Az Országgyűlés rendkívüli ülést tart, amelyen a képviselők a kormány által tizenöt napra hirdetett veszélyhelyzet meghosszabbításáról döntöttek.
A kormány felelősségét hangsúlyozta az ellenzék a koronavírus-járvány elleni védekezésben kedden napirend előtt az Országgyűlésben, valamint a járványhelyzet alatt hozott intézkedéseket érintették. A KDNP képviselője pedig a családok támogatásáról beszélt.
A járványhelyzet alatt hozott intézkedéseket érintették a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés keddi, rendkívüli ülésén.
Párbeszéd: Be kell vezetni a válságkezelő alapjövedelmet!
Szabó Tímea (Párbeszéd) közölte: pártja összességében örül a járvány elleni védekezés miatt hozott intézkedéseknek, azok azonban szerinte finomhangolást igényelnek.
Reményét fejezte ki, hogy a kijárási tilalom alól kivételt képez a munkába, az orvoshoz vagy a patikába menetel, az egyéni szabadtéri sportolás vagy a kutyasétáltatás. Választ várt arra, hogyan oldják meg a hat- és nyolcosztályos gimnáziumban az áttérést az online oktatásra, ahol a tanárnak mindkét színtéren helyt kell állnia. Kifogásolta, hogy a szociális munkát végzőket ismét kihagyták a rendelkezésekből, az ott dolgozókat is tesztelni kellene szerinte.
A legfontosabb kérdés, hogyan pótolják a munkából kiesők bérét – értékelt. Az 50 százalékos bérkiegészítés szerinte nem segítség, egyetlen megoldás van: a válságkezelő alapjövedelem.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint
az ellenzéki pártok egyszerre állítják, hogy nem történt semmi, de azt is, hogy a „semmi” megkésett és azt ők maguk javasolták.
Hangsúlyozta: a döntéseknek kettős célja van, csökkenteni kell a megbetegedések számát és mérsékelni az egészségügyre nehezedő terhet.
Szerinte
az ellenzék „látványosan szurkol a járványnak”,
nagyítóval keresi, hol találhat rosszabb állapotokat, miközben a százezer főre jutó halálozások száma Magyarországon fele az uniós átlagnak.
Ne támadják az orvosokat és a szakembereket! – szólította fel az ellenzéket az államtitkár. Kijelentette azt is:
amíg Korózs Lajos „kamuvideójának” nincs következménye a Párbeszédben, addig nincs jogalapjuk, hogy bárkit számonkérjenek.
A cél: minden munkahelyet megvédeni, majd újabbakat is létrehozni – hangsúlyozta Dömötör Csaba. Megjegyezte azt is, hogy csaknem egymillió vendégéjszakát foglaltak novemberre.
LMP: Adóztassák meg a hatalmas vagyonokat!
Keresztes László Lóránt (LMP) közölte: Az idei gazdasági intézkedéseknek is az az alapeleme, hogy egy nagytőkés osztályt hozzanak létre, azt „felpumpálják” forrásokkal, amely osztályra majd a válság idején számítani lehet. Most eljött a baj, és kiderült, hogy semmilyen szinten nem lehet számítani a nemzeti oligarchákra – jelentette ki.
Azt javasolta, hogy ezeket a hatalmas vagyonokat adóztassák meg. Sérelmezte, hogy még a válság alatt is ezen réteg feltőkésítését végzi a kormányoldal.
Bírálta az önkormányzatokat érő elvonásokat, a víziközműszektort ért intézkedéseket. Szerinte lehetetlenné teszik a közösségi közlekedés működését is. Úgy fogalmazott: a Budapest-Belgrád vasúti projekttel annyi pénzt "égetnek el", amiből 175 ezer munkahelyet lehetne megvédeni. „Amit önök ebben az évben tesznek, az nem kormányzati hiba, hanem súlyos bűn” – jelentette ki.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy folyamatosan egyeztetnek a szakmai szervezetek vezetőivel, és számtalan olyan elemzést tekint át a kormányzat, ami a tudományos élet hozzájárulása a védekezéshez.
Különösen nehéz, amikor a baloldali politikusok „kipécéznek” egy-egy szakembert és elkezdik támadni – fogalmazott. Minden ország küzd a járvánnyal Európában és folyamatos intézkedésekre van szükség. Visszautasította, hogy a politikus azért támadja a kormányt, mert folyamatosan döntéseket hoz szakembereket bevonva.
