Az Országgyűlés folytatta munkáját.
A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény módosításának általános vitájával kezdte munkáját csütörtökön az országgyűlés.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára előterjesztőként azt emelte ki: a javaslat a technikai jellegű pontosítások mellett olyan módosításokat tartalmaz, amelyek az egységes alkalmazhatóságot, ezen keresztül pedig a rendszer egységes működését szolgálják.
Megemlítette: a módosítással bevezetik a szakkonzul fogalmát, aki a szakdiplomatai mellett konzuli feladatokat is ellát, valamint regionális gazdasági igazgatói és területi informatikai vezetői posztokat hoznak létre.
Módosítása után a törvény kimondja, hogy adott országba tartós külszolgálatra nem csupán a fogadó állam polgára nem helyezhető ki, hanem az sem, aki az volt – hacsak felmentést nem kap ez alól.
Magyar Levente megemlítette: a változtatással e törvény hatálya alá kerül át a magyar nyelv és kultúra külföldi oktatásában, a hungarológiai munka támogatásában jelentős szerepet játszó vendégoktatók ösztöndíjprogramja.
Az államtitkár elmondta: kiegészül a tartós távolléti formák köre, pontosan szabályozzák a határozott idejű, más szervhez kirendelés módját, kimondva egyebek mellett, hogy utóbbi esetben a kormánytisztviselő illetménye nem csökkenhet, álláshelye nem szűnik meg, a kirendeléshez pedig az érintett egyetértése szükséges.
Zsigmond Barna Pál, a Fidesz vezérszónoka emlékeztetett: a négy éve elfogadott törvény számos lényeges pontot rendezett, köztük gyökeresen új szabályokat alkotott a külszolgálaton lévők járandóságáról, méltó bérezést állapítva meg a számukra.
Lehetőséget teremtett, hogy a kiküldött maga döntsön költségtérítése felhasználásáról, amivel mozgásterét és felelősségét is bővítették, adminisztrációs terheit ugyanakkor csökkentették.
Felidézte: a javaslat egyszerűsíti és egyértelműsíti az azonnali hatályú hazarendelés és felmentés szabályait, az Információs Hivatalhoz kirendelés módját is, valamint egyszerűsíti az adminisztratív munkakörben dolgozók besorolását.
Jelezte: a törvénymódosítás a vendégoktatóknak érezhető anyagi támogatást jelent majd, egyben felvetette, hogy a külszolgálati kinevezésnek ne legyen kizáró oka a megszűnt állampolgárság.
Dudás Róbert (Jobbik) szerint fontos a külszolgálati munka, akárcsak az, hogy minél több helyen legyen Magyarországnak külképviselete.
A felszólaló szerint külszolgálati kérdésekben a nyilvánosság kizárása bizonyos esetekben elfogadható, ám az nem, hogy a törvényjavaslat számos ponton enged indoklás nélküli döntéseket, ami alapján sokkal inkább diktatórikusnak, nem pedig demokratikusnak látszik az előterjesztés.
Ezeket a diktatórikus pontokat kérem, hogy gondolják át – fordult a kormányoldalhoz Dudás Róbert, kifogásolva egyebek mellett az érintett beleegyezése nélküli áthelyezés lehetőségét.
Kérdésként tette fel: a javaslat elfogadásával a 2018-as költségvetést megalapozó törvény egésze hatályát veszti-e, hiszen annak csak egy része foglalkozik a vendégoktatói ösztöndíjakkal.
Juhász Hajnalka (KDNP) azt emelte ki: a megfelelő működést, az egységes alkalmazhatóságot szolgálják a módosítások, amelyek számos pontosítást is tartalmaznak, például a szolgálat megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatban.
Hozzátette: az előterjesztés ugyan lehetővé teszi, hogy valaki a beleegyezése nélkül kerüljön más állomáshelyre vagy külszolgálati posztra, ám garanciális elemként kimondja, hogy az érintett bármikor kérheti berendelését.
Azt, hogy az azonnali hatályú végleges hazarendeléshez nincsen szükség indoklásra, a minisztérium speciális jellegéből fakadóan igazolhatónak nevezte, majd arról beszélt, hogy a külképviseletek folyamatosan bővülő tevékenysége szükségessé teszi újabb munkakörök létrehozását.
Mindezek alapján frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztést.
Bősz Anett (DK) azt hangsúlyozta: fontos a külszolgálatok szabályozásának stabilitása, ám a törvényjavaslat nem számolja fel azt a bizalomhiányt, ami a kormány felé az ellenzékben fennáll, elsősorban azért, mert a kabinet jelentősen központosított, a diplomácia kapcsolatainkat számos ponton romboló külpolitikát folytat.
Felvetette: más államok a külképviseleteiken keresztül – és nagyságrendekkel olcsóbban – szerezték be a koronavírus-járvány kezdetén a lélegeztetőgépeket, nem fürkészek és portyázók révén.
Sokszor beszélünk arról, hogy megfelelő szakmai és diplomáciai képességek nélkül nincsen olyan külpolitika, akármilyen törvénymódosító javaslat fekszik is előttünk, ami hazánk számára előnyös lenne – fogalmazott a képviselő. Képviselői hozzászólások
Demeter Márta (LMP) megdöbbenésének adott hangot, hogy négy év alatt tizenkettedszer módosítják ez a törvény, amely szerinte teljesen felesleges, szükségtelen és sokkal inkább zavart kelt a külügyi szolgálati rendszerben, minthogy megoldásokat nyújtana.
Arról beszélt: napjainkban csakis a kalmárszemléletű külpolitika látszik, ami helyett sokkal inkább a most módosított jogszabály hatályon kívül helyezésre és egy egyeztetett módon megalkotott szabályozásra volna szükség.
Arról, hogy a kiküldetés kizáró oka lehet, ha valaki a fogadó állam polgára vagy az volt, az LMP-s képviselő megjegyezte, komolytalan egy szabály, ami alól felmentést lehet nyerni.
Az Országgyűlés lezárta a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény módosításának általános vitáját, majd a Brexittel összefüggésben a brit állampolgárok és családtagjaik tartózkodási jogára vonatkozó javaslat tárgyalásával folytatta munkáját.
Zsigmond Barna Pál (Fidesz) elmondta, a külügyi hivatás speciális jogállás, nem lehet általános munkaügyi szabályokat alkotni rá, így a klasszikus munkajogon kívüli eszközökre van szükség. A törvény szerinte kiállta az idő próbáját, de az élet által indokolt apró módostásokat át kell azon vezetni.
A vendégoktatók esetében az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét szabályozza az előterjesztés, ami számukra fontos kérdés, ezért került az törvénybe és nem rendeletbe – mondta.
Mesterházy Attila (MSZP) fontosnak nevezte, hogy olyan nagykövetségei legyenek az országnak, amelyek valóban képesek a nemzeti, gazdasági érdekeket képviselni. Megjegyezte: korábban a most tárgyalt kérdéseket rendeletben szabályozták, és akkor is működött.
Vitatta, hogy ne látszódna a kormány külpolitikája, de szerinte olyanokat tesz a kabinet, amely rombolja az ország külkapcsolatait.
A tárca által képviselt folyamatos harc nem éri el a kívánt hatást – fogalmazott.
Elmondta: pártja nemmel szavaz majd a javaslatra, mert szerinte azzal nagy mértékben sérülnek a munkavállalók jogai.
Dudás Róbert (Jobbik) azt a kérdést tette fel: mi szükség a szakkonzulokra? Szerinte a tisztséggel összemossák a konzul és a szakdiplomata pozícióját. Leszögezte: a hatékonyságot kell célnak tekinteni, ami nem feltétlenül függ össze a diplomaták számával.
