önkormányzatok és civil szervezetek kulturális szakértőit is.

Miniszterelnökség: a németséget is be kell vonni a munkába

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára osztotta Ritter Imre véleményét abban, hogy a német nemzetiséget be kell vonni a programsorozatba. Mint fogalmazott, a németség az elmúlt években hatalmas munkát végzett ott.

Potocskáné Kőrösi Anitának (Jobbik) azt felelte: nem magyar jelenség, hogy drágulnak a beruházások.

Emlékeztetett arra, amikor Pécs volt Európa egyik kulturális fővárosa, a rendezvénysorozat után számos megújult épület gazdagította a várost. Úgy látta: a veszprémi beruházások az egész térséget szolgálják. Az ülésen elnöklő Brenner Koloman a vitát lezárta.

Adminisztratív terhek csökkentése

Az ügyfelek adminisztratív terheinek csökkentését célzó előterjesztés vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés pénteken délután.

Miniszterelnökség: cél az emberek és a vállalkozások terheinek csökkentése

Összesen negyvenegy törvényt módosít az a törvényjavaslat, amelynek célja az emberek és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése – mondta ismertetőjében György István, a Miniszterelnökség államtitkára.

Közölte: az országnak a veszélyhelyzetben is működnie kell, ezért cél, hogy az ügyfelek minél szélesebb körben vehessék igénybe a szolgáltatásokat az interneten keresztül. Most csaknem 450 ügykörben készül elektronikus űrlap, a többi közt gyámügyi vagy családtámogatási igényekhez, vagy környezetvédelmi engedélyek kéréséhez.

Elektronikusan igényelhetővé válik a többi között a csecsemő- és a gyermekgondozási díj. A javaslat rendelkezik arról is, hogy a vállalkozási bankszámla-nyitást vagy -megszüntetését ezentúl a pénzintézetnek kell közölnie a kamarával vagy a jegyzővel. Így a vállalkozásoknak kevesebb szervet kell felkeresniük.

Az egyéni vállalkozók az adóhivatalnál a tevékenység megkezdésével egyidejűleg jelentkezhetnek, a kamarához már az adóhatóság fordul.
Ezentúl a földút vagy ideiglenes terelőút építéséhez is elegendő lesz egy bejelentés a közlekedési hatósághoz.

Az ügyfelek védelem érdekében a környezetkárosodás mellett a jövőben a környezetvédelmi hatóság által véglegessé vált teher is feljegyezhetővé válik az ingatlannyilvántartásba. Így adásvételkor arról is tudomást szerezhet a vevő.

Az államtitkár szerint mindezzel hatékony, erős és szolgáltató közigazgatás megteremtésére nyílik lehetőség.

Felidézte a kormányhivatalok felállítását, valamint a járási hivatalokét. Jelentős lépésnek nevezte a kormányablakok kialakítását, így könnyen megközelíthetők azok a pontok, amelyek kaput jelentenek az állam és az emberek között. Ezekben évente 13 millióan intézik ügyeiket.

Fidesz: a javaslat illeszkedik a bürokráciacsökkentő programba

Héjj Dávid Ádám (Fidesz) szerint a javaslat illeszkedik a kormányzat bürokráciacsökkentő cselekvési programjába, ami egyszerűbbé és olcsóbbá teszi az ügyintézést. Mindez az ország versenyképességének növelését is segíti.

A stratégiának megfelelően már számos lépést tett a kormány az állami rezsicsökkentés és a bürokráciacsökkentés érdekében - emlékeztetett.

Szólt az elektronikus űrlapok jelentőségéről, de arról is, hogy a statisztikai hivatal naprakész és pontos adatszolgáltatásához fontos a leghatékonyabb kapcsolatfelvétel az adatközölőkkel a járványhelyzetben is.

Számos könnyítést kapnak a vállalkozások és az egyéni vállalkozók is – mutatott rá.

Bár az állam igazgatási szolgáltatási díjat vezet be a névváltoztatási eljárásokhoz, ugyanakkor megszűnik ezen eljárás illetéke. Továbbra is szükséges az eljárás költségeinek viselése, a fizetendő összeg azonban nem változik – mondta.

A Jobbik minden egyszerűsítést támogat

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) elmondta: pártja támogat minden olyan ügyet, amely elektronikussá teszi a közigazgatást és egyszerűsíti az eljárásokat. Megjegyezte: az internetet ehhez mindenhol biztosítani kell.