Bár az ellenzék azt állítja, hogy javaslatokat tesznek és érdemi módon állnak hozzá a védekezéshez, a valóság nem ez - jelentette ki. A baloldal kamuvideóval, álhírgyártással jelenik meg, méltatlan és szégyenteljes megnyilvánulásokkal – fogalmazott.
„Ha önön múlna, ma nem lenne hiteltörlesztési moratórium, bértámogatás, a családok és vállalkozások segítése”, mert nem szavazták meg ezeket
– közölte Schanda Tamás, és hiteltelennek nevezte az elmondottakat. „Önök sosem támogatták a védekezéshez szükséges intézkedéseket” – szögezte le.
DK: A kormány elvesztette a kontrollt az ország sorsa felett
Arató Gergely (DK) azzal vádolta a kormányt, hogy nem készült fel a koronavírus-járvány második hullámára, ezért éjfélkor leállítja az országot.
Szerinte a kormány fél éven át nem csinált semmit, nem sokszorozta meg a tesztelési kapacitást, nem készítette fel az oktatást, az egészségügyet, és nem erősítette meg a vállalkozásokat sem. Ősszel nem kezdték el a tömeges tesztelést, a kormánytagok helyette „békésen ringatóztak az adriai jachtokon, szürcsölték a pezsgőt” – fogalmazott.
Azt mondta, a kormány elárulta a magyar embereket és elvesztette az irányítását a járvány, valamint a kontrollt az ország sorsa fölött. Bírálta az egyébként is „szűkmarkú” és „rosszul működő” bértámogatási rendszer megszüntetését, azt, hogy a kormány nem hosszabbította meg a munkanélküli ellátás időtartamát, valamint hogy elvette az önkormányzatok forrásait.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára úgy reagált, az ellenzék elvesztette az irányítást saját józan gondolkodása felett, hiszen előbb követelték, majd támadták a szigorító intézkedéseket.
Álhírgyártással is vádolta a DK-t, szerinte Gyurcsány Ferenc DK-elnök felesége, Dobrev Klára járt élen ebben. Szóba hozta azt is, hogy az első hullám idején az ellenzék nem támogatta az intézkedéseket.
Az államtitkár jelezte, úgy látják, most érkezett el az idő a rendkívüli jogrend és a szigorú korlátozó intézkedések bevezetéséhez. Azt kérte,
álhírgyártás helyett az ellenzék szavazza meg a koronavírus-törvényt, a rendkívüli jogrend bevezetését és támogassa a szigorító intézkedéseket.
MSZP: A kormányé a felelősség a védekezésben
Tóth Bertalan (MSZP) szerint rendkívül sok idő telt el tétlenül a kormány részéről a koronavírus-járvány elleni védekezésben, „bár volt Adria, jacht, nyaralás, Balcsi, volt segítség Mészáros Lőrincnek, a vadászkiállításnak, a teniszszövetségnek”.
Szerinte a kormány súlyos hibát követett el, nem készítette fel az egészségügyet, az oktatást a járvány második hullámára és hamis biztonságérzetet keltettek azzal, hogy összeengedtek több ezer embert a stadionokban.
Közölte, a megkésett és szűkmarkú segítség miatt milliók kerültek vészhelyzetbe, az élelmiszerárak emelkedtek, a nyugdíjak alig, a családtámogatások pedig semmit, nem növelték a munkanélküli ellátás idejét és összegét sem.
Elmondta, mivel a miniszterelnök most időbeli korlátot szabott a rendkívüli felhatalmazásnak, az MSZP meg fogja azt szavazni, de innentől kezdve Orbán Viktor nem mutogathat senkire, minden, amit tesz, vagy nem tesz, az az ő felelőssége.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára nemzetközi példákat hozott a járvány elleni védekezésben. Elmondta, Franciaország és Belgium például azon gondolkodik, hogy Németországban kezelteti a betegeket, mert a kórházaik kapacitása megtelt. Van olyan ország, ahol a nem intenzív kezelést igénylő betegeket nem kórházakban, hanem hotelekben helyezik el, vagy az enyhébb tüneteket mutatókat hazaküldik – sorolta.
Rögzítette, Magyarországon minden koronavírusos betegnek van hely a kórházakban, van ágy, van felszerelés és orvos. Magyarország dobogós helyen van a kórházi ágyak és a lélegeztetőgépek számában, ez mutatja, hogy a kormány igenis dolgozott és sok eredményt ért el a második hullámra történő felkészülésben – hangoztatta.