Demeter Márta (LMP) arra volt kíváncsi: a Thyssenkrupp, amely a hírek szerint ötezer fős leépítést hajt végre, hány embert fog elküldeni a magyarországi leányvállalatnál?
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára a vitára úgy reagált: a kormány idén a járvány okozta gazdasági nehézségek ellensúlyozásaként 355 milliárd forintot mozgósított, ebből csaknem ezer magyar kis- és közepes vállalkozás kapott segítséget.
Kijelentette: a Thyssenkrupp komoly beruházásokat hajtott végre az országban, és újak előkészítése is zajlik.
Logikátlannak ítélte, hogy az ellenzékiek féltik a külügyi munkavállalókat a szigorú szabályoktól, majd azt állítják, a fideszes pártkatonákat küldik diplomatának.
Kijelentette: a megelőző szocialista kormányok és az MSZMP korszaka alatt nem volt önálló külpolitikája az országnak, most azonban aktív külpolitikája van. Ha pedig totalitárius diktatúrához hasonlítják az országot, arra szerinte a külügyminiszternek reagálnia kell.
Az indoklás nélküli áthelyezésről szólva közölte: a külügyi hálózat jelentős növekedésen ment át 2014 óta. A tárca büdzséje csaknem megnégyszereződött, jelentős hatáskörtöbblet is keletkezett. Megállapította: kétszer annyi külképviselet szolgálja az ország érdekét, mint hat éve, és 2014 óta a tárca személyi állománya mintegy háromnegyed részben kicserélődött. Ezek együttesen indokolják, hogy hozzá kell nyúlni a ki- és hazarendelés eddig megengedő szabályaihoz, azokon szigorítani kell.
Reményét fejezte ki, hogy a jogszabályt a 2022-es választásig már nem kell módosítani.
Az ülésen elnöklő Jakab István a vitát lezárta.
Magyar Levente, a KKM államtitkára a brit uniós kilépésre (Brexit) tekintettel a brit állampolgárok és családtagjaik tartózkodási jogáról szóló javaslat expozéjában kifejtette: a magyar kormány a Brexit-tárgyalásokon kiemelt figyelmet fordított arra, hogy sem a Nagy-Britanniában élő magyarok, sem a magyarországi britek jogai nem sérülhetnek.
Elmondta, Magyarországon az érintett brit közösség nagyságrendileg ötezres lélekszámú.
A törvényjavaslat megteremti annak lehetőségét, hogy az érintett britek kedvező feltételekkel letelepedési engedélyt szerezzenek Magyarországon, amellyel továbbra is itt tartózkodhatnak.
A kérelmezési lehetőség időtartama egy év, 2021. december 31-ig tart, ami megfelel a viszonosság elvének – közölte Magyar Levente, hozzátéve, hogy az új jogállás megszerzéséig a korábban kiadott okmányok megőrzik érvényességüket.
Arról is beszélt, hogy a családtagok csatlakozhatnak a brit állampolgárokhoz a letelepedési engedély szerzésekor.
Az államtitkár szerint a Brexittel kapcsolatban sikerült elérni a Nagy-Britanniában élő magyarok szerzett jogainak megvédésére irányuló magyar célt. A mostani törvényjavaslat pedig megerősíti, hogy az itteni britekre kiemelt hozzáadott értékként tekint a magyar kormány – mondta.
Simon Miklós (Fidesz) kifejtette: idén december 31-én lejár az Egyesült Királyság és az EU közötti kilépési megállapodás átmeneti időszaka, amíg a britek és családtagjaik még az uniós jog szerinti tartózkodási jogot szerezhetnek. A javaslat fő célja ezért az, hogy a határidő lejárta utáni egy évig, 2021 végéig lehetőséget biztosítson a jelenleg még EU-s jog alapján itt tartózkodó brit állampolgároknak a kedvezményes letelepedési engedély igénylésére.
Közölte: az eljárásban nem vizsgálják majd sem a korábbi tartózkodásuk hosszát, sem a lakhatásra, egészségügyi biztosításra, Magyarország érdekére vonatkozó feltételek fennállását, hiszen nagyrészt régóta itt élő, kellően integrálódott emberekről van szó.
Simon Miklós biztos benne, hogy ez a lépés is elősegíti a két ország közötti jó viszony megmaradását.
Balczó Zoltán (Jobbik) közölte: a törvényjavaslat megfelelő módon megteremti a britek Magyarországon való további tartózkodását.
Fontosnak nevezte, hogy adott esetben a magyarországi tartózkodáshoz kapcsolódóan a vízummentesség lehetőségével is külön foglalkozik az előterjesztés.
Az Egyesült Királyságban élő magyar állampolgárok helyzete miatt is fontos ez a kérdés – hangsúlyozta, jelezve ugyanakkor, hogy az ottani magyarok nem kaptak hasonló kedvezményt, mint most az itteni britek.
Juhász Hajnalka (KDNP) elmondta: a Magyarországon élő mintegy ötezer brit állampolgár háromnegyed része jellemzően már három évnél régebb óta tartózkodik itt.
A mostani előterjesztés három törvényt módosít, és ennek értelmében kedvezményes letelepedési engedély megszerzésére lesznek jogosultak az itt élő britek – ismertette. Hozzátette: az újonnan érkezők a harmadik országokbeli állampolgáraira vonatkozó szabályok hatálya alá tartoznak majd.
Mesterházy Attila (MSZP) azt közölte, a szocialista frakció is támogatja az előterjesztést.
Bősz Anett (DK) örömtelinek nevezte, hogy Magyar Levente külügyminisztériumi államtitkár arról beszélt, a kormánynak szándéka megakadályozni a Nagy-Britanniában élő magyarok szerzett jogainak sérülését.
A Brexitet a populizmus újabb hullámának térnyeréseként jellemezte, és rossz, irracionális döntésnek nevezte.
Kérdést tett fel arról is, van-e olyan javaslat, amely alapján a magyar kormány tenni tud a koronavírusjárvány-helyzetben a Nagy-Britanniában élő magyarokért.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) örömét fejezte ki, hogy a kormány is „beismerni látszik” az elsősorban a Nyugat-Kelet közötti „bérszakadék” okozta elvándorlás problémáját. Több százezer magyar kényszerűségből hagyta el a hazáját - mondta.
Szerinte egy állami hátterű bérlakásépítési program azt is üzenné a magyar fiataloknak, hogy itthon van rájuk szükség.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára zárszavában azt mondta: úgy látja, a nemzetközi kötelezettségnek eleget tevő előterjesztésről nincs szakmai vita. Hangsúlyozta azt is, hogy a kormány szívén viseli a Nagy-Britanniában élő magyarok sorsát.
A brit statisztikai hivatal szerint 83-113 ezerre tehető azok száma, akik Magyarországon születtek, de Nagy-Britanniában tartózkodnak – tette hozzá, megjegyezve ugyanakkor: a londoni magyar nagykövetségnek is az az általános tapasztalata, hogy egyre többen költöznek haza, illetve más uniós tagállamba.
A Közép-európai Oktatási Alapítványról és a Középeurópai Oktatási Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat
Magyar Levente, a külügyi tárca államtitkára elmondta: a törvényjavaslat felhatalmazást adna a kormánynak, hogy létrehozzon egy olyan közérdekű vagyonkezelő alapítványt, amelynek feladata az lesz, hogy Közép-Európa és tágabb régiónk legszínvonalasabb, angolul és régió országainak nyelvein oktató, nemzetközi érettségi bizonyítványt nyújtó, középfokú nevelési-oktatási intézményt és kollégiumot alapítson és tartson fenn.
