A koronavírusról, a gazdaság állapotáról és az egészségügy helyzetéről is szóltak napirend előtti felszólalások az Országgyűlés keddi ülésén. A felszólalók mindegyike megemlékezett Balogh Lajos fővárosi, VIII. kerületi önkormányzati képviselőről, aki hétfőn hunyt el koronavírus-fertőzésben.
A magyar tudomány ünnepére emlékezett a napirend előtti felszólalásokat megelőzően Jakab István levezető elnök.
Párbeszéd: Legyen változás!
Tordai Bence (Párbeszéd) szerint kevesebb halállal kellene szembenézni a járvány miatt, ha a kormány komolyan tette volna a feladatát, ha megfelelően felkészült volna, de már szeptember elején elengedte a vírust, akkor végeztek ugyanis utoljára megfelelő számú tesztet Magyarországon.
A tesztelés, a kontaktkutatás, a karanténszabályok betartása nem állítaná le az országot, és ha nem rendeznének több tízezres sporteseményeket, szintén nem kellene ekkora esetszámmal szembenézni – értékelt.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kijelentette: a járvány az egész világon tombol, a kormány ezért számos intézkedést hozott. Kiterjesztette a maszkviselést, és lehetővé tette a szigorú fellépést azok ellen, akik nem tartják be a szabályokat. Sajnálatát fejezte ki, hogy szavazáskor az ellenzék nem támogatta ezen lépéseket.
A múlt héten sem szavazták meg a szigorítást célzó javaslatokat – tette hozzá.
A gazdasági vonatkozásokról szólva közölte: Karácsony Gergely főpolgármester a járvány elleni védekezésre egyáltalán nem költ, holott százmilliárdos tartaléka van a fővárosnak.
Szólt arról is, hogy Bécs városát az esti órákban terrortámadás rázta meg, vagyis a terror 70 kilométerre közelítette meg Magyarország határait. Emlékeztetett: az ellenzék folyamatosan sértegette azokat, akik kockázatot láttak a tömeges bevándorlásban.
Még nem késő, hogy változtassanak a politikájukon – jelentette ki.
LMP: Miért nem járnak el szigorúan a pedofilokkal szemben?
Demeter Márta (LMP) azért bírálta a kormányzatot, mert szerinte a pedofil és pornográf bűncselekményekkel szemben titkolózással válaszol. Kaleta Gábor volt perui nagykövet ügyét elevenítette fel, és feltette a kérdést, hogy lehet, hogy egy pedofil ember ennyi éven át tudott fontos állást betölteni.
Szerinte az ügyészség olyan vádiratot készített, amellyel garantálható volt, hogy a legenyhébb büntetést kapja az érintett.
Miért nem járt el a magyar állam szigorúan és következetesen a pedofil bűnelkövető ellen – tette fel a kérdést. Közölte: pártja törvénymódosítást kezdeményez a szigorítás érdekében.
Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára kijelentette: a jelenlegi kormánynak a büntetőjog területén nincs szégyellnivalója, hiszen folyamatosan szigorította azt. Kijelentette ugyanakkor: kettős álláspont, amit az ellenzék képvisel, mert a Jobbikot kivéve minden alkalommal felléptek a szigorítások ellen.
Az új büntető eljárási törvény szilárd alapokra helyezte az eljárásokat – hangsúlyozta, hozzátéve ugyanakkor: az említett ügyben rendelkezésre álló bizonyítékok nem feleltek meg a magyar eljárásrendben foglaltaknak, így csak korlátozottan voltak figyelembe vehetők.
Aljasnak ítélte, hogy egy külügyi pályán futó szakembert úgy kezelnek, mintha fideszes bűnelkövető lett volna, holott ciklusokon át töltött be külügyi állásokat.
DK: A válság mélységét a kormány teremtette meg
Varju László (DK) kijelentette: a gazdasági válság mélységét az Orbán-kormány teremtette meg azzal, hogy elmulasztotta a felkészülést 2018-19-ben. Tudták mi várható, mégis eltapsolták a pénzt – jelentette ki. Szerinte a kormány tétlensége mélyíti a válságot, tavasszal számos intézkedést elmulasztott meghozni.
Bírálta a hitelmoratóriumot, mert szerinte százezrek gondolják azt, hogy ha most nem kell fizetni, a jövőben sem kell majd. A gazdaság zuhan. Segítsenek végre az embereken! – szólította fel a kormányt.