Azt firtatta, hogyan állnak a szocialista Korózs Lajoshoz, az Országgyűlés népjóléti bizottságának elnökéhez, aki kamuvideót készített. Kifogásolta, hogy nem fedték meg a politikust és nem is kértek bocsánatot, sőt Korózs Lajos nem vonul vissza az egészségügyet felügyelő bizottság éléről sem, hanem kamustatisztikákat, kamuposztokat gyárt a második hullám idején is. Jobbik: a szigorítás kapituláció és beismerés
Lukács László György (Jobbik) úgy értékelte Orbán Viktor hétfői bejelentését, hogy az kapituláció a vírus előtt és beismerés, hogy a miniszterelnök hagyta, hogy az ősszel a vírus diktálja a tempót, amelyet Magyarország nem bírt. Hozzátette: a kormány nem végzett megfelelő munkát, „elluxusjachtozták a nyarat”.
Szerinte ingyenes és széleskörű teszteléssel lehetett volna felkészíteni az országot. Kitért arra, hogy a sátoraljaújhelyi maszkgyár milliós nagyságrend helyett csak 4600 darab maszkot gyártott. Kifogásolta, hogy hamarabb halasztottak el a műtéteket, mint a focimeccseket.
Közölte azt is, a miniszterelnök haditerve az, hogy szóról szóra lemásolja az osztrák szigorításokat. Ez lényegében puskázás, és ahogy az iskolában, itt is bukás lesz az eredménye – hangoztatta, jelezve, szigorúbb intézkedésekre lenne szükség. Jelezte, Orbán Viktor megkapja a felhatalmazást, de innentől az ő felelőssége lesz a gazdaság bezárása, vagy az, ha nem tudja megmenteni az embereket.
Rétvári Bence államtitkár válaszában elmondta, hogy a kormány és az operatív törzs is konzultál szakemberekkel, az ellenzék csak egy dolgot tesz, mindig ellenkezik a kormánnyal, semmiféle világos stratégiája nincs.
Közölte, mindenki életét szeretnék megmenteni. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon egymillió lakosra 255 halott jut, ez a szám magasabb Kanadában, Svájcban, Portugáliában, Írországban, Romániában és az unió átlaga is másfélszerese ennek.
Elmondta, Magyarország az EU-ban nem a gazdagabb, de a jobban védekező országok közé tartozik.
KDNP: Járvány idején is növeljük a családok támogatását
Szászfalvi László (KDNP) a kormány családpolitikai intézkedéseire hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta: a kormány 10 éve paradigmaváltást hajtott végre családtámogatásban és a társadalompolitikában, évről évre nőtt a családok támogatására fordított összeg a költségvetésben.
Hozzátette: eközben a baloldali pártok sorra támadták az intézkedéseket, azzal érvelve, hogy azokat nem tudják igénybe venni az emberek, holott csak a csok-kal, 2015-2020 között 650 ezren éltek. Úgy értékelt: a baloldal aljas pártpolitikát csinál a járvány elleni heroikus küzdelemből is, a kormány ugyanakkor a koronavírus-járvány időszaka alatt is növeli a családok támogatását, és újabb otthonteremtési akciótervet dolgozott ki.
Zsigó Róbert családokért felelős parlamenti államtitkár kiemelte: a magyar családok 2010-re nagyon nehéz helyzetbe kerültek, hiszen 2002-től a szocialista kormányok megszorításokat vezettek be, megszüntették a családi adókedvezményt, és a családokat devizahitelekbe hajszolták.
Ezzel szemben – folytatta – a mostani kormány célja, hogy egyre könnyebb legyen családot alapítani és gyermeket vállalni, ezért 2010 óta 2,5-szeresére emelték a családok támogatására fordított összeget. Hangsúlyozta: a kormány a válsághelyzetben sem hagyja magára a családokat, az elmúlt időszak legnagyobb otthonteremtési programján dolgozik, amely hozzájárul a munkahelyteremtéshez is.
Varga Judit igazságügyi miniszter expozéjában kifejtette: a koronavírus-járvány hatalmas méreteket ölt az első hullámhoz képest, Magyarország azonban felkészült, a kórházak felszereltek, és minden rendelkezésre áll a védekezéshez.
A koronavírus-járvány első hulláma alatt számos olyan egészségügyi, gazdasági és más védelmi intézkedést hozott a kormány, amely hozzájárult a járvány sikeres kezeléséhez – hangsúlyozta, úgy értékelve, hogy „az első csatát megnyertük”.