Elmondta: a létrejövő oktatási-nevelési intézmény a tervek szerint 4+1 előkészítő évfolyamon biztosítana kiemelt színvonalú oktatást a hazai és a régió országainak diákjai számára, a legnevesebb svájci és angol minták alapján.
Az intézmény bentlakásos iskolaként (boarding school) működne, így a tantermen kívüli foglalkozások, a regionális hagyományok átadása kiemelt szerepet kapna – hangsúlyozta.
Felhívta a figyelmet arra: a nemzetközi érettségi bizonyítványt 150 ország több mint 2000 egyeteme fogadja el, köztük az oxfordi, a cambridge-i és a harvardi is.
A javaslatot azzal indokolta: a magyar felsőoktatást már felhelyezték a nemzetközi oktatás térképére, jelenleg is tízezres nagyságrendben tanulnak Magyarországon külföldi diákok, és szeretnék ezt a folyamatot kiterjeszteni a középfokú oktatási szintre is.
Hangsúlyozta: ennek vannak történelmi hagyományai is, hiszen Budapest volt az város, ahová korábban előszeretettel küldték tanulni a környező országok elit családjai gyermekeiket.
Szeretnék ezt a hagyományt feléleszteni, szeretnék, ha Budapestre nemcsak, mint felsőoktatási központra tekintenének, hanem a középszintű oktatásban is lenne egy világszínvonalú oktatást adó intézmény, amely vonzó lehet a nem magyar ajkúak számára is - mondta.
Pósán László (Fidesz) azt mondta: a javaslat célja, hogy a közép-európai térség, a Kárpát-medence fiataljai minél jobban megismerjék a régió hagyományait, történelmét.
Elmondta: a létrehozandó intézmény bentlakásos iskolaként működne, az angolszász colleg-ok mintáját követve, ahol a magas színtű tudás mellett, komoly közösségi identitásképző erő is érvényesül.
Jelenleg négy olyan középfokú közoktatási intézmény van Magyarországon, ahol nemzetközi érettségit adnak, de ezek a magyar diákok számára működnek, nem azt a célt szolgálják, mint amire ez a javaslat irányul.
Brenner Koloman, a Jobbik vezérszónoka elmondta: a Jobbik a javaslatban foglalt koncepcióval egyetért, azonban az alapítványi formát kérdésesnek tartja, mert az egyetemek esetében azt látták, hogy a Fidesz kinevezési gyakorlata minden előzetes ellenzéki félelmet beigazolt.
Juhász Hajnalka, a KDNP vezérszónoka szerint a javaslat lehetőséget adna a közép-európai identitás erősítésére, a kultúrák minél szélesebb megismerésére. Jelezte: aki a nemzetközi érettségi bizonyítványt megszerzi, az a világ legjobb egyetemei felé mehet tovább, és mentesül a nyelvvizsga alól is.
Mesterházy Attila (MSZP) szerint a megfogalmazott célok nemesek, elismerésre méltóak, jó és előnyt jelenthet, ha Magyarország lehet egy nemzetközi kezdeményezés kiinduló- vagy központja.
Hozzátette: jelen formájában ugyanakkor nem tudják megszavazni az előterjesztést. Kifogásolta az alapítványi formát, szerinte ennél olcsóbban is elérhető lenne a kitűzött cél, akár egy már működő intézmény keretein belül.
Tehetséggondozást igen, elitképzést nem - foglalta össze frakciója álláspontját Mesterházy Attila.
Bősz Anett (DK) hangsúlyozta: a cél kétséget kizáróan nemes, de felvetődik, hogy a koronavírus-járvány második hullámának közepén kell-e jelentős közpénzt fordítani erre az intézményre a pandémia társadalmi következményeinek enyhítése helyett.
Kifogásolta a leendő iskola intézményi formáját is, mondván „a közpénzek kimentésének legújabb eszközével, a közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal élnek”.
Arról beszélt: nem az alapítványi formával, hanem annak megvalósulásával van problémájuk, hiszen azt látják, sokszor az egyetemi polgárságra „rátelepülve”, annak akaratával szemben hoztak döntéseket.
Keresztes László Lóránt (LMP) jelezte: a célokkal egyetértenek, de vannak kifogásaik az előterjesztéssel kapcsolatban.
Ezek között említette, hogy érthetetlen a „kárpát-medencei identitás” törvényjavaslatban szereplő fogalma, illetve, hogy jelentős vagyonjuttatás mellett tandíjköteles képzést kínál majd az intézmény. Hangsúlyozta: nehezíti a magyarországi diákok jelentkezését, „ha ez egy elitképzőnek indul”.
Lemaradásaink vannak önmagunk és térségünk történetének ismeretében, és a „történelem sajátos értelmezéséből” fakadó okok nehezítik az együttműködést régiónkban, holott a fennálló sorsközösség miatt azt éppen, hogy erősíteni kellene – mondta.
Pósán László (Fidesz) kiemelte: az új iskolára vonatkozó részletszabályokat nem tartalmaz az előterjesztés, majd megemlítette, a tandíjat meg kell fizetniük a külföldi hallgatóknak, normatív támogatás pedig igényelhető a magyar diákok után.
Nacsa Lőrinc (KDNP) örömét fejezte ki, hogy a világjárvány kellős közepén is jelen van a stratégiai gondolkodás a kormány munkájában, és ilyen előremutató, a magyar identitás és közösség megőrzését szolgáló javaslatok születnek. Az identitás megélése és megőrzése a 21. század legnagyobb kihívása lesz – fogalmazott.
Keresztes László Lóránt (LMP) jónak nevezte, ha sikerülne elindulni egy közös kárpát-medencei identitás megteremtése felé, de annak a véleményének adott hangot, hogy a dolgok nem ebbe az irányba hatnak. Küzdenünk kell, konkrétan, hogy az elszakított területeken élő magyarság jogait ne csorbítsák – jelentette ki, példaként hozva fel „a gyalázatos Trianon-törvény kihirdetését” Romániában.
Zárszó
Az általános vita lezárása után az elhangzottakra reagálva Magyar Levente külügyi államtitkár örömét fejezte ki, hogy alapvetően pozitív tartalmú hozzászólások hangzottak el, azaz egyetértés uralkodik a célokban.
A közép-európai építkezés egy olyan kérdés, amit nem öveznek vérmes politikai viták – mondta, megemlítve: a régió legnagyobb népeként felelősségünk van az egymáshoz való közeledésben.
Elmondta: a tervek szerint 2022-ben vagy 2023-ban nyitná meg kapuit az iskola, amely pár év múltán már 4-500 diákot oktatna.
Jelezte, a siker egyértelmű mércéje lesz, hogy az iskola megtelik-e – elsősorban nem magyar anyanyelvű – tanulókkal, mert ehhez valami egészen kiválót, világszínvonalút kell nyújtani.
Arról beszélt: öt-hat éves távlatban önfenntartóvá válhat a rendszer amellett, hogy a tetemes tandíjak szedése mellett ösztöndíjakat is kínál majd.
Az építőipar nyersanyaggal ellátásának biztosítása teszi szükségessé a bányászati törvény módosítását a jelentős építőipari áremelkedés elkerülése és a koronavírus-járvány alatt is megmutatkozó nemzetközi ellátási láncok akadozása miatt is – mondta ismertetésében az Igazságügyi és Technológiai Minisztérium államtitkára.
Kaderják Péter ismertette: a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat 2020 tavaszán egy az egész országra kiterjedő áttekintő értékelést készített az építőipar szempontjából fontos nyersanyagok kitermelhetőségéről.
Ebből kiderül, hogy Magyarország még évtizedekig képes nyersanyaggal ellátni a hazai építőipart, akár kavicsról, homokról van szó, a cement- és mészipari nyersanyagok pedig akár háromszáz évre is elegendőek.