Schanda Tamás, az innovációs tárca államtitkára kijelentette: a megelőző baloldali kormányok juttatták a tönk szélére az országot, aminek következményeit egy évtizedig nyögte az ország.
Szólt a gazdaságvédelmi akciótervről, amelynek intézkedései a munkahelyek védelmére és újak teremtésére koncentrálnak, és az eredményei már látszódnak: szeptemberben az egyik legalacsonyabb Magyarországon volt a munkanélküliség az unióban.
Hiába támadja a kormányzati intézkedéseket, azok valós segítséget tudtak nyújtani – mondta a DK-s képviselő bírálatára reagálva.
MSZP: A kormány nem készült fel elegendő influenza elleni oltással
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) bírálta az influenza ellen rendelkezésre álló védőoltások csekély számát. Emlékeztetett: volt olyan év, hogy több mint hárommillióan olttatták be magukat.
Felidézte Orbán Viktor miniszterelnök szavait, aki korábban azt mondta: mindenkit meg fognak gyógyítani. Mikor hagyják abba a hazudozást, és mikor tesznek konkrét intézkedéseket? – kérdezte.
Bármilyen intézkedést tett a kormány, azt önök mindig gáncsolták – válaszolta Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára arra, hogy az ellenzék az intézkedéseket hiányolja.
Az uniós átlagos halálozási arány több mint kétszerese a magyarnak – ismertette.
Emlékeztetett: az operatív törzs a 200 fő feletti idősotthonoknak lélegeztetőgépet biztosít, a döntést azonban egyedül Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes támadta meg.
Három intézmény nem vette át az országban a gépeket, közülük kettő fővárosi, ezért nem hitelesek az elhangzottak – mondta.
Steinmetz Ádám (Jobbik) a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetőségének bevezetését és az alacsony nyugdíjak emelését szorgalmazta. Úgy értékelt: az inflációkövető nyugdíjrendszer igazságtalan, a nyugdíjaskosárban lévő termékek ára pedig jelentősen drágult.
A képviselő „Jani bácsi és Magdi néni” szavait tolmácsolva azt kérte, hogy „hangzatos bejelentések” – így a nyugdíjprémium, a rezsicsökkentés vagy az Erzsébet-utalvány helyett – tisztességes nyugdíjat kapjanak a nyugdíjasok, a 13. havi nyugdíj jövőre esedékes részét pedig még karácsony előtt utalják el.
Zsigó Róbert családokért felelős parlamenti államtitkár úgy reagált: a kormány 2010 óta az Idősügyi Tanácson hallgatja meg a nyugdíjasok javaslatait, és olyan családtámogatási rendszert vezetett be, amely az időseknek is biztonságos életet biztosít. Ezzel szemben - folytatta - 2010 előtt a baloldali kormányok a családokat és a időseket is nehéz helyzetbe hozták.
Hangsúlyozta: a jelenlegi kormány visszaépíti a 13. havi nyugdíjat, 220 milliárd forintnyi extra juttatást adott a nyugdíjasoknak, bevezette a Nők 40 programot, és többszöri rezsicsökkentéssel is segítette a nyugdíjasokat.
Latorcai János (KDNP) az 1956-os forradalom és szabadságharc november 4-i vérbe fojtásáról emlékezett meg.
Úgy vélte: „a magyar nemzeti érdekek feladása és a nemzetközi érdekek kritikátlan kiszolgálásának mai internacionalista brüsszeli gyakorlata kísértetiesen emlékeztet a Kádár-rendszer moszkovita konformista politikájára”. Hozzátette: 1956 nagy tanulsága, hogy honfitársaink képesek voltak politikai nézeteiket meghaladva összefogni és a nemzeti függetlenségért cselekedni.
Felszólalása elején Latorcai János a KDNP nevében őszinte együttérzését fejezte ki 28 éves korában, koronavírussal megfertőződött Balogh Lajos józsefvárosi képviselő halála miatt.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára elmondta: 1956-ben nem volt fontos a politikai hovatartozás, a forradalom hőseinek csak a nemzet ügye számított. Baloldaliaknak és a jobboldaliaknak közös feladata, hogy ki-ki a maga módján felnőjön ehhez az örökséghez most is - tette hozzá.
Halász János (Fidesz) szerint a baloldalra a járvány második hullámában sem lehet számítani, hiszen továbbra is támadja az egészségügyet, és nem támogatta a maszkviselés szabályainak szigorítását, valamint a büntetési tételek emelését sem. Kijelentette: a magyar egészségügy jól teljesít, és számíthat a kormányoldal támogatására.