Most ismét cselekedni kell az ország védelme érdekében, „vészterhes időkben felelős döntéseket kell hoznunk”, az eddig megtett intézkedések betartása, az összefogás, a fegyelmezettség pedig a magyarság legfőbb erőtartaléka – folytatta a miniszter.
Közölte: a járvány elleni védekezésben egyértelmű döntési és cselekvési képességre van szükség. A veszélyhelyzet újbóli kihirdetésének lényege éppen a hatékonyság biztosítása.
„A különleges jogrend abban nyújt segítséget, hogy a jelenlegi járványügyi helyzetben a lehető leggyorsabban lehessen intézkedéseket hozni, és azokat végrehajtani. A normális eljárásrend akár heteket is igénybe venne, ennyit azonban képtelenség várni. A magyar emberek élete és egészsége olyan nyomós közérdek, amely miatt azonnali lépések megtételére van szükség” – fejtette ki.
Varga Judit elmondta:
az alaptörvény értelmében a veszélyhelyzet hatályának 15 napon túl történő meghosszabbítása az Országgyűlés döntésének függvénye.
Ezért a mostani javaslat célja, hogy a kormány által a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet kihirdetésével egyetértve az azóta meghozott intézkedéseket megerősítse, hatályukat meghosszabbítsa.
Lényegesnek nevezte, hogy a parlamenti felhatalmazás a kormány jövőbeni intézkedéseire is vonatkozik, az időbeli hatálya pedig a törvény kihirdetésétől számított 90 nap. A felhatalmazás ugyanakkor e 90 nap leteltét megelőzően is visszavonható.
Ezzel kapcsolatban kiemelte: míg tavasszal nem lehetett tudni, hogy mikor várható az első hullám vége, addig most remélhetőleg rövid időn belül rendelkezésre áll majd vakcina. A javaslat előírja továbbá, hogy a kormány a veszélyhelyzet elhárítása érdekében hozott intézkedésekről rendszeresen tájékoztatást ad az Országgyűlés ülésén, annak hiányában pedig a házelnöknek és a frakcióvezetőknek.
Rendelkezik arról is, hogy
a veszélyhelyzet ideje alatt időközi választás vagy népszavazás nem tartható
– ismertette.
A törvényalkotási bizottság módosító indítványa pedig azt mondja ki, hogy a veszélyhelyzet megszűnése után azon választásokon, amelyek esetében a veszélyhelyzet miatti elmaradás előtt a jelölteket már jogerősen nyilvántartásba vették, biztosított, hogy csak ők lehessenek jelöltek.
A referendumok esetében pedig úgy rendelkeznek: a kormány vonatkozó rendeletének hatálybalépésekor helyi népszavazás kezdeményezése érdekében folytatott aláírásgyűjtés esetén az aláírásgyűjtésre vonatkozó határidő a rendelet hatálybalépésétől a veszélyhelyzet megszűnését követő napig szünetel.
Expozéja végén azt mondta a miniszter: ahhoz, hogy az eredményes védekezéshez szükséges lépéseket időben megtehesse a kormány, szükség van a törvényjavaslat mielőbbi elfogadására.
Végül a baloldali képviselőkhöz szólva Varga Judit úgy fogalmazott: itt a lehetőség, hogy ezúttal bizonyítsák, nem kizárólag a napi politikai haszonszerzés és a hazai, valamint nemzetközi hangulatkeltés élteti őket, hanem az ország sorsát is szívükön viselik.
„Kell, hogy legyenek olyan közös ügyek, amelyek a napi sárdobálás és politikai érdekek felett állnak. Kell, hogy legyenek olyan ügyek, amelyekben egységes a nemzet, és ezt a baloldal nem utasítja el. A magyar emberek életének és munkahelyének védelme ilyen ügy” – mondta Varga Judit, aki ezért az előterjesztés támogatására kérte a baloldali képviselőket, hogy ne ismétlődhessen meg, „ami tavasszal történt”.
Mátrai Márta, a törvényalkotási bizottság álláspontját ismertetve közölte: a koronavírus-járvány egyre gyorsabban terjed Európában és Magyarországon is, és mivel a magyar kormánynak továbbra is az emberek életének megvédése a legfontosabb, szükség van a járvány terjedésének lassítását célzó eszközök igénybe vételére.
Most gyors fellépésre, döntés- és cselekvőképességre van szükség, és a rendkívüli jogrend ehhez nyújt segítséget – mutatott rá. Hozzátette: a jelenlegi helyzetben indokolt az intézkedések mielőbbi végrehajtása. Megjegyezte: a javaslatot a bizottság 38 szavazattal, egyhangúlag támogatta.