Azonban a nyersanyag-hozzáférést befolyásoló természet- víz- vagy termőföldvédelmi előírások miatt azonban jelentős korlátozások szűkítik az alapanyagellátást. Akár ellátási zavarok is jelentkezhetnek, és például a betonkavicsot jelentős távolságból kell a keverő üzemeke szállítani.
Beszámolt ugyanakkor arról is, hogy a kavicsból, homokból rendelkezésre álló mennyiség nemcsak a hazai építőipart szolgálja ki, hanem exportra is jut belőle.
Az építőipar korábbi növekedésének elérése azonnali állami beavatkozást igényel, a hazai erőforrások hatékonyabb kihasználásával pedig csökkenteni lehet a magyar gazdaság túlzott nemzetközi kitettségét – közölte az államtitkár.
A rendkívüli helyzet alatt előálló kritikus gazdasági és társadalmi helyzet indokolja a víz, a termőföld, az erdők gazdálkodásában meglévő megkülönböztetett állami szerepvállalás kiterjesztését a hazai építőipari ásványvagyonra is – folytatta.
Biztosítani kell, hogy amikor a járványhelyzet miatt a hazai bányák nem képesek kielégíteni a keresletet, az állam megkapja azokat a lehetőségeket, amelyekkel kezelni tudja a problémát.
Az állam lehetőséget kap új lelőhelyek megtalálására vagy arra, hogy ha bányát gazdasági okokból zárnának be, akkor azt megakadályozhassa, elhárítva az akadályt a stratégiai beruházások megvalósítása előtt.
Ezért van szükség az indokolatlan területfoglalások megszüntetésére és az állam elővásárlási jogának biztosítására egyes bányaterületeken – közölte.
Elmondta azt is, hogy az előterjesztést több mint egy évig készítette elő a tárca, a munkában pedig a Magyar Bányászati Szövetség is részt vett.
Bánki Erik (Fidesz) azt mondta: rendkívüli helyzetben rendkívüli intézkedésekre van szükség. Az állam személye pedig kellő garancia, hogy a váratlan időszakokban, amikor a gazdaságnak minden hazai erőforrásra szüksége van, azok biztosítottak legyenek.
A képviselő ezért támogatandónak tartotta az állami szerepvállalás erősítését, az elővásárlási jog biztosítását az állam számára, és fontos célkitűzésnek nevezte a hazai erőforrások bevonásának erősítését a hazai gazdasági folyamatokba.
Szerinte garantálható a javaslat által a nyersanyagellátás hatékony és azonnali biztosítása ott, ahol az ország természeti adottságai ezt lehetővé teszik.
A javaslat arra törekszik, hogy biztosítsa annak lehetőségét, hogy amikor a járványhelyzethez hasonló esetekben a hazai bányászat nem képes kielégíteni a keresletet, ezt az állam katalizálhassa például új lelőhelyek felkutatásával. Ahhoz pedig, hogy az állam a természeti erőforrásait jó gazda módjára hasznosíthassa, szükség van elővásárlási jog biztosítására, a területfoglalási jog megszüntetésére.
Nunkovics Tibor (Jobbik) értetlenségének adott hangot a javaslattal kapcsolatban. Mint mondta, az valóban megoldást kínál bizonyos problémákra, de fő mondanivalója mégis az, hogy „feltúrjuk az egész országot”, holott erre nincs is szükség, ha jelenleg exportra is jut az alapanyagokból.
Elmondta, választókerületében, Pilismaróton éppen most van "balhé" abból, hogy egy korábbi üdülőövezetben kívánnak sóderbányát létrehozni.
Kifogásolta, hogy a javaslat eltörli a bányajáradékot, amelyet a hasznosításra szánt kitermelt kavics után kellett fizetni eddig. Környezetvédelmi szempontból is aggályosnak ítélte az előterjesztést.
A javaslat legfontosabb céljának azonban azt nevezte, hogy ha egy kisvállalkozás évekig ül egy bányanyitási jogon, akkor arra az állam „lecsaphasson”.
Szerinte azonban az államosítás helyett a bányanyitási folyamat elindítását kellene segíteni, a kisvállalkozást támogatni ebben. Nincs garancia arra, hogy a koncesszió újbóli kiosztásával az ismét kis- vagy közepes vállalkozáshoz kerül – sérelmezte.
Nacsa Lőrinc (KDNP) elmondta, hogy a magyarországi bányászatot száz éve jelentős veszteség érte, mivel nagy része más országokhoz került.
Az építőipari bányászat 37,8 millió köbmétert jelentett 2018-ban, és az ágazatnak egyre nagyobb mennyiségű nyersanyagra van szüksége. Az alapanyagokból pedig még évtizedekre elegendő mennyiség áll rendelkezésre.
De egyéb, például örökségvédelmi intézkedések miatt a kitermelés lecsökkenhet, társadalmi korlátok miatt nem lehet kihasználni a rendelkezésre álló alapanyagot.
Magyarország és Európa egyaránt súlyos importfüggőségben szenved a bányászati nyersanyagokból, azonban szükséges az önellátás biztosítása.
Hangsúlyozta: a szigorú természetvédelmi szabályok betartása mellett növelni kell a kitermelést, mert az a magyar nemzetgazdaság érdekét szolgálja.
Szakács László (MSZP) örömét fejezte ki, hogy volt szakmai egyeztetés a törvényjavaslatról.
Aggályait hangoztatta ugyanakkor azzal kapcsolatban, hogy az építőanyag-iparban érdekelt bányavállalkozók területeket akarnak megszerezni alapanyag-kitermeléshez, és bizonyos esetekben ezt „erőszakosan”, „a törvényeket megkerülve” teszik.
Nem az állami elővásárlási jog lenne erre a megoldás, a kártalanítás vagy akár a kisajátítás szabályai jobban segítenék ezeket az ügyeket – mondta, sürgetve a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételét is. Ne erőből rendezzék az ilyen helyzeteket! – szólított fel a szocialista képviselő.
Varju László (DK) szerint egy olyan javaslatról van szó, amely sok vitát fog kiváltani a bányatelkek nyitása miatt.
Hiányolta, hogy a kormány nem terjesztette a Ház elé a hatásvizsgálatot. Szeretné elkérni a dokumentumot, és megtudni belőle, mi alapján döntött a kabinet e szabályozás elfogadásának szükségességéről – jelezte.
Ebben a formában, ilyen körülmények között az indítvány nem támogatható - közölte. Szerinte a koronavírus-járvány idején sincs olyan hiány az építőanyag-piacon, amely ilyen rendkívüli intézkedést indokolna.
Keresztes László Lóránt (LMP) arra számít, hogy a törvényjavaslat nagy környezeti károkat fog okozni. Rossz szemléletet tükröz az előterjesztés – folytatta –, nem a zöld gazdaságra átállást helyezi ugyanis előtérbe, hanem a kitermelést. Bírálta a mederkotrásokra vonatkozó szabályozás tervezett módosítását is.
Az indítvány az LMP-nek teljes mértékben elfogadhatatlan – közölte.
Jakab István alelnök az általános vitát lezárta, Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár zárszavában pedig a vitában elhangzottakra úgy reagált: az előterjesztés mederkotrással kapcsolatos rendelkezése nem veszélyezteti az ivóvízbiztonságot.
A környezetvédelmi kockázatokról azt mondta: természetesen minden bányászati tevékenységnek vannak környezeti hatásai, de meg kell találni azt a megfelelő egyensúlyt, amely a környezetvédelem és a bányászat érdekei között kialakítható.
Az előterjesztés pénzügyi ösztönzőkkel és az inaktivitási lehetőség időtartamának csökkentésével is igyekszik elősegíteni a bányaterületi aktivitást – tette hozzá.
Kaderják Péter, az Innovációs és technológiai Minisztérium államtitkára elmondta: a határozati javaslat módosításra azért van szükség, mert a jogszabályi előírások szerint ötévente felül kell vizsgálni a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikáját, amelyet Magyarország első alkalommal 2015-ben fogadott el.
Elmondta: a nemzeti politika létrehozását, valamint az ezekkel kapcsolatos követelményrendszert a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló 2011-es Euratom irányelv írja elő.
Hangsúlyozta: a nemzeti politika felülvizsgálatára kizárólag az atomenergiáról szóló törvényben foglalt kötelezettség teljesítése érdekében volt szükség.
Ismertetése szerint a módosítások érintik az Országos Atomenergia Hivatalhoz az elmúlt 5 évben átkerült feladatokat és hatásköröket, így a radioaktív hulladéktárolók feletti hatósági felügyeletet és a sugárvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat.
Emellett – folytatta – a módosítás átvezeti az elmúlt időszakban a nukleáris létesítmények üzemeltetésével kapcsolatos ütemezési változásokat, így a paksi atomerőmű négy blokkjának üzemidő-hosszabbítását, valamint az oktatóreaktor 2017-es felülvizsgálatát.
Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta: a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politika felülivizsgálatát nem érdemi tényező indokolja, sem kormányzati intézkedések, sem kutatási eredmények nem történtek, az ok kizárólag az, hogy a határozatot ötévente a parlament elé kell hozni.
Leszögezte: a javaslat sem a paksi atomerőmű most üzemelő 4 blokkját, sem a tervezett két új blokk beruházását nem érinti. Kitért arra is: semmi oka arra ma a kormánynak, hogy a kiégett fűtőelemekkel kapcsolatban bármilyen döntést meghozzon.
Nunkovics Tibor, a Jobbik vezérszónoka hiányolta az előterjesztésből a kiégett fűtőelemek sorsával kapcsolatos terveket, azt firtatva, hogy hol lesz az ehhez szükséges mélységi geológiai tároló helyszíne.
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka azt mondta: az atomenergia felhasználása a lehető legnagyobb biztosági előírások betartásával szükséges és előnyös. Hangsúlyozta: az atomerőművek megfelelő üzembiztonság esetén mentesek a káros kibocsátástól, nem játszanak szerepet a klímaváltozásban.
Kitért arra is: a paksi atomerőmű 40-50 százalékát adja Magyarország villamosenergia-termelésnek, és beüzemelése óta 400 millió tonna szén-dioxid kibocsátását takarította meg.
Szakács László, az MSZP vezérszónoka arról beszélt: ugyan a kormány halogatja a formális döntést az atomhulladék-lerakó helyszínéről, de mindenki tudja, hogy ezt Pécs belvárosától 10 kilométerre, Boda községben tervezik megvalósítani. Az MSZP nevében ellenezte ezt a tervet.
A képviselő bírálta a Paks 2 beruházás lebonyolítását és az ahhoz kapcsolódó orosz hitelfelvételt is. Hozzátette: az orosz hitelt még akkor is fizetni fogja Magyarország, amikor már le kell szerelni az erőművet.
Varju László, a DK vezérszónoka pótcselekvésnek nevezte a javaslat beterjesztését és tárgyalását. Szerinte a kormánynak a koronavírus-járvány miatt most sokkal fontosabb dolgokkal kellene foglalkoznia, így például meg kellene hosszabbítania az álláskeresési támogatást.
Arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza a javaslatot.
Keresztes László Lóránt (LMP) közölte, az atomenergia sem nem zöld, sem nem olcsó, sem nem biztonságos. Ugyanakkor azt elismerte, hogy amely ország nukleáris energiát használ, annak kötelessége gondoskodni a kiégett fűtőelemekről, a radioaktív hulladékok elhelyezéséről.
Szerinte a lakosság ellenére nem lehet ilyen projektet megvalósítani. Hozzátette: a hulladéklerakó létesítéséhez nem elég a műszaki és geológia tényezőket megvizsgálni, figyelembe kell venni a gazdasági és társadalmi környezetet is.
Kitért arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt ígérte, hogy a pécsiek is beleszólhatnak majd a bodai lerakó létesítésébe, de egy törvénymódosítást elvette tőlük ezt a jogot. Azt kérte, keressenek alternatív helyszíneket.
Tordai Bence (Párbeszéd) is úgy látta, hogy az atomenergia az energiatermelés legdrágább formája, az atomerőmű életciklusát tekintve pedig több szén-dioxidot bocsát ki, mint egy gázerőmű. Rettentően veszélyes energiaforrásnak nevezte a nukleáris energiát, amely után 100 ezer évig sugárzó hulladék marad.
Közölte, Magyarországon nem lehet végleges atomtemetőt létesíteni, Oroszországgal kellene megállapodni erről.
Azt javasolta, hogy amikor a paksi atomerőmű üzemideje lejár, Magyarország hagyjon fel az atomenergiával.
Kifogásolta, hogy kikerült a határozati javaslatból az emberi tényező figyelembe vétele, pedig éppen ez vezetett a legsúlyosabb balesetekhez.
Szóvá tette, hogy nem konzultáltak a pécsiekkel. Szerinte a javaslatot vissza kell vonni és olyan előterjesztést kell a Ház elé terjeszteni, amely növeli és nem csökkenti az atomenergia felhasználásának biztonságát.
Balczó Zoltán (Jobbik) jelezte, eltérő az álláspontja az ellenzék többségétől. Elmondta, szeretné, ha nukleáris energia nem lenne Magyarországon, de ma nem ez a reális helyzet. Paks energiabiztonsági kérdés Magyarország számára, mert a megújuló energiával nem lehet pótolni a kapacitását – hangsúlyozta.
Elmondta, Magyarország nem áll olyan jól vízenergiával, mint Ausztria, de azt sem lehet látni, hogy Németország honnan fogja pótolni energiaszükségletét, miután leépíti atomerőműveit.
Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, hogy nem veszik figyelembe Pécs, illetve Baranya megye lakóinak véleményét.
Jelenleg több mint 7000 kiégett fűtőelem várja a sorsát, ezzel mit kezdenének? Van kötbérigénye az államnak a Roszatommal szemben? – kérdezte.
Szélerőművet nem lehet építeni Pécs mellé, de atomtemetőt igen? – firtatta. Megjegyezte: elképesztő a meghibásodások száma a jelenlegi paksi blokkoknál. Felvetette, várható-e újabb üzemidő-hosszabbítás, illetve mit tervez a kormány?
Tordai Bence (Párbeszéd) azt mondta, attól tart, hogy nagyon sok energiaügyi szervezet, alapítvány van a világon, amit az atomenergia-lobbi finanszíroz. Tudott az is, hány milliárdot költenek ezek a cégek, hogy a számukra kedvező eredmények minél nagyobb hangsúlyt kapjanak – mutatott rá.
Kiemelte: úgy érdemes az atomenergia széndioxid kibocsátását számítani, hogy a teljes életciklust beleveszik, nem érdemes egy konkrét kedvező értéket kiragadni.
Az a kérdés, akarnak-e hosszú távon atomenergiát Magyarországon, van-e rá szükség – mondta. Szerinte van remény, hogy az ország atomenergia-semleges, illetve klímasemleges politikát alakítson ki a század közepére.
Kaderják Péter, az ITM energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára az elhangzottakra reagálva kiemelte: ténykérdésként kezelik a nukleáris energia hasznosítását Magyarországon, azt legalább a 2030-as évek végéig használni fogják. Nem a legyen vagy ne legyen, hanem a hogyan oldjuk meg a problémát a kérdés – jegyezte meg.