A képviselő a hétfő esti bécsi merényletről és az azt megelőző franciaországi terrortámadásokról szólva úgy értékelt: újra és újra bebizonyosodik, hogy az illegális bevándorlás és a terrorizmus kéz a kézben jár. Ezért fontosnak nevezte, hogy Magyarországon több mint öt éve áll a határkerítés.
A járványon kívül a illegális migráció és a terrorizmus is tombol Európában – jelentette ki, hozzátéve, hogy ezért életbevágóvá vált a járványügyi helyzetben a határok védelme. Úgy vélte, a magyarok csak a Fideszre és a KDNP-re számíthatnak a migráció elleni védekezésben, a baloldalra nem.
Kontrát Károly belügyi államtitkár együttérzését és részvétét fejezte ki Ausztria népének és a bécsi merénylet áldozatai hozzátartozóinak. Úgy értékelt: Európa biztonsága, az európai életforma áll támadás alatt.
Közölte: a magyar terrorelhárítás felajánlotta segítségét az osztrák hatóságoknak, valamit az osztrák-magyar határon szigorított ellenőrzést vezettek be, a TEK megerősített műveleti egységgel, páncélozott gépjárművekkel van jelen a határon.
Hozzátette: a magyar hatóságok és szolgálatok folyamatosan figyelemmel kísérik magyarországi terrorfenyegetettséget, és haladéktalanul megteszik az szükséges intézkedéseket a magyar emberek biztonsága érdekében. Hozzátette: jelenleg a legnagyobb veszélyt a magányos elkövetők jelenthetik, felderítésükre mesterséges intelligenciát is alkalmaznak, de jelenleg ilyen veszélyről nincs tudomása a magyar hatóságoknak. Nemzetiségi szószóló: emlékezzünk a romagyilkosságokra!
Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló a 2008-2009-ben elkövetett, hat halálos áldozatot követelő, romák elleni gyilkosságsorozatról emlékezett meg.
Emlékezzünk együtt, és emlékeztessünk mindenkit a bűncselekmény súlyára, közös gyászunk az, hogy a szocialista kormányzás idején ilyen tragédiák rázták meg hazánkat – mondta a szószóló, hozzátéve, hogy a Jobbik a Magyar Gárdával riogatott abban az időszakban.
Hangsúlyozta: 2010 utáni kormány óvja és a védi nemzetiségeket, és elkötelezett a rasszizmussal szemben.
Kontrát Károly államtitkár felidézte: a 12 évvel ezelőtti gyilkosságsorozat a Gyurcsány-kormány idején történt, amikor Magyarország olyan helyzetben volt, hogy saját polgárait nem tudta megvédeni. Hozzátette: baloldali kormányzás alatt a bűncselekmény következményeinek enyhítésére az akkori politikai vezetés nem tett kísérletet, az csak 2010 után történt meg.
Bővül a falugondnoki hálózat Az Országgyűlés 158 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, valamint az idei évi központi költségvetés megalapozásáról szóló jogszabály módosítását.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztése alapján január 1-jétől a falu- illetve tanyagondnoki szolgáltatást a mostani 800 helyett az 1000 lakosnál kisebb települések is igénybe vehetik.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára az általános vitában azt mondta, így több mint 200 településen nyílhat meg a falu- és tanyagondnoki szolgáltatás igénybevételének lehetősége.
A törvény szerint a falu-, illetve tanyagondnoki képzés szervezése ezentúl a megyei önkormányzat feladata.
Az Országgyűlés európai uniós irányelveket ültetett át a kormány javaslatára a pénzügyi közvetítőrendszert szabályozó törvényekbe annak érdekében, hogy csökkentse az ágazat kockázatait.
A képviselők 113 igen szavazattal, 46 tartózkodás mellett fogadták el Varga Mihály pénzügyminiszter erről szóló indítványát.
A kormány az érintett intézmények erősödését várja a tőkepiaci, biztosítási és banki területekre vonatkozó finomhangolástól, amelynek jelentős része technikai jellegű változtatást jelent. Az ENSZ libanoni missziója A parlament 158 igen, egy nem szavazattal hatályon kívül helyezte az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában (UNIFIL) való magyar részvételről szóló 2006-os országgyűlési határozatot.
A Benkő Tibor honvédelmi miniszter által kezdeményezett döntést azért kellett meghozni, mert az alaptörvény szerint már nem az Országgyűlés, hanem a kormány hatásköre az ENSZ-missziókban történő részvétel engedélyezése. Az állattenyésztők napja lesz szeptember 29.