Kocsis Máté (Fidesz) hangsúlyozta: most a legnagyobb hangsúlyt az összefogásra és a pontos információkra kell helyezni. A rendkívüli jogrendről szóló javaslat pedig azért fontos, mert lehetőséget ad a kormánynak a gyors és hatékony beavatkozásra – magyarázta.
Kifejtette: a járvány egész Európában felszálló ágban van, egyre több a fertőzött, a kórházi kezelésre szoruló és a halálos áldozat is. Mivel a járvány terjedése felgyorsult, az egészségügyi rendszer több országban a végsőkig leterhelt, kapacitásai határán jár – közölte. Hozzátette: Ausztria több kórháza is kapacitásproblémákkal küzd.
Úgy vélte, a nemzetközi kitekintés azért fontos, mert a tavaszi tapasztalatok is azt mutatták, hogy ami tőlünk nyugatra bekövetkezett, nagy eséllyel itt is megtörténhet, ezért is jó, hogy a kormány az osztrák mintát követi. A visegrádi országokban sem jó a helyzet, ott is egyre nehezedik a terhelés az egészségügyi szektoron – fűzte hozzá.
Azt mondta:
csaknem minden ország drasztikus intézkedéseket hozott, több ország is bevezette a rendkívüli jogrendet, sőt van, ahol tavasz óta életben van.
A képviselő kiemelte: szükség van a járvány terjedését korlátozó gyors és hatékony intézkedésekére, ezért jó, hogy a kormány a rendkívüli jogrend meghosszabbítását kérte az Országgyűléstől.
A parlamenti döntéshozatal általában két-három hét, de ez most nem fér bele, akár órákon belül készen kell állnia a kormánynak döntések meghozatalára, egészségügyi és gazdasági lépések megtételére – fogalmazott. Megjegyezte: csökkenteni kell a megbetegedések számát, ez is gyors és hatékony intézkedéseket kíván.
Közölte: most felkészültebbek vagyunk, mint tavasszal, és ha mindenki betartja a szabályokat, együtt sikerülhet megfékezni a járványt. Azonban így is óriási feladat előtt állnak az egészségügyben dolgozók, ezért fontos, hogy az ország vezetése és a pártok egységesen álljanak mögöttük – mutatott rá.
Kocsis Máté azt mondta az ellenzéknek, hogy a védekezésnek nemcsak a parlamenti szavazás a módja, hanem az álhírek terjesztésének abbahagyása is. Ezért azt kérte, hívják vissza Korózs Lajost a népjóléti bizottság éléről. Most az emberek riogatása jóval nagyobb kárt okozhat, mint járványon kívüli helyzetben – vélekedett.
Úgy látja, a 90 napos határidő reményt adhat az embereknek, hogy ennyi idő után a helyzet érdemben megváltozhat, és jó esély van arra, hogy az oltás ezen időszakon belül megérkezik.
Lukács László György (Jobbik) hangsúlyozta, mindenkinek alapvető érdeke, hogy a koronavírus-járványban Magyarországnak a lehető legkevesebb áldozatot kelljen meghoznia.
Megjegyezte, az ellenzéki pártok már egy hete nyilvánvalóvá tették, támogatni fogják a törvényjavaslatot, amelynek célja, hogy kilencven napra megadják a felhatalmazást Orbán Viktornak, hogy végre tényleg a járvány megfékezésén, az áldozatok minimalizálásán dolgozzon.
Szerinte a tavaszinál rosszabb helyzetben van most az ország, nem volt jól megszervezve a védekezés, holott rendelkezésre álltak az eszközök az egészségügyi és oktatási intézmények esetén is.
Közölte, az ellenzékkel közösen is vállalhatná a felelősséget a kormány, ha megfogadnák a széleskörű és ingyenes tesztelésre vonatkozó javaslatot. Minden eszközt meg kell ragadni ahhoz, hogy ne a vírus diktálja a tempót – hangoztatta.
Lukács László György szerint nem szerencsés az osztrák intézkedéseket másolni, ugyanis Magyarország most rosszabb helyzetben van, mint amikor Ausztriában bevezették a szigorú intézkedéseket, ráadásul az ellátórendszer sincs a legjobb állapotban.
Simicskó István (KDNP) arról beszélt, hogy száz éve nem látott világjárvány söpör végig a világon. Szerinte a koronavírus-járvány első hullámában hozott kormányzati döntések helyesek voltak és bizonyítottak, hatékonyságuk egyértelmű.