A fogyasztóvédelmi törvény módosítása kapcsán azt kérdezte: mi az oka, hogy a vállalkozásóknak a panaszos jegyzőkönyvet öt év helyett csak három évig kell megőrizni? Szerinte indokolt lenne az öt év fenntartása.

Megjegyezte, azt remélte, hogy a javaslat a kamarai tagsági díjat is eltörli, miután az iparkamara számos kezdeményezést tesz a vállalkozások tehercsökkentésére, például az iparűzési adó csökkentésére. Közölte: bízik abban, hogy ezen kamarai javaslatok közül egyet sem fogad el a kormányzat.

KDNP: az egyszerűsítés a cél

Vejkey Imre (KDNP) azt hangsúlyozta: az ügyintézés egyszerűsítése érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatalok javaslatai alapján negyvennél is több törvényt módosít az előterjesztés.

Célként említette, hogy a polgároknak ne kelljen személyesen benyújtani a kérelmüket, amit 449 ügykörben elektronikus űrlapon is megtehetnek.

Hangsúlyozta: egyszerűsítik a gyermekek otthongondozásának ügyintézését, a környezet- és természetvédelem támogatására a telekkönyvbe környezeti teherbejegyzés kerülhet, így a leendő tulajdonos automatikusan tudni fog az esetleges problémákról.

Jelezte: a tömeges adatlekéréseknél az ingyenesen lekérésre jogosultaknak is díjat kell fizetniük annak érdekében, hogy méltányosan ellensúlyozzák az elharapózott, több ezer vagy tízezer oldalnyi igényléseket.

Tartózkodni fog a szavazásnál az MSZP Kifogásaik miatt tartózkodni fog a törvénymódosítás végszavazásánál az MSZP, közölte vezérszónokuk, Bangóné Borbély Ildikó. Szerinte a közepes intenzitású salátatörvény jól példázza az utóbbi évek jogalkotási kapkodását.

Hangsúlyozta: alapvetően támogathatóak a modernizációra és digitalizációra irányuló rendelkezések, ám problémásnak látják, hogy a KSH természetes személyek telefonszámát kérheti be, ennek eredményeként pedig személyes adatokat kezelhet.

Ezt azzal indokolta, hogy a hivatal több, választásokkal kapcsolatos adatgyűjtést is végzett a múltban, némely adatot pedig szerintük a valósnál kedvezőbb színben tüntetett fel.

Vállalhatónak nevezte, hogy az ingatlannyilvántartásba kerüljön a hatóságilag bejegyzett környezeti teher, ám a Mátrai Erőműnél történtek után szerinte elképesztően képmutató az az indoklás, hogy csökkenteni kívánják az állam környezetiteher-felszámolási kötelezettségét.

DK: Támogatandó az adminisztrációs terhek csökkentése

Sebián-Petrovszki László (DK) közölte, pártja mindig támogatja az adminisztrációs terhek csökkentéséről, az ügyintézés online világba tereléséről szóló javaslatokat.

Felvetette, számolnak-e kormányoldalon a digitális írástudás vagy az internet-hozzáférés hiányával, hiszen a cél az, hogy ezekkel a digitális lehetőségekkel minél szélesebb körben éljenek az emberek.

Az ellenzéknek vannak komoly problémái és gondjai a KSH adatkezelésével – közölte, jelezve, felmerül, hogy lehet-e a változtatás következménye politikai hátterű adatgyűjtés vagy -felhasználás.

Sebián-Petrovszki László üdvözölte, hogy a munkaügyi iratokat ezentúl elég másolatban benyújtani a szakhatóságnak, indoklásra szorulónak nevezte, hogy engedélyeztetés helyett miért kell csupán bejelenteni utak, járdák létesítését.

Kifogásolta, hogy az adatbirtokosok szeretnek „nagyon magas és senki által nem ellenőrizhető” díjat kérni az igénylőktől, valamint hogy elektronikus átadás helyett néha olvashatatlanná szkennelik a kért iratokat.

Zárszó

Az általános vita lezárása után György István, a Miniszterelnökség államtitkára azt emelte ki: egy bürokráciacsökkentő törvénynek az a lényege, hogy számos jogszabályt módosít, korábban volt olyan eset, amikor 138 jogszabályt változtattak meg egyszerre e céllal.

Hangsúlyozta: az igazi paradigmaváltás az elektronizálásban érhető tetten úgy, hogy a kormányablakok helyett otthonról intézhetik ügyeiket az emberek.

Hozzátette: számos további javaslaton dolgoznak még e témakörben, majd megemlítette: az elektronikus űrlap bevezetése nem azt jelenti, hogy a kormányablakban ne nyújthatná be beadványát bárki.