Az állattenyésztők napjává nyilvánította az Országgyűlés szeptember 29-ét. Az erről szóló határozatot 159 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el a Ház.
A képviselők Horváth István fideszes képviselő javaslatára döntöttek úgy, hogy Szent Mihály napjára, vagyis a gazdasági év fordulójára teszik ezt a napot, amikor a hagyomány szerint a pásztorok visszahajtották téli szálláshelyeikre az állatokat a legelőkről.
A határozat értelmében az Országgyűlés támogatja olyan rendezvények szervezését, kiadványok készítését, amelyek megemlékeznek az állattenyésztők áldozatos munkájáról.
Az Országgyűlés 133 igen, négy nem szavazattal és 22 tartózkodás mellett elfogadta Simicskó István (KDNP) és Nacsa Lőrinc (KDNP) előterjesztését a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény módosítására.
A jelenlegi szabályok szerint a vadászat rendje megsértésének minősül a nagyvad terelővadászatán a 45 centiméternél magasabb marmagasságú kutyával folytatott vadászat. A most elfogadott módosítással meghatározták, hogy ezen szabály alól kivételt jelentenek a származási igazolással rendelkező erdélyi kopók.
Az indoklás szerint a törvénymódosításra a fajtavédelem érdekében van szükség, mivel csökken az erdélyi kopó törzskönyvezett egyedszáma, 2018-ban már csak 24 erdélyi kopót törzskönyveztek. A fajta adottságainak megőrzéséhez indokolt a munkakészségének fenntartása, nagyvad terelővadászatán történő használatának lehetővé tétele – olvasható az indoklásban.
Schanda Tamás, az ITM parlamenti államtitkára expozéjában kiemelte: a családok otthonteremtése érdekében az ingatlanok közművekre való csatlakozását a kormány több intézkedéssel igyekezett segíteni az elmúlt években.
A mostani javaslattal az ingatlanok közműcsatlakozásának további könnyítése érdekében – elsősorban a lakossági építkezéseknél – a bürokratikus akadályokat kívánják csökkenteni, mérsékelni szeretnék a csatlakozást szolgáló terveknél az adminisztrációt – ismertette a parlamenti államtitkár.
Ennek értelmében a szolgáltató hallgatását a jövőben beleegyezésnek kell tekinteni. Ezentúl nem a fogyasztónak kell a tervek megfelelőségével kapcsolatban a hatósághoz fordulni, hanem a szolgáltatónak, ha a csatlakozás bemutatott módjával nem ért egyet. Ha az ügyfél a csatlakozási tervek elfogadásától számított 4 hónapon belül kivitelezi a csatlakozást, azt bejelenti, de a szolgáltató az üzembe helyezést visszautasítja, akkor a hatóságtól kérhető a kötelezés mellett, hogy a szolgáltató térítse meg az ügyfél csatlakozással összefüggő költségeit.
A javaslat a villamosenergiáról, a földgázellátásról, és vízi közműszolgáltatásról szóló törvények érdemi módosítását tartalmazza – közölte.
Schanda Tamás összegzése szerint a változtatások nemzetgazdasági érdekeket is szolgálnak, könnyebbé válnak a beruházások csatlakozási folyamatai, és a szolgáltatóknak is kedveznek, elősegítik a mihamarabbi fogyasztóvá válást.
Barcza Attila, a Fidesz vezérszónoka közölte: a módosítás jól illeszkedik a bürokrácia-csökkentő, a magyar fogyasztókat a középpontba állító kormányzati politikába. A törvényjavaslat előremutató célokat szolgál, a díjmentes csatlakozásra jogosult fogyasztóknak nyújt további könnyítéseket – rögzítette.
Legfontosabb elemként említette, hogy ha a szolgáltató a csatlakozási terveket nem fogadja el, vagy az üzembe helyezést megtagadja, akkor az ügyfélnek lehetősége van hatósági beavatkozást kérni. Jobbik: támogatandó kezdeményezések.
Balczó Zoltán, a Jobbik vezérszónokának értékelése szerint a javaslat érdemben megkönnyíti a fogyasztók számára a közműcsatlakozást, új viszonyrendszert hoz létre a szolgáltató és a fogyasztó között, megszünteti azt kiszolgáltatottságot, amibe a fogyasztó kerülhetett a szolgáltató önkényes döntései miatt.