Fontosnak nevezte, hogy mindenki támogassa a koronavírus világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot. Közölte,
ez az előterjesztés adja meg a kellő mozgásteret a kormánynak a járvány elleni hatékony védekezéshez.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslatban szerepel a kilencvennapos időkorlát, amelynek kimaradását tavasszal kifogásolta a baloldal.
Ismertetve a szerdától hatályos intézkedéseket, azt mondta, egyszerre cél a védekezés hatékonysága, az emberéletek megóvása, valamint az ország működőképességének a fenntartása.
Korózs Lajos (MSZP) úgy értékelt: tavaszhoz képes most sokkal súlyosabb a járványhelyzet, azonban a kormány a nyár folyamán nem készítette fel a társadalmat a pandémia második hullámára, nem bővítette a tesztkapacitásokat és nem hozott intézkedéseket a humánerőforrás-problémákra sem. Megjegyezte: a legjobb védekezés, ha megelőzik a bajt.
De nem tudni, hogy a kormány ezt az utat választotta-e szeptemberben, „vagy valakik, valahol olyan döntést hoztak, hogy engedjük szabadjára a vírust” – mondta.
Kijelentette: járványhelyzetben minden felelősség a kormányé. „Pénz, paripa, fegyver, minden a kormány rendelkezésére áll” – fogalmazott.
Szerinte azzal, hogy a kormány most 90 napra kéri a rendkívüli jogrend meghosszabbítását, beismerte, hogy tavasszal helyénvaló volt az ellenzék időkorlátra vonatkozó kezdeményezése. Jelezte: az MSZP frakció támogatni fogja a törvényjavaslatot.
Az MSZP nevében tömeges és ingyenes tesztelést, az álláskeresési támogatás bővítését, a részfoglalkoztatást támogató program kiszélesítését, valamint a nyugdíjasok és a gyermekes családok támogatását javasolta, valamint követelte az önkormányzatok pénzét elvonó „kormányzati büntetőpolitika” felszámolását.
Emellett arra szólította fel a kormányt, hogy a települési önkormányzatokat lássa el információkkal a hatékony helyi védekezés érdekében, illetve tegye közzé, hogy eddig hány egészségügyi és szociális dolgozó, illetve pedagógus fertőződött meg, mennyien vannak intenzív osztályon és közülük hányan haltak meg.
Arató Gergely (DK) úgy értékelt: a kormányoldal a törvényjavaslattal beismeri, hogy súlyos a járványhelyzet, de azt is, hogy "piszkos politikai játékot játszottak tavasszal", amikor időkorlát nélkül kért felhatalmazást a parlamenttől.
Arra szólította fel a kormány, hogy térjen vissza a „józan útra”, és ezzel a felhatalmazással úgy éljen, hogy az a járvány leküzdését, és a gazdasági- társadalmi hatások mérséklését szolgálja.
Ebben számíthatnak a támogatásunkra – jelentette ki, azonban jelezte: a DK az „önkormányzatok tönkretételéhez”, a „haverok zsebének megtöméséhez”, vadászkiállításhoz és a futballstadionok építéséhez továbbra sem adja támogatását.
Arató Gergely a tesztelési kapacitások bővítésére szólított fel, szerinte lehetővé kell tenni, hogy a fertőzött emberek minden kontaktját ingyenesen teszteljék.
Arra is felszólította a kormányt, hogy foglalkozzon komolyan a járvány szociális következményeivel: ne csak a szállodákat, hanem a kisvállalkozásokat is segítse, a bértámogatási rendszert bőkezűbben állítsa vissza, valamint adjon direkt támogatást azoknak, akik most vagy tavasszal veszítették el a munkájukat. Ne csak a gazdag családokat, hanem a rászoruló családokat is támogassák! – tette hozzá.
Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője arról beszélt, hogy érzékel valamiféle változást tavaszhoz képest, ami mintha abba az irányba mutatna, hogy érdemes a pártpolitikai csatározásokat félretenni ebben a nehéz helyzetben.
Idézte Jakab Ferenc virológus október 2-ai figyelmeztetését, majd azt mondta: helyénvaló és szükséges intézkedéseket jelentett be a kormányfő, de azok megkésettek. közölte: bíznak abban, hogy a 90 nap elég lesz a járvány terjedésének érdemi lassítására, és nagyobb számban lesz elérhető az oltóanyag Magyarországon.
Ugyanakkor nagyon súlyos problémák vannak a gazdasági intézkedéseknél. Ne késlekedjenek a további szükséges döntéseket meghozni! – jegyezte meg.