Az államtitkár megjegyezte: a hatósági eljárások egyszerűsítésében nem idegen, hogy engedélyeztetés helyett csak bejelentést írjanak elő, jelen esetben a földutak, kisebb parkolók és az azokhoz vezető rövidebb utak esetében.

Kormány: Cél a szankciótörvénnyel összefüggő ágazati törvények módosítása

A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények módosításáról szóló előterjesztést György István, a Miniszterelnökség államtitkára ismertette.

A politikus a javaslat céljának nevezte, hogy módosítsák az úgynevezett szankciótörvény jövő évi hatálybelépéséhez kapcsolódó ágazati törvényeket. Hangsúlyozta, hogy a közigazgatási szankciók szabályozásában korábban nem voltak egységes elvek és módszerek.

A szankciótörvény elfogadása a törvényesség, a hatékonyság, az átláthatóság és az önkéntes jogkövetés szempontjából is előrelépést jelentett – tette hozzá.

A szankciótörvény lényegi eleme a fokozatosság, ennek megfelelően a közigazgatási szabályszegés egy éven belüli első elkövetésekor a hatóság főszabály szerint nem bírságot szab ki, hanem csak figyelmeztetést alkalmaz.

A fokozatos szankcionálás további pillére, hogy csak mérsékelt közigazgatási bírságot szabnak ki, amennyiben az ügyféllel szemben ezt a szankciót három éven belül nem alkalmazták – emlékeztetett.

Az államtitkár arra is kitért, hogy létre kellett hozni egy olyan nyilvántartást, amelyik tartalmazza majd a közigazgatási szabálysértések elkövetőit. A szankciótörvényben a jogalkotó több ponton is lehetővé tette, hogy az ágazati törvény eltérhessen az ágazati szabályoktól – hívta fel a figyelmet.

A jelenlegi módosítások leginkább a figyelmeztetés bizonyos ügytípusokban történő kizárására, a szankciók kormányrendeletben, illetve törvényben való meghatározására, valamint a szankciótörvénnyel párhuzamos rendelkezések hatályon kívül helyezésére vonatkoznak – hangsúlyozta.

A szankciótörvény maga is rendelkezik a kötelező bírság kiszabásának eseteiről. Ilyen, ha a jogsértés az emberi életet, a testi épséget vagy az egészséget veszélyezteti, de ide tartozik a kiskorúak védelmét célzó jogszabályok megsértése, illetve ha a jogsértést egy különösen kiszolgáltatott személlyel szemben követik el – sorolta az államtitkár.

A környezetvédelmi szempontokat említve kiemelte, hogy nem elég csak figyelmeztetést alkalmazni, ha a jogsértés környezetszennyezést, környezet veszélyeztetést vagy környezetkárosodást okoz. A szankciótörvényből kivezetik a közigazgatási óvadékot – közölte György István.

Fidesz: Egyes ágazati törvények kizárják a figyelmeztetést

Héjj Dávid Ádám (Fidesz) a szankciótörvény két legfőbb pillérének a fokozatosságot és a kiszámíthatóságot nevezte.
A fokozatosságot az jelenti, hogy a bírság helyett első alkalommal figyelmeztetést alkalmaznak.

A kiszámíthatóság elsősorban úgy jelenik meg, hogy a bírság kiszabása során a mérlegelés szempontjait általánosan meghatározzák – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy egyes ágazati törvények kizárják a figyelmeztetés alkalmazását, valamint eltérően állapítják meg az elévülés, illetve a tevékenységtől való eltiltás lehetséges időtartalmát. Megemlítette, hogy a javaslat a konkrét tárgyhoz kevésbé kapcsolódó törvényeket is módosít.

A jövőben a megyei önkormányzatoknak, a fővárosi önkormányzatnak és a megyei jogú városok önkormányzatainak egyetértési helyett bevonási joga lesz a területi szempontú fejlesztéseket tartalmazó operatív programok során – hangsúlyozta a vezérszónok.

Jobbik: A figyelmeztetések háttérbe fognak szorulni

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) azt emelte ki, hogy a „salátatörvénnyel” 88 jogszabályt módosítanának.
A vezérszónok hangsúlyozta, hogy a változtatások nyomán a figyelmeztetések háttérbe fognak szorulni. Lehet, hogy túlzás, ha rögtön közigazgatási bírsággal szankcionálnak – jelentette ki.

Az átalakítás csorbítja a megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat és a megyei jogú városok önkormányzatainak jogát, mert a területi operatív fejlesztési programokhoz nem kell majd az egyetértésük – jegyezte meg. A Jobbik tartózkodni fog a szavazásnál – közölte.