Kiemelte azt a lehetőséget, hogy az ügyfél hatósághoz fordulhat, illetve az igazolt költségek megtérítésére is lehetőség nyílik a jövőben.
A Jobbik támogatandónak tartja a javaslatot – közölte az ellenzéki politikus.
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka felidézte, hogy a kormány 2010 óta elkötelezett a magyar emberek, családok, nyugdíjasok életkörülményeinek javítása mellett. Az intézkedéseket sorolva kitért többi között arra, hogy duplájára nőtt a családok támogatására fordított összeg, folyamatosan bővülnek a családtámogatási programok. Ezzel szembe állította a baloldali kormányok tevékenységét, amikor a családalapítás egyenlő volt a szegénység vállalásával.
Felidézte azt is, hogy háromszorosára emelték a gáz árát, megduplázták az élelmiszerek áfáját. Rablóprivatizációt folytattak, a nemzetstratégiailag kiemelt vállalatok több mint kétharmadát magánkézre játszották. A kormány ezeket 2010 óta folyamatosan visszaszerzi - mutatott rá.
A javaslatról azt mondta: a magyar családoknak, fogyasztóknak jelent újabb könnyítést, egyszerűsítést a közművekre való csatlakozásnál. Az építés egyszerűbbé, gyorsabbá válthat, idő, pénz és energia takarítható meg.
Varju László, a DK vezérszónoka szerint Nacsa Lőrinc felszólalásában elismerte, hogy csak 2010 óta fontosak számukra a családok, azt megelőzően nem tettek ezért meg mindent. Kifogásolta, hogy tíz éve ugyanazon az értéken tartják a családi pótlékot, csak a kiválasztottakkal foglalkoznak, azokkal, akik a kormánypártokhoz közel állnak. Az a lakásépítési boom, ami megvolt 2010 előtt, össze nem hasonlítható azzal, amit a kormány csinál. Az 1943-as, háború alatti építéseknél is kevesebbet tudtak építeni, miközben ez a terület a kormány vadászterülete – jegyezte meg.
A konkrét javaslatról azt mondta: furcsállja, hogy 2016-ban, amikor foglalkoztak a területtel, nem lépték meg a változtatásokat. Bízik abban, hogy elsődlegesen valóban a lakosság számára szeretnének könnyítéseket biztosítani. De akkor másodlagosan kinek? A haveroknak, akiknek napelem-csatlakozási lehetőséget biztosítanának? - tette fel a kérdést. Hiányolta a hatástanulmányokat is, de a javaslatot ezzel együtt támogatni fogják – jelezte.
Keresztes László Lóránt, az LMP vezérszónoka azt mondta: a javaslat helyes, azt támogatni fogják. Felvetette ugyanakkor, miért csak most került az Országgyűlés elé?
Ugyanakkor Nacsa Lőrinc beszélt arról, hogy mennyi mindent tett a kormány. A legfontosabb közszolgáltatásoknak és infrastrukturális elemeknek valóban nemzeti tulajdonban kell lenniük, és biztonságos feltételek mellett kell nyújtani ezeket a szolgáltatásokat – rögzítette. De akkor miért nem biztosítják ezt? – tette fel a kérdést.
A víziközmű szolgáltatások érdekében szerinte a kormány évek óta nem tesz semmit, elmaradnak a karbantartások, fejlesztések, ezer milliárdos nagyságrendben hiányzik a forrás a rendszerből – jegyezte meg.
Aláhúzta: a közműadó bevezetésével súlyos csapást mértek az ágazatra, ezt a kormány is elismerte. Mikor készül el az ágazati stratégia, és pontosan mit tartalmaz majd, mikor kerül az Országgyűlés elé? – vetette fel.
Szakács László, az MSZP vezérszónoka úgy értékelte a törvényjavaslatot: az jó lépés, de túl kicsi, ennél jobban kellene a kormánynak reagálnia a jelenlegi viszonyokra. Hangsúlyozta: ha a járványhelyzet miatt újabb szigorítások jönnek és a családoknak ismét otthon kell maradniuk, akkor fontos, hogy mindenki számára legyen ivóvíz, megfelelő fűtés és villanyáram.
Felhívta a figyelmet arra: sokan vesztették el munkájukat a járvány miatt, ezért sokan most is tartoznak a rezsiköltségekkel.
Azt javasolta, hogy főként most, hogy pandémiás helyzet van, alanyi jogon vagy jelképes összegért jussanak a családok egy szociális sávban egy köbméter vízhez, 30 kilowattóra áramhoz és 15 köbméter gázhoz.
Szorgalmazta a rezsiköltségek csökkentését is, arra hivatkozva: 2,5 éve tartó tendencia, hogy a magyarok 101 forintot fizetnek egy köbméter gázért, miközben a világpiaci ár ennél jóval alacsonyabb.
Varga-Damm Andrea (független) a javaslat indokairól szólva azt mondta: biztos abban, hogy fideszes érdekkörökbe tartozó vállalkozók ütköztek az elmúlt időszakban adminisztratív akadályokba a közműszolgáltatókhoz benyújtott terveikkel kapcsolatban, amelyek aztán eljutottak a kormányfőhöz, végül pedig a szaktárca úgy döntött, ezeknek a problémának így vet gátat.
A javaslat komoly hátrányának nevezte, hogy nem tesz különbséget a nagyberuházások és a lakossági igények előterjesztői között. Úgy vélte: egy több ezer lakásos beruházásnál vagy egy üzem építésénél a javaslatban foglalt rövid határidő nem lesz elég lesz ahhoz, hogy a közműszolgáltatók megalapozott döntést hozzanak. Ezzel együtt jelezte: megszavazza a javaslatot.
Varga László (MSZP) arra szólította fel a kormányt, hogy a jelenlegi válsághelyzetre is tekintettel haladéktalanul csökkentse a gáz árát. Szerinte az energiahordozó alacsony világpiaci ára komoly csökkentésre adna lehetőséget, ami rengeteg embernek jelentene megtakarítást.
Emellett azt is a szorgalmazta, hogy legyen könnyebb csatlakozni a gázszolgáltatáshoz. Úgy vélte: a könnyebb csatlakozás és az alacsony ár motiválhatná a fogyasztókat arra, hogy környezetkímélőbb fűtési módokra álljanak át, így javulhatna a levegő minősége például Borsodban is.
Mesterházy Attila (MSZP) arra hívta fel a figyelmet: a járványhelyzet miatt sokan álltak át otthoni munkavégzésre, ami akár 20-30 százalékkal is megemelheti egy hónapban a rezsiköltségeket egy családok számára.
Az ülésen elnöklő Latorcai János a vitát lezárta.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: a változtatás az otthonteremtést teszi könnyebé, csak a díjmentesen csatlakozókat érinti.
Leszögezte: jelenleg Magyarországon a legolcsóbb a földgáz az unióban a lakossági fogyasztók számára. 2010 óta jelentősen csökkent azok aránya, akik nem tudják időben befizetni a számláikat, szerinte ez is a rezsipolitika sikerét mutatja.
Keresztes László Lóránt felvetéseire úgy reagált: valóban biztonságosnak kell lennie a közműszolgáltatásoknak, ma nincs is olyan ágazat, ahol az állam ne állna helyt, ha a szolgáltató nem képes megfelelő ellátást nyújtani.
A víziközmű a stratégiai dokumentuma elkészült az érintett társadalmi szervezetek és az önkormányzatok bevonásával, és hamarosan a kormány is megtárgyalja azt. Elmondta: egyetértenek abban, hogy a víziközmű adón változtatni kell, és bízik abban, hogy hamarosan igazságosabbá tehető az.
A vízvezeték-hálózat valóban elavult - erősítette meg. Reményét fejezte ki, hogy az unió nem lesz gátja annak, hogy onnan érkező forrásokat is fordíthasson az állam erre a területre.
A kettős minőséggel szembeni fellépés jogi alapját teremti meg a fogyasztóvédelmi törvények módosítása, de az online kereskedelemben is segít megelőzni a fogyasztók megtévesztését – ismertette az előterjesztés tartalmát az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára.
Cseresnyés Péter emlékeztetett: Magyarország az elsők között jelezte Brüsszelben, hogy egyes termékeket jelentősen eltérő minőségben kínálnak Bécsben, Münchenben vagy Budapesten.
Ennek kiküszöbölésére a magyar kormány és a V4-ek hatékony fellépésének köszönhetően már megszületett az uniós szabályozás, amely 2022 május 28-ától minősíti jogsértésnek, ha egy gyártó azonos külsővel, de eltérő összetételben gyártott termékeket hoz forgalomba a különböző tagállamokban.
A tárgyalt változtatás nemcsak az élelmiszerek, hanem például a mosóporok vagy kozmetikai szerek kettős minőségének szankcionálására is lehetőséget ad a fogyasztóvédelmi hatóságnak. Ugyanígy vizsgálható a takarