„Az uniós szerződésekben biztosított jogával élt Magyarország, amikor megvétózta a költségvetési jogalkotási csomagot” – írta nyilatkozatában a miniszterelnök. Orbán Viktor úgy fogalmazott: a jogállamra hivatkozás jogi helyett politikai és ideológiai eszközzé vált. Közben a lengyel után a szlovén kormány is kiállt a magyar mellett. Janez Jansa az uniós vezetőknek küldött levelében azt írta, hogy be kell tartani a júliusi uniós csúcson született megállapodást – hangzott el az M1 Híradójában.
„A magyar kormány a 2020. júliusi európai uniós csúcson megelőlegezett álláspontjának megfelelően megvétózta a költségvetési jogalkotási csomagot, élve az uniós szerződésekben garantált vétójogával” – olvasható a Orbán Viktornak a Miniszterelnöki Sajtóiroda által kiadott nyilatkozatában.
Az MTI-hez eljuttatott dokumentumban a kormányfő kifejti, hogy ma Brüsszelben csak azt az országot tekintik jogállamnak, amelyik beengedi a migránsokat a hazájába. Aki megvédi a határait és megvédi országát a migrációtól, Brüsszelben már nem minősülhet jogállamnak.
A jelenlegi javaslat elfogadása után pedig nem lenne akadálya annak, hogy a tagországoknak járó pénzeket a bevándorlás támogatásához kössék, és a migrációt ellenző országokat költségvetési eszközökkel megzsarolják – tette hozzá a miniszterelnök.
Magyarország a júliusban született kompromisszumot csak azért fogadta el, mert elkötelezett az európai szolidaritás mellett és támogatja, hogy a pénzügyi segítségre szoruló államok a lehető leggyorsabban forrásokhoz jussanak – Orbán Viktor szerdai nyilatkozatában hangsúlyozta.
Hasonlóképpen látja a helyzetet a szlovén miniszterelnök is. Janez Jansa az EU vezetőinek írt levélben a következő hétéves uniós keretköltségvetésről, valamint a helyreállítási alapról nyáron született megállapodás betartására szólított fel.
A politikus szerint
nem lenne megfelelő, ha egy politikai testület döntene a jogállamisággal kapcsolatos vitákban.
A jogállamiság azt jelenti, hogy a vitákban független bíróság dönt, és nem bármely más intézmény politikai többséggel – fogalmazott.
Ugyanakkor az unió soros elnökségeé adó Németország külügyi államtitkára – a magyar kormányt gyakran élesen bíráló – Michael Roth kedden azt mondta: Magyarországnak és Lengyelországnak fel kell hagynia vétójával.
Orbán Viktor miniszterelnök, már a kezdetektől fogva elutasította, hogy politikai feltételekhez kössék az uniós források kifizetését – mondta Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője az M1-en.
Szerinte az uniós döntéshozók azt hitték, hogy Magyarország és Lengyelország félve, hogy forrásokat vesztenek, és az utolsó pillanatban majd beállnak a sorba.
Az elemző hozzátette:
az évből van vissza még hat hét, így a soros német elnökségnek nehéz dolga lesz,
ha szeretné a meglehetősen távol álló álláspontokat közelebb hozni egymáshoz. A csütörtökön kezdődő online uniós csúcson mindez kiderülhet.