Javaslataik közül kiemelte, hogy minden magyar állampolgárnak ingyenes tesztelést kell biztosítani, meg kell teremteni a kontaktkutatás feltételeit, minden fertőzöttnek elérhetővé kell tenni, biztosított jogviszonytól függetlenül, az ingyenes egészségügyi ellátást, a kormánynak támogatnia kell az otthoni munkavégzést, a munkájukat elvesztettek számára pedig azonnali ellátásról kell gondoskodni.
Az LMP a törvényjavaslatot támogatni fogja – közölte.
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezetője elmondta, 2020 tavaszán arra lett volna szükség, hogy a polgárok bízhassanak a kormányban, de a bizalom már akkor is hiányzott.
A megelőlegezett bizalmatlanság jogosnak bizonyult, a rendeleti kormányzás sokszor semmilyen összefüggésben nem volt a védekezéssel, viszont szisztematikusan csonkolta az önkormányzatok, a polgárok jogait – mutatott rá, majd hosszan sorolta az akkori intézkedéseket.
Tordai Bence szerint a mostani felhatalmazási törvénynél is ezekből a tapasztalatokból kell kiindulni, miközben még fontosabb lenne, hogy a polgárok, az önkormányzatok bízhassanak a kormányban. De hogyan bízzanak egy ilyen kormányban? – tette fel a kérdést.
Az ellenzéki képviselő ugyanakkor jó jelnek nevezte a 90 nap beillesztését a jogszabályba, illetve azt, hogy a korábban javasolt intézkedéseket meglépte a kormány.
Ez azonban kevés, helyre kell állítani a társadalmi bizalmat, a polgárok, az önkormányzatok, de az ellenzéki képviselők bizalmát is – rögzítette. Jelezte: a most tárgyalt javaslathoz akkor tudják a bizalmat megelőlegezni, ha a kormánypártok támogatják az ellenzék által benyújtott módosító indítványt.
Hende Csaba (Fidesz) arra emlékeztetett, hogy több európai ország is ismét bevezette a rendkívüli jogrendet. A helyzet nehéz, de az esélyeink nem rosszak, elsősorban azért mert Magyarországnak olyan világszínvonalú orvosai és ápolói vannak, akik bátran, hősiesen és hathatósan veszik fel a küzdelmet a láthatatlan ellenséggel – fogalmazott a politikus.
Tavasszal azért sikerült kezelni az első hullámot, mert össze tudtunk fogni, most ismét sikerülhet, ha összefogunk
– érvelt. Mindenki felelős a többi magyar egészségéért, ezért fontos betartani az összes korlátozást, akkor is, ha azok nagyon kényelmetlenek, akkor is ha rengeteg kellemetlenséggel járnak – szögezte le a politikus.
Rig Lajos (Jobbik) jónak, de elkésettnek nevezte a javasolt intézkedéseket. A felszólaló azt mondta, hogy az első hullám idején napi szinten körülbelül 38-40 ember fertőződött meg és heten-nyolcan hunytak el, szeptember 1-je után azonban a napi esetek és a napi elhalálozások száma is emelkedni kezdett.
Jelenleg 3-5000 ezer közötti a napi fertőződések és 80-100 közötti a naponta elhunytak száma, tehát megdőlt az az állítás, hogy a mostani hullámot is jól kezeli a kormány - jelentette ki.
A politikus félelmeinek adott hangot, hogy az elhunytak száma két-háromszorosára, akár ötszörösére is nőhet. Megoldható-e, hogy az egészségügyi és szociális dolgozók PCR-tesztjeit ne napok alatt, hanem egy napon belül kiértékeljék – kérdezte.
Hollik István (KDNP) arról beszélt: nehéz helyzetben vagyunk, akárcsak egész Európa, a helyzet kezeléséhez pedig gyors és hatékony kormányzati intézkedésekre van szükség.
Hangsúlyozta: az elsődleges szempont továbbra is az emberélet védelme, az egészségügyi ellátás biztonsága és Magyarország működőképességének fenntartása.
Hollik István örömtelinek nevezte, hogy a Jobbik megszavazza az előterjesztést, ám felkérte képviselőiket, ne terjesszenek álhíreket a vakcina-beszerzésről. Azt kérdezte, „miért akarják követni Korózs Lajos példáját és miért terjesztenek hazugságokat”.
Mellár Tamás (Párbeszéd) azt javasolta, a járvány okozta helyzet kezelése során adjanak több pénzt az embereknek és az önkormányzatoknak, elkerülve a jelentősebb visszaesést, orvosolva a gazdaságban jelentkező krónikus kereslethiányt.
A kormányzat szerinte elégtelen korábbi intézkedéseit téve felelőssé a kialakult szituációért arról beszélt, hogy „a történelmi védekező csomagból történelmi visszaesés lett” a magyar gazdaságban.
Keresztes László Lóránt (LMP) azt vetette fel, ha a kormányoldal lemondatná Korózs Lajost többször kifogásolt kijelentése miatt, ugyanígy tesznek-e a vírus hatásait lebecsülő kijelentése miatt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel.
Bana Tibor független képviselő jelezte: megszavazza az előterjesztést, fontosnak nevezve az egymásért viselt felelősség felvállalását és gyakorlását.
Sürgette az egészségügyi dolgozók helyzetének javítását, felhívta a figyelmet az átvezénylések ellátást nehezítő hatására, majd felháborítónak nevezve, hogy a kormányoldal kivonult a parlament népjóéti bizottságának hétfői üléséről, így nem lehetett megvitatni az ellenzéki kezdeményezeket.
Bencsik János (Fidesz) köszönetét fejezte ki azért, hogy a törvényalkotási bizottság támogatta a választókerületében fekvő Tatát is érintő javaslatot, amely alapján nem szakad meg a népszavazások menete, hanem csak szünetel, majd a járványhelyzet vége után újraindul.
Emlékeztetett: hét nap maradt a tatai népszavazás aláírásgyűjtésére, a kezdeményezést már hatezernél többen támogatták, így méltánytalan lenne, ha elölről kellene kezdeni a folyamatot.
Varga-Damm Andrea (független) azt kifogásolta, miért nem a most tárgyalthoz hasonló kezdeményezést terjesztett be tavasszal a kormányoldal. Hangsúlyozta: nem kérdés egyetlen ellenzéki számára sem, hogy megszavazzák a javalatot, ahogy azt sem, hogy márciusban is megszavazták volna ugyanezt.
Zárszó
Az összevont vita lezárása után Varga Judit igazságügyi miniszter örömét fejezte ki, hogy jogi kritika nem hangzott el a törvényjavaslat plenáris tárgyalásán.
Arra emlékeztetett: a világban 50 milliónál több fertőzöttje, 1,2 milliónál több áldozata van a koronavírus-járványnak, majd kijelentette, Magyarországon minden időben történt, megemlítve, hogy Ausztria a járvány hasonló szakaszában volt október végén, amikor ilyen intézkedéseket vezetett be.
Ilyen rendkívül bizonytalan helyzetben nem érdemes a járt utat a járatlanért feladni – jelentette ki az igazságügy-miniszter, annak fontosságát hangsúlyozva, hogy Magyarország le tudja lassítani a járvány terjedését. Az összefogás és a fegyelmezettség a nemzet igazi erőtartaléka – fogalmazott Varga Judit.
Meghosszabbította az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet hatályát, miután megszavazta a járvány második hulláma elleni védekezésről szóló törvényt. A képviselők 180 igen szavazattal, egy nem ellenében fogadták el Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztését.
Az Országgyűlés ezzel felhatalmazta a kormányt, hogy a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggésben hozott kormányrendeletek hatályát a most megszavazott törvény hatályvesztéséig – azaz a kihirdetését követő 90. napig – meghosszabbítsa. A parlament egyúttal megerősítette ezeket a kormányrendeleteket.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a munkahelyek védelmét szolgáló támogatásokat kevesellte a koronavírus-járvány alatt. A kilakoltatási moratórium elrendelésére szólította fel a kormányt.
Keresztes László Lóránt (LMP) a Magyar falu program céljait támogatandónak ítélte, a forrásait azonban elégtelennek. Felhívta a figyelmet a kistelepülések korrupciós ügyeire is, amelyek szerinte nagyon megnehezítik az új vezetők dolgát.
Steinmetz Ádám (Jobbik) arról beszélt, hogy a minőségi oktatáshoz megfelelő körülmények is kellenek, például megbecsült pedagógusok. Somogyban a pedagógusok kétharmada 45 évnél idősebb, és igen kevés pénzért dolgoznak – mutatott rá.
Kálló Gergely (Jobbik) az önkormányzatokkal kapcsolatos egykori, idealisztikus tervekre emlékeztetett, közölte: azok ma ki vannak szolgáltatva a kormánynak – mondta. Az ülésen elnöklő Latorcai János az ülésnapot lezárta és jelezte: legközelebb jövő hétfőn ül össze a Ház.