KDNP: A megelőzés a cél

Vejkey Imre (KDNP) közlése szerint a törvényjavaslatnak az a feladata, hogy a január 1-jétől hatályba lépő szankciótörvény alkalmazásához új ágazati szabályokat állapítson meg. Nem a büntetés mértékének növelése, hanem a megelőzés a cél – jelentette ki.

Hangsúlyozta, a jogszabály nem a figyelmeztetés helyett alkalmaz bírságot, hanem első alkalommal éppen figyelmeztetést ír elő a bírság helyett. Az előterjesztés főként technikai jellegű módosításokat tartalmaz – tette hozzá.

A kormánypárti politikus is kitért arra: a területfejlesztési operatív programoknál a megyei önkormányzatoknak, a fővárosi önkormányzatnak és a megyei jogú városok önkormányzatainak nem lesz egyetértési joga. A KDNP frakciója támogatja a javaslatot – összegzett.

MSZP: Egy bújtatott támadás indult az önkormányzatokkal szemben

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, hogy a környezetvédelemhez kapcsolódó rendelkezések kissé ellentmondásosak.

Az illegális bányászati tevékenységért azonnal bírságolni kell, ezzel szemben a környezetvédelmi ügyekben az eltiltást csak a szabályszerű tevékenység visszaállításához szükséges kötelezettségek teljesítéséig terjedő időtartamra lehet elrendelni – említette példaként.

A munkavédelmi rendelkezések közül kiemelkedő és előremutató, hogy a munkáltatók esetében helyszíni bírságot is ki lehet szabni – jelentette ki a képviselő.

Bangóné Borbély Ildikó az önkormányzatokkal szemben indított bújtatott támadásnak nevezte, hogy a megyei önkormányzatoknak, a fővárosi önkormányzatnak és a megyei jogú városok önkormányzatainak egyetértési helyett bevonási joga lesz a területi szempontú fejlesztéseket tartalmazó operatív programoknál.

Az MSZP nem támogatja a törvényjavaslatot – szögezte le.

DK: Bizonyos esetekben lehetnének súlyosabb szankciók

Sebián-Petrovszki László (DK) jelezte, a törvényjavaslatban bővülnek azok az esetkörök, amelyekben nem lehet figyelmeztetést alkalmazni. A DK hasznos módszernek tartja a figyelmeztetést, ezért az indítvány ezen rendelkezéseit nem támogatják – mondta.

A DK bizonyos esetekben, például a közúti szabályszegések, a természetkárosítás vagy az állatvédelmi ügyek során el tudná képzelni a szankciók súlyosbítását – jelentette be.

Nem fedezhető fel a törvényben annak logikája, hogy a különböző szakmákban miért eltérő a lehetséges eltiltások hossza – hívta fel a figyelmet a vezérszónok. Kifogásolta azt is, hogy az indítvány kiszervezi az elektronikus ingatlannyilvántartási rendszerhez kapcsolódó adatfeldolgozási feladatokat.

Államtitkári zárszó

György István államtitkár zárszavában a fokozatosságra hívta fel a figyelmet a szankciókkal összefüggésben. Főszabály, hogy elsősorban figyelmeztetni kell, ugyanakkor azt is kimondanák, hogy vannak olyan esetek, amikor ez nem elég.

A törvény 2021. január 1-jén lép hatályba, a jogszabály az ágazati törvényeket módosítja, hosszas egyeztetés előzte meg a benyújtást – közölte.

A e-ingatlannyilvántartási rendszerről azt mondta: évek óta megvan a vállalkozója, a szállítója, azt a Tigra Kft. gondozza. Megítélése szerint az elmúlt 30 év egyik legjelentősebb fejlesztése folyik. Az elnöklő Hiller István az általános vitát lezárta.

Országos kereskedelmi nyilvántartási rendszer

György István expozéjában kiemelte: a különböző nyilvántartások jelenleg széttagoltak, az adatok hozzáférhetősége és kereshetősége is hosszabb időt vesz igénybe.

Cél a jelenlegi rendszer közhitelessé tétele, a helyi szintű adatok integrálása, egységesítése, a duplikáció, valamint a nyilvántartások széttagoltságának megszüntetése – fejtette ki, hozzátéve: összesen tíz nyilvántartás egységesítését tűzték ki célul.

Országosan egységes rendszerben megvalósuló, de azon belül szolgáltatási tevékenységenként elkülönített központi nyilvántartást kívánnak létre hozni – ismertette.