Rámutatott: létező technológiáról van szó, arra kell válaszolni, hogy az emberi élet védelme mellett a nukleáris biztonság megtartásával miként oldják meg a kiégett radioaktív anyagok végleges tárolását.
Az ugyanis kötelező feladat, hogy aki nukleáris energiát használ, gondoskodjon a kiégett üzemanyagok elhelyezéséről. Az eltemetés akkor következik be évtizedek múlva, ha addig nem lesz rá jobb megoldás – jegyezte meg.
Hangsúlyozta: nem született még döntés. Ha a kutatások nagymértékben alátámasztják, hogy a tervezett bodai helyszín alkalmas lehet, akkor az Országgyűlés elvi jóváhagyása után föld alatti kutatólaboratórium létesítése szükséges, és ott további kutatások következnek – jelezte.
Azt nem tartotta indokoltnak, hogy helyi népszavazást tartsanak az ügyben, mondván, azon túlmutató kérdésről van szó. Az üzemidő hosszabbításáról közölte: minden alternatívát meg lehet vizsgálni, de a magyar kormány a Paks 2 projekt mellett tette le a voksát.
A jelenlegi technológiákkal, atomenergia nélkül a mostani tudásuk szerint a 2050-re meghatározott klímasemlegességi cél nem érhető el – rögzítette. Egyes energiahatékonysági tárgyú törvények módosítása
Kaderják Péter kiemelte: a javaslattal egyrészt jogharmonizációs kötelezettséget teljesítenek, másrészt hozzájárulnak az Európai Unió és Magyarország klímapolitikai és energiahatékonysági céljainak eléréséhez, ami mindenkinek közös érdeke.
Emlékeztetett: a parlament korábban elfogadta a klímavédelemről szóló törvényt, amely rögzítette, hogy Magyarország 2050-re el akarja érni a teljes klímasemlegességet. A törvény tartalmazza az ország középtávú klíma- és energiapolitikai céljait – közölte.
Úgy vélte, az energiahatékonyság növelése azért is fontos cél, mert Magyarország jelentősen importfüggő ország, és ezt a kitettségét csökkenthetik az energiahatékonysági beruházásokkal. Azokat a forrásokat pedig, amelyek az import csökkenésével felszabadulnak, újabb energiahatékonysági beruházásokra lehet fordítani – magyarázta.
Kitért rá: 2021-től új fejezet nyílik az EU és Magyarország energiahatékonysági céljainak elérése tekintetében, az uniós irányelv értelmében ugyanis a tagállamok minden évben az energiafogyasztás 0,8 százaléknak megfelelő megtakarítást kötelesek elérni.
Közölte: emellett a javaslat szól arról is, hogy az eddigi jól bevált és jól működő intézkedések mellé bevezetik az energiahatékonysági kötelezettségi rendszert, amelynek célja, hogy az energiahatékonysági célok teljesítésébe a legnagyobb szennyezőket is bevonják költséghatékony beruházások megvalósítása révén.
Az államtitkár hangsúlyozta: mindezzel nagy lépést tesznek a klímapolitikai célok elérése felé, erősödik Magyarország energiaszuverenitása és fenntartható rezsicsökkentést érhetnek el.
Bánki Erik (Fidesz) arról beszélt, hogy Magyarország a klímavállalásai tekintetében Európa élvonalába tartozik. Ilyen vállalás a teljes klímasemlegesség elérése 2050-re – tette hozzá.
Kifejtette: a javaslat fontos része az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetése, amellyel olyan keretrendszer jön létre, amelynek célja, hogy az EU elérje a vállalt klímacéljait. Emellett szintén lényeges az energiafogyasztásban elérni kívánt megtakarítás rögzítése – vélekedett.
A képviselő szerint az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetésével erősödik Magyarország energiaszuverenitása, a lakossági és ipari fogyasztók jelentős rezsicsökkentésben részesülhetnek, a hazai energiahatékonysági háttéripar komoly beruházásokhoz juthat hozzá a növekvő kereslet révén, a beruházások jelentős adóbevételt is hoznak és segítik a klímavédelmi célok elérését, továbbá a rendszer a külkereskedelmi mérleget is pozitívan befolyásolhatja.
Azt mondta: a javaslatban megfogalmazott intézkedések a hazai klímaváltozás, a gazdaság élénkítése és a lakosság terheinek csökkentése szempontjából is előremutatók.
Jobbik: Amit nem fogyasztunk el, azt nem kell megtermelni
Balczó Zoltán (Jobbik) azt mondta, lehet vitázni arról, hogy mennyire tiszta energia a nukleáris, vagy, hogy a zöldenergia mennyire képes lefedni a szükségleteket. Az viszont vitán felül áll, hogy az az energiahatékonyság fontos és pozitív, mert amit nem fogyasztunk el, azt nem kell megtermelni sem – szögezte le.
A felszólaló jónak tartotta az irányelv energiaszegénység csökkentéséről szóló előírását. Azt viszont ellentmondásosnak nevezte, hogy az utófinanszírozott pályázatok éppen a célzott kört nem tudják elérni.
A törvényjavaslat irányelvei támogathatóak, a kérdés az, hogy a gyakorlatban megvalósíthatóak-e - fogalmazott a képviselő.
Nacsa Lőrinc (KDNP) leszögezte, hogy Magyarország számára rendkívül fontos az energiahatékonyság és a klímavédelem.
A vezérszónok emlékeztetett, a nemzeti energia- és klímaterv legfontosabb célkitűzései között a minél nagyobb mértékű energiaszuverenitás, az energiabiztonság megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása, valamint az energiatermelés dekarbonizálása szerepel, amit csak az atomenergia és a megújuló energiahordozók együttes alkalmazásával lehetséges elérni.
Az ország érdeke az energiaimport-szükséglet csökkentése – szögezte le.
A kormány célja, hogy a villamosenergiatermelés legnagyobb része atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban naperőművekből származzon. Ez a kettő nem egymást kiváltó vagy kizáró technológia, hanem egymást támogató megoldás – jelentette ki.
A politikus célnak nevezte a széndioxid-kibocsátás további csökkentését és megújuló energiaforrások használatának növelését. Ennek érdekében 2030-ig két új atomerőművi blokk épül és az ország meghatszorozza a naperőművek kapacitását – hívta fel a figyelmet.
Szakács László (MSZP) azt mondta, hogy a célokkal egyet tudnak érteni, de a javaslat kormányzati megközelítésével már nehezebben. A kérdésnek nem csak egy közgazdasági megközelítése lehet, van szociális és környezetvédelmi vetülete is – hangsúlyozta magyarázatként.
Bírálatként említette fel, hogy a programokat sokan nem érik el, már csak azért sem, mert nem gázt használnak, az ingatlanjaikat pedig nem lehet megfelelően kifűteni. Egy olyan alapot kell létrehozni, amit akár nyugdíjasok vagy gyermektelen párok is igénybe vehetnek – jelentette ki.
Varju László (DK) úgy fogalmazott: ez a jogszabály is lehetőséget ad arra, hogy megbeszéljék, mit kellene tenni egy járvány idején. A koronavírus-járványban megfertőződöttek és elhunytak nem ettől a törvényjavaslattól menekültek volna meg, hanem attól, ha a kormány jobban felkészül – jelentette ki.
A képviselő kiemelte, jelenleg félmillió magyarnak nincsen munkája. A bérpótlék segíthet, mert annak segítségével kevesebb embert bocsátanak el, az álláskeresési támogatás folyósításának kilenc hónapra emelése pedig a túlélést jelenti a már elbocsátottaknak – jelentette ki.
A képviselő azt mondta, jobb lehetne a helyzet, ha a kormány bevezette volna a tömeges ingyenes tesztelést.
Keresztes László Lóránt (LMP) alapvetően pozitívnak nevezte a törvényjavaslatot. Azt viszont negatívumként emelte ki, hogy a kormány nagyon alacsony energiahatékonysági célokat tűzött ki maga elé, pedig ezen a területen van gazdasági potenciál, ami nagy számban teremthetne munkahelyeket.
A vezérszónok megkérdezte, hogy valóban létező opció-e a jelenlegi paksi blokkok üzemidejének meghosszabbítása.
Tordai Bence (Párbeszéd) azt mondta, ha a kormány hagyta volna érvényesülni a piaci árakat, akkor a lakosság az elmúlt tíz év átlagában lényegesen olcsóbban juthatott volna hozzá a gázhoz és az áramhoz, mint „az Önök rezsihazugságával”.
A kormány már sokszor bebizonyította, hogy nem akarja olcsóbb energiához juttatni a magyar embereket – jelentette ki a politikus.
A magyar háztartások 30-40 százaléka energiaszegénységben él - emelte ki a vezérszónok. A kabinet pedig előáll egy „energiahatékonyságinak csúfolt” javaslattal, amiben egyetlen szó sem esik a lakosságnak szánt energiahatékonysági támogatásokról – érvelt.
Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára szerint a javaslat nagyon jelentős lendületet ad az energiahatékonysági beruházásoknak egy teljesen új piac megteremtésével, azaz az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetésével.
Hozzátette: ez a rendszer a gazdaságfejlesztéshez is hozzájárul. Kitért arra is, hogy a rezsicsökkentés 1700 milliárd forint megtakarítást jelentett a magyar családoknak.
Az energiahatékonysági célokról azt mondta, a legfontosabb az üvegházhatású gázok kibocsátásnak a csökkentése, és ebben jól áll az ország Európában.
Hozzátette: Magyarország teljesíti a 2020-as energiahatékonysági vállalásait is, és a mostani javaslat ezekre az eredményekre építve lépne tovább részben adminisztratív, részben piaci eszközök segítségével.
Varju László, a DK vezérszónoka rámutatott: járványveszély és gazdasági válság idején nem ilyen témáknak kellene a parlament előtt szerepelniük. 160 ezer betegen „túl van” Magyarország, tömeges tesztelést kellene bevezetni - hangoztatta.
Megjegyezte: a szociális intézményekben, a pedagógusoknál is csak részlegesen tették ezt meg, az önkormányzatoknak kell közreműködniük.
Azt is mondta, hogy év végére 3 millió ember él majd mélyszegénységben Magyarországon, inkább ezt a helyzetet kellene kezelni, bérpótlékot kellene bevezetni.
Összegzése szerint a kormány döntéseit egyfajta kétségbeesés vezérli, a járványhelyzet kiváltotta legfontosabb kérdésekkel nem képes foglalkozni.
Tordai Bence, a Párbeszéd vezérszónoka szerint tovább nehezítik a megújulóenergia-felhasználást. A kormány újabb adminisztratív és pénzügyi akadályokat támaszt a hálózati csatlakozáshoz, a javaslat annak beismerése, hogy a magyar energiarendszer fejlesztését az Orbán-kormány elszúrta. Nem kicsit, nagyon – fogalmazott.
A hálózatok karbantartására és fejlesztésére évek óta nem költenek pénzt, és Magyarország kimaradt az áramhálózat egész Európára jellemző fejlesztési hullámából.
A kormány arra készül, hogy a napenergiába beruházó háztartásokkal fizetteti meg a hálózatátalakítás költségeit, az előterjesztéssel a szaldó elszámolás megszüntetése után a bruttó elszámolás előkészítését alapozzák meg – vélte.
Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára zárszavában furcsának tartotta, hogy a jogalkotásban részt vevők arra biztatják, ne tartsa be a jogszabályokat.
Például, hogy ha kötelező egy felülvizsgálatot elvégezni, akkor azzal most ne foglalkozzanak. Természetesen a kormány napi szinten folyamatosan foglakozik a járványhelyzettel, annak kezelésével, a családok megsegítésével - hangsúlyozta.
Kiemelte: a javaslat azt célozza, hogy a villamosenergia-szektorban a „zöld kilábalást” segítsék. A magyar napelemes szektort exponenciális növekedés jellemzi, másfél év alatt duplázódnak a beépített kapacitások – közölte.
Megjegyezte: „borzasztó” boldog lenne, ha annyit keresne, amennyit a magyar hálózati üzemeltetők költöttek beruházásokra, ez mintegy 70 milliárdot tesz ki. A szaldó elszámolást pedig nem a kormány, hanem az unió akarja kivezetni – rögzítette az államtitkár.
Bódis József, az ITM felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára kiemelte: a javaslat célja, hogy modern, nemzetközi szinten is versenyképes tudást nyújtó, innovatív agráregyetem jöjjön létre Magyarországon.
Kifejtette: Magyarországon a mezőgazdaság kiemelt ágazat, és minden adottsága megvan az országnak ahhoz, hogy vezető szerepet töltsön be a régióban ezen a területen.
A járvány is rávilágított, hogy a stabilitás egyik alapvető eleme a megfelelő élelmiszerellátás, a mezőgazdaság nemzetstratégiai szerepe vitathatatlan, és a modern agrárium a globális trendeket tekintve a következő évek egyik leginnovatívabb, leggyorsabban fejlődő húzóágazatának ígérkezik – vélekedett.
Hangsúlyozta: a versenyképes mezőgazdasághoz elengedhetetlenek a gyakorlati szakemberek, ezért a mezőgazdaság felvirágoztatásának egyik fontos lépése a korszerű agrárfelsőoktatás megteremtése.
Úgy vélte, az agráregyetem újraalapításával létrejött új intézmény a modern mezőgazdaság elvárásaihoz igazodó oktatási minőséget teremtett. A cél, hogy egy olyan agráregyetem jöjjön létre, amely a világ legjobbjai közé tartozik – tette hozzá.
Az államtitkár közölte: a kormány azt szeretné, hogy a tradíciók és az innováció szellemében biztosíthassák a lehetőséget arra, hogy magyar fiatalok versenyképes tudáshoz és diplomához jussanak. Ezért egyszerre kell alkalmazkodni Magyarország adottságaihoz, a munkaerőpiaci elvárásokhoz és az innovációs folyamtokhoz – mondta.
Pósán László (Fidesz) közölte: meglévő intézményekből áll össze az új agráregyetem, amelynek komoly szerepe lehet az agárfelsőoktatás megújításában.
Az intézményt érintő modellváltás indoka ugyanaz, mint a korábbi esetekben: az átalakítással növekedhet a versenyképesség, és még hatékonyabban használhatják ki a lehetőségeket – vélekedett.
Úgy látja, azért érdemes nagy figyelmet fordítani a mezőgazdaságra, mert jelentősen hozzájárul a GDP-hez, éppen ezért az agrárkutatásokra is nagy hangsúlyt kell helyezni.
Brenner Koloman (Jobbik) kijelentette: nem támogatják az agrároktatás összevonását és kiállnak az egyetemi autonómia mellett, ezért nem támogatják az előterjesztést.
Közölte: csaknem 200 dolgozó elbocsátása várható a Szent István Egyetemről, ami jól mutatja, hogy az expozéban emlegetett alapelvek hogyan valósulnak meg valójában.
Amikor egy egyetembe akarnak összevonni több intézményt, szinergiaeffektusokról nem nagyon lehet szó, inkább csoportos leépítésekről és bizonyos kapacitások megszüntetéséről – vélekedett.
Feltette a kérdést, hogy milyen minőségi fejlődést várnak attól, hogy egy széttagolt szerkezetű, nagy intézményt hoznak létre. Ráadásul az eddig alapítványi formában működtetett egyetemeken a legrosszabb fogatókönyvek valósultak meg – fűzte hozzá.
Földi László (KDNP) kiemelte: a javaslat az agrárfelsőoktatás új fejlődési pályára állítását, a versenyképesség növelését és az agráriumban rejlő lehetőségek jobb kihasználását szolgálja.
Közölte: a magyar mezőgazdasági szakemberek világszinten is megállják a helyüket, mert a tapasztalatokat sikeresen ötvözték a szektor újításaival. Gondoskodni kell a jövő agrárszakembereinek a lehető legszínvonalasabb képzéséről, ez is éppolyan fontos, mint a föld gondozása – mutatott rá. Hozzátette: ezzel a haza értékeit is szolgálják.
Hiller István (MSZP) hangsúlyozta: nem ért egyet az alapítványi forma megvalósításával a felsőoktatásban, és még nincs olyan intézmény, amelynek esetében kellő idő telt el ahhoz, hogy precedensként szolgálhasson más intézmények kérdésében.
Kifejtette: mindenki, aki felelősséget visel a magyar felsőoktatásért, annak színvonalát erősíteni akarja, és az a kérdés, hogy ezt szolgálja-e ez a javaslat.
Úgy fogalmazott, már lehet látni, ebből mi lesz, és azt szeretnék, ha a kormány is rájönne erre, mert a szakma java már rájött, és nem azért, mert az ellenzéki politika álláspontját vette át.
Közölte: azzal, hogy egy intézmény alapítványi fenntartású, nem kell vitatkozni, de problémát jelent, ha az a forma, amelyet alapítványi fenntartásúnak mondanak, nem jó rendszer.
Megjegyezte: ráadásul ez a javaslat nem valósítja meg azt a célt, hogy a magyar agrárfelsőoktatásnak egy integrált intézménye legyen, hiszen vannak olyan más intézmények, ahol változatlan formában folyik tovább az oktatás.
Arató Gergely (DK) azt kérdezte, hogy éppen ez a törvényjavaslat-e a kormány legnagyobb gondja, amikor az orvosegyetemek a koronavírus elleni védekezés frontvonalában harcolnak, amikor a felsőoktatás többi részében azért küzdenek, hogy fenntartsák az oktatást a nehéz körülmények között.
A felsőoktatást ez foglalkoztatja, a kormányt pedig a modellváltás – jelentette ki a vezérszónok, aki hozzátette, a kabinet leépíti az állami felsőoktatást.
Az egyetemi autonómia a hallgatók és az oktatók joga arra, hogy önmagukat kormányozzák, az nem autonómia, hogy odaküldenek „öt kádert, öt komisszárt” – fogalmazott.
Ezek innentől kezdve nem közszolgálatot végző állami egyetemek, hanem magánegyetemek, amelyeket állami finanszírozással látnak el – jelentette ki.
Hangsúlyozta, hogy a nyugat-európai magánegyetemekbe a támogatók a saját vagyonukat tették bele, míg ezzel az átalakítással a kormányzat a közvagyont alakítja át magánvagyonná.
A javaslattal nem most kellene foglalkozni, az indítvány iránya rossz, ráadásul nem sikerült megszerezni az érintettek egyetértését és nem sikerült lefolytatni a szükséges szakmai vitákat – szögezte le a képviselő.
Az utolsó vezérszónok, Tordai Bence (Párbeszéd) azt mondta, hogy a felsőoktatásba jelentkezők száma 2010-ben 140 ezer volt, 2020-ben pedig már csak 91 ezer. Ez a létszám 19 éve a legalacsonyabb – hangsúlyozta.
Egyre inkább csak a felső és a felső középosztály gyermekei kapnak esélyt arra, hogy egyetemre jelentkezzenek – érvelt a politikus, aki tökéletes kudarcnak nevezte a Fidesz felsőoktatási politikáját.
A színvonalon is javítani kell és vonzóbbá kell tenni a felsőoktatási intézményeket. A Párbeszéd szerint ezért ösztönözni és támogatni kell az autonóm egyetemeket annak érdekében, hogy fejlődni tudjanak – érvelt.
Az a modellváltás, amit a Corvinus-szal kezdtek el, mindenhol ellenállással találkozik, egy egyetemet nem lehet az egyetemi polgárság akarata ellenére „irányba állítani” – jelentette ki.
Képviselői felszólalások Varga-Damm Andrea (független) azt állította, hogy az egyetemek alapítványi kezelésbe adásával a kormány egy párhuzamos hatalmi rendszert hoz létre. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyetem kuratóriumába az agrártárca csak egy embert delegálhat.
Pósán László (Fidesz) szerint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról szóló törvénymódosítás nem érinti sem a tudományos kutatás, sem az oktatás ügyét, fenntartóváltást jelent. Az alaptörvény szerint az egyetemi autonómia körébe nem tartozik bele a fenntartó kiléte – közölte.
Rámutatott arra, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemet nem meg akarják szüntetni, hanem bővíteni akarják a lehetőségeket.
Elmondta, a modellváltással nem magán-, hanem közalapítványok jönnek létre, amelyeket többek között az Állami Számvevőszék is ellenőriz.
Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, szakképzésért és innovációért felelős államtitkára közölte, évekkel ezelőtt olyan felsőoktatási modellváltás mellett tette le a voksát a szakmai fórumokon, amelynek útján most haladnak.
Az alapítványi fenntartás nem arról szól, hogy bármit kiszervezzenek – jelentette ki.
Kifejtette: a fenntartói jogokat átadják egy szakmai grémiumnak számító kuratóriumnak, amely az egyetem alapfunkciói mellett képes figyelembe venni az egyetemi tevékenység társadalmi hasznosulását is. A gazdálkodást nézve is rugalmasabbá válik a rendszer – tette hozzá.
A kormány részéről szintén Bódis József ismertette azt a javaslatot, amely a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Szent István Egyetembe történő beolvasztását szabályozza.
A kabinet szándékai szerint az agrár felsőoktatás jelentős részét magában foglaló egyetem és az agrár szakpolitika legfontosabb kutatási platformjának egyesülésével még jobban kihasználhatóvá válnak az agrárágazatban rejlő lehetőségek.
A vitában a kormánypártok nevében Pósán László (Fidesz) és Földi László (KDNP) támogatta a változtatást, míg Mesterházy Attila (MSZP) röviden közölte, nem értenek egyet a változtatással.
Szintén Bódis József volt az előadója a Pannon Egyetemért Alapítványnak történő vagyonjuttatásról szóló kormányzati indítványnak.
E szerint az alapítvány megszerzi az egyetem fenntartói jogát, a jelenleg költségvetési szervi formában működő egyetem vagyonkezelésében lévő ingó és ingatlan-vagyonelemek pedig ingyenesen magánegyetemként tovább működő egyetem tulajdonába kerülnek.
Pósán László (Fidesz) és Földi László (KDNP) ezúttal is pártjaik támogatásáról biztosították a kabinetet, és az indítvány elfogadását kérték a több frakciótól is.
Mesterházy Attila (MSZP) nem értett egyet a változtatással, szerinte ugyanis az a Fidesz „kultúrharcának egyik leágazása”, amivel „le akarják nyúlni” a veszprémi egyetemet. Varga-Damm Andrea (független) azt mondta, jogilag rendezetlennek látja az egyetem és az alapítvány kapcsolatát.
A napirendi pontok tárgyalását követően Kálló Gergely (Jobbik) a dunaújvárosi vasmű dolgozóinak kért kormányzati támogatást. Az elnöklő Jakab István bezárta az ülésnapot. A parlament pénteken folytatja ülését.
A címlapfotó illusztráció.