Ezáltal a jelenleg önállóan nyilvántartott és bejelentett engedélyköteles kereskedelmi és egyes szolgáltatási tevékenységek átlátható módon válhatnak követhetővé a hatóságok és az állampolgárok számára, s naprakész statisztikák állnak majd rendelkezésre – közölte az államtitkár.

Az ingatlanközvetítői, ingatlanvagyon-értékelő szolgáltatást nyújtó országos nyilvántartás létrehozásával európai uniós jogharmonizációs kötelezettségnek is eleget tesznek – fűzte hozzá.

Vezérszónokok

Ovádi Péter, a Fidesz vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet a javaslattal összefüggésben, hogy szükségessé vált a kereskedelmi és egyéb szolgáltatási tevékenységet végzők adatainak felülvizsgálata, valamint a nyilvántartások vezetéséhez kapcsolódó feladatkörök pontosítása.

Jelezte: az informatikai fejlesztések a végső szakaszába érkeztek. A Fidesz támogatja a javaslatot. Stummer János, a Jobbik vezérszónoka közölte: támogatják a javaslatot. Időszerű a hatósági nyilvántartásban szereplők adatainak felülvizsgálata, és a vonatkozó szabályozás módosítása.

Felhívta a figyelmet egyúttal a koronavírus járvány okozta válság miatt a kereskedelemmel foglalkozók nehéz helyzetére, s azzal számolt, hogy a helyzet ebben a szektorban fog a legnehezebben rendeződni.

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka fontosnak tartotta, hogy a válságnak a kis- és középvállalkozások legyenek a nyertesei, abból megerősödve kerüljenek ki. Ezen dolgoznak, a javaslatot pedig a kisebbik kormánypárt támogatja.

Szabó Sándor, a MSZP vezérszónoka közölte, pártja a következő napokban alakítja ki álláspontját a javaslatról, amely a technikai módosítások mellett több határidő-módosítást is tartalmaz.

Sebián-Petrovszki László, a DK vezérszónoka azt mondta, szívesen láttak volna háttértanulmányt, vagy a szakmai szervezetek véleményét a javaslattal összefüggésben. Érdekelné az is, hogy a változtatásoknak van-e költségigénye, ez nem derül ki az előterjesztésből – mondta.

Államtitkári zárszó

György István zárszavában egyetértett azzal, a vállalkozások a nyertesei kell, hogy legyenek a válságnak.

Mindent el kell követni, hogy a szükséges segítséget megkapják, ezért hozták meg a különböző kormányzati támogatásokról, adófizetési könnyítésekről szóló döntéseket. A kormány mindent megtesz, hogy minél kisebb veszteséggel vészeljék át ezt a nehéz helyzetet – rögzítette.

A nyilvántartások egységesítésével a rendszer biztos nem lesz drágább, mint volt, az informatikai fejlesztéseket uniós forrásból már elvégezték – közölte.

Anyakönyvi eljárások egyszerűsítése

Az elektronikus ügyintézés lehetőségeit bővíti az anyagkönyvi eljárásokban az annak egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat – mondta ismertetőjében Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára.

Emlékeztetett: 1895 óta van Magyarországon állami anyakönyvezés, de 2014 is mérföldkő volt, amikor is elindult az elektronikus anyakönyvezés a papíralapú után. Ekkor megszűnt az eseményenként és területileg tagolt anyakönyvezés, helyette személyközpontúvá vált. Ezzel például a családi kapcsolatok átláthatóvá váltak.

Hozzátette: 2014-ben egy üres nyilvántartással indult a rendszer, amely aztán ügyhöz kötötten, személyenként töltődik. Mára ez már csaknem hatmillió eseményt rögzít, ami folyamatosan bővül.

Elektronikusan kezdeményezhető majd a házassági névviselési forma megválasztása, a nemzetiségi névviseléssel kapcsolatos kérvény vagy egyes utónévváltoztatások. Az eljárásokat pedig már törvényes képviselő vagy meghatalmazott is elindíthatja.

A házassági névviselési formához kötődő eljárások már eddig is kérvényezhetők voltak elektronikusan – tette hozzá –, a jövőben azonban 24 órán belül elintézi azokat a hatóság, köszönhetően a modern informatikai megoldásoknak.

Az utónévváltoztatások köre kiegészül az egyszerűsített névváltoztatással, amikor egy utónév elhagyását vagy az utónevek sorrendjének megváltoztatását kéri valaki, és nem egy új nevet. A jövőben ezen eljárásokat is az anyakönyvvezetők végzik majd.

Kivezetik az eddig sok adminisztrációt okozó névváltoztatási okiratokat és a nemzetiségi névviselés is egyszerűsödik.

A nemzetiségi névjegyzéket elektronikusan kell közzétenni és rendszeresen kell aktualizálni. Az államtitkár elmondta: a módosítások jelentős része informatikai fejlesztések után valósulhat meg, ezért a jogszabály másfél év alatt szakaszosan lépne hatályba.

Hozzátette: az előterjesztés benyújtása előtt anyakönyvvezetőkkel és a kormányhivatalok illetékeseivel konzultáltak a gyakorlati tapasztalatokról.

Fidesz: Számos eljárás indítható elektronikusan

Tapolczai Gergely (Fidesz) arra mutatott rá: évről évre emelkedik a névváltoztatási ügyek száma. Míg 2014 előtt átlagosan 3500 körüli volt ez évente, addig 2016-ban már közel 5200, tavaly pedig már csaknem 6500. Részben ez is indokolta a változtatást – hangsúlyozta.

Emelkedik az elektronikusan intézhető ügyek száma is, ami a járványhelyzetben még inkább felértékelődik - tette hozzá.

Az eljárási törvény módosításának kettős célja van: az eljárások egyszerűsítése és az elektronikusan intézhető ügyek körének kiterjesztése. Ilyen például, hogy a Fővárosi Kormányhivataltól az anyakönyvvezető hatáskörébe kerül a házassági név megváltoztatásának eljárása.

Ismertette azt is: ha egy születő gyermek kettős állampolgár, akkor az idegen utónév akkor is kérelmezhetővé válik, ha ehhez nem igazolják a szülők kettős állampolgárságát.

A felszólalását jeltolmács segítségével előadó képviselő rámutatott arra is: a digitalizációnak szinte csak pozitív hozadéka van a fogyatékkal élők számára, ezért azt kérte, ez a jövőben is legyen szempont.

A Jobbik támogatja az előterjesztést

Kálló Gergely (Jobbik) pártja támogatásáról biztosította az előterjesztőt. Pozitívan értékelte, hogy az előterjesztő valóban egyeztetett az anyakönyvvezetőkkel.

A javaslat egyszerűsíti a rendszert - mondta, ugyanakkor egy-két kritikát is megfogalmazott. Például azt, hogy az elektronikus anyakönyvvezetés pluszmunkát is jelentett az anyakönyvvezetőknek. Mivel ehhez nem tudnak mindig többlet dolgozót is adni a hivatalok. Ezért megfontolandó lenne a segítségnyújtás ehhez az önkormányzatoknak.

Felhívta a figyelmet pártja egyik régi programpontjára is, amely könnyítené azon házasságkötés előtt állók dolgát, akik templomi esküvőt is terveznek. Szerinte lehetővé kellene tenni, hogy a pároknak csak egyszer kelljen kimondania az igent.

KDNP: Gyakorlati tapasztalatok is indokolják a változtatást

Vejkey Imre (KDNP) elmondta, hogy a változtatás célja az elektronikus ügyintézés kiterjesztése és a joggyakorlat oldaláról felmerült kérdések rendezése.

Egyszerűsítést és gyorsítást tesz lehetővé az előterjesztés például a házassági névváltoztatás esetében vagy az utónévmódosításnál.

A nemzetiségi névviselés is hatékonyabban valósítható meg. Elektronikusan kell közzétenni a nemzetiségi névjegyzéket a következőkben, és azt folyamatosan aktualizálni kell – mutatott rá.

MSZP: További egyszerűsítésekre van szükség

További egyszerűsítéseket szorgalmazott az anyakönyvezés rendszerében Szabó Sándor, az MSZP vezérszónoka.
Arról beszélt: az anyakönyvvezetők működését túlterheltség, bürokratikus eljárások sora, „határidőkel való szélmalomharc” jellemzi napjainkban, így az sem okvetlenül elegendő, ha bizonyos eljárásoknál 60-ról 75 napra emelik a rendelkezésükre álló időkeretet.

DK: Támogatjuk az egyszerűsítéseket

Sebián-Petrovszki László (DK) kiemelte: az előterjesztés az elektronikus ügyintézés és az egyszerűsítés felé jelent elmozdulást sok ponton, ezt az irányt pedig pártja támogatja.

A módosításról szólva kritikával illette a kormányzat reakcióidejét a képviselő, mondván, nem az elmúlt hónapokban keletkezett, hanem az anyakönyvvezetők által hosszabb ideje jelzett problémákat orvosolnak ezzel a módosítással.

Hiányolta az előterjesztésből azt az összegzést, mennyiben változik az anyakönyvvezetőkre háruló teher, hiszen jól látható, hogy ez bizonyos eljárások esetén ez csökken, másoknál viszont mintha hozzájuk telepítenének feladatokat.

Nemzetiségi szószóló: Alexov Lyubomir, az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága által felkért szerb nemzetiségi szószóló elmondta: a testület támogatja a javaslatot.

Közölte: a módosítás újabb lépés a nemzetiségi név viseléséhez fűződő jog hatékony gyakorlása felé, mivel egyszerűsít és gyorsít az ügyintézésen, elektronikus útra tereli azt, segítve a hatékonyabb feladatellátást, reményt adva arra, hogy gördülékenyebbé válnak a nemzetiségiek anyakönyvezési eljárásai.

Képviselői felszólalások

Varga-Damm Andrea független képviselő annak a véleményének adott hangot: fontos a változtatás, hiszen az anyakönyvvezetői rendszer nem tudta követni az élet egyre bonyolultabbá válásának ritmusát, például azt az esetet, amikor a Magyarországon született gyermek egyik szülője külföldi.

Örömének adott hangot, hogy legfeljebb két utónév jegyezhető be, és hogy az is változtathat utónevén, akinek csak egy van. Elég gyakran van olyan, hogy a gyerekeket a saját szüleiktől kell megvédeni – jegyezte meg a névadási szokásokról szólva.

Kormány: Az anyakönyvi nyilvántartások maradjanak az önkormányzatoknál!

Miután Hiller István levezető elnök lezárta a vitát, Orbán Balázs a Miniszterelnökség államtitkára válaszolt az elhangzottakra.

Az anyakönyvi nyilvántartásról azt mondta, a kormány az elmúlt tíz évben úgy gondolta, hogy ez a terület maradjon az önkormányzatoknál. Így viszont az önkormányzatok feladata az anyakönyvvezetők megfelelő bérezése, valamint a megfelelő munkatervezés és az anyakönyvi alapiratok őrzése.

Az egyház házasságkötések anyakönyvezésével kapcsolatos szerepének esetleges megerősítéséről közölte: a kormány irányából ez a módosítás támogatottságot élvez. Amennyiben a javaslattevő politikus az egyházak támogatását is tudja biztosítani, akkor ennek nem lesz akadálya – szögezte le.

Az államtitkár egyetértett azokkal a hozzászólókkal, hogy kellően, talán túlzottan is tág azoknak a neveknek a köre, amiket Magyarországon anyakönyvezni lehet, de a környező és a Nyugat-európai országokhoz képest még mindig a hazai szabályozás a legszigorúbb – emelte ki.

Kormány: A lefoglalt tárgyakat intézményi szinten is fel lehet majd használni

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára emlékeztetett: még az első Orbán-kormány teremtette meg annak a lehetőségét, hogy a hatóság által elkobzott és állami tulajdonba került tárgyak ésszerűen és ne csak kampányszerűen jussanak el a rászorulókhoz.

A politikus kiemelte, a törvény biztosítja, hogy a karitatív szervezetek az elkobzott tárgyakat ingyenesen eljuttathassák a rászorulóknak. Példaként említette, hogy hamis márkajelzésű ruhákat, cipőket, vagy játékokat az úgynevezett márkátlanítás után adományként ki lehet osztani a rászorulóknak.

A jogszabály alkalmazása az elmúlt húsz évben számos olyan gyakorlati problémát hozott a felszínre, ami egyértelműen mutatja a módosítás szükségességét – szögezte le az államtitkár.

Soltész Miklós hangsúlyozta, a törvény lehetővé teszi, hogy a közérdekű felhasználásban a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek eleget tevő karitatív szervezetek vegyenek részt.

Az indítvány előkészítése során a hat legnagyobb karitatív szervezettel is egyeztettek – hangsúlyozta. A mostani törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy a lefoglalt tárgyakat ne csak egyéni, hanem intézményi szinten is fel lehessen használni – mondta.

Fidesz: Értelmesebb a karitatív felhasználás, mint a megsemmisítés

Tapolczai Gergely (Fidesz) arról beszélt, hogy a legnagyobb karitatív szervezeteket összefogó Karitatív Tanács egyik fő feladata a lefoglalt és hatóságok által felajánlott tárgyak jótékony célú felhasználásának koordinálása. Ez egy sokkal értelmesebb felhasználási módja a termékeknek, mint a megsemmisítés – szögezte le.

Az EU határain jellemzően ruházati termékeket, játékokat, elektronikai és dohánytermékeket foglalnak le, a tavaly lefoglalt termékek értéke közel 12 milliárd euró volt – emelte ki. A Fidesz-frakció üdvözli és támogatja a javaslatot – mondta.

Jobbik: Állami jelzést lehetne elhelyezni a lefoglalt tárgyakon

Kálló Gergely (Jobbik) hangsúlyozta, hogy képviselőcsoportjuk egyetért a törvényjavaslattal. Az azonban nem volt világos számára, hogy ki lesz az, aki a lefoglalt hamisítványokat úgy tudja megváltoztatni, hogy abba az eredeti márkanév tulajdonosa beleegyezzen.

A Jobbik szerint ezeken a lefoglalt termékeken el lehetne helyezni egy olyan állami jelzést, ami nem károsítaná a ruhát, de jelezné, hogy hamisítványról van szó – érvelt a politikus.

KDNP: Nagyobb értékű tárgyakat is lehet adományozni

Nacsa Lőrinc (KDNP) azt mondta, hogy a legfoglalt termékek márkátlanítása jelenleg is zajlik, erre az állam forrásokat is biztosít a karitatív szervezetek számára.

Emlékeztetett, hogy az elkobzott tárgyak felhasználását a Karitatív Tanács koordinálja. A tanács tagszervezetei a legismertebb magyarországi segélyszervezetek – közölte.

Eddig jellemzően ruhanemű, háztartási cikkek voltak az adományok, de ezzel a törvénnyel a nagyobb értékű tárgyakat is el lehet adományozni – emelte ki.

Az MSZP támogatja az előterjesztést

Szabó Sándor, az MSZP vezérszónoka szerint üdvözlendő, hogy a javaslatot a karitatív szervezetek felvetései alapján állították össze, illetve egyeztettek velük. Szintén megköszönte a karitatív szervezetek munkáját, ami most a járvány idején különösen fontos.

Az MSZP támogatja az előterjesztést – közölte, megjegyezve: az egészségügyi, szociális intézmények megfelelő ellátása továbbra is az állam feladata kell, hogy legyen, és minden egyéb grátisz.

DK: Bővíteni lehetne a szervezetek sorát

Sebián-Petrovszki László, a DK vezérszónoka kiemelte: a törvény célja mindenki számára támogatható. Ezt valahogy így kell megoldani, és mindent meg kell tenni azért, hogy az elkobzott javaknak minél nagyobb része hasznosulhasson – hangoztatta.

Ugyanakkor szerinte a márkátlanítás felvet problémákat. Hol a határ, amíg ezt meg lehet tenni? – kérdezte. Kitért arra is: jelenleg a karitatív tanácsnak hat szervezet a tagja, azt egy kritériumrendszer szerint alakították ki.

A DK-s képviselő javasolta, hogy gondolják végig, nem lehetne-e bővíteni ezen szervezetek sorát. Hátha ezzel még több emberhez el tudnának jutni – jegyezte meg. A DK támogatja a javaslatot.

Független: A javaslat elhárítja az akadályokat

Varga-Damm Andrea (független) azt mondta, hogy a javaslat elhárítja a még fennálló akadályokat az ilyen termékek karitatív szervezetekhez történő eljuttatása elől, és meg fogja azt szavazni.

Államtitkári zárszó

Soltész Miklós államtitkár megköszönte a vitában elhangzott konstruktív hozzászólásokat. Kiemelte: ritkán hallható egyetértésnek lehettek tanúi az Országgyűlésben.

Az egyik legnagyobb dilemma, mit vehetnek át a karitatív szervezetek, illetve a nagykereskedelmi láncok mit és mikor adnak át - jegyezte meg.

Az elmúlt húsz évben a karitatív szervezetekkel közösen kialakított gyakorlatot követné továbbra is, a márkátlanítás területén ugyanakkor kötnek a hazai és uniós jogszabályok, és a nagy cégek is védik a márkájukat – jelezte Soltész Miklós.

Az általános vitát az elnöklő Brenner Koloman lezárta.

Napirend után

Napirend után Steinmetz Ádám jobbikos képviselő az európai úthálózat részét képező 68-as út felújítását sürgette, felidézve: erről már 13 éve kormányhatározat született. Nem értik, hogy a 2010 óta hatalmon lévő Fidesz miért nem tett semmit, hogy ez megtörténjen – mondta.

Ezt követően az elnöklő Brenner Koloman bezárta az ülésnapot, az Országgyűlés hétfőn folytatja munkáját.

A címlapfotó illusztráció.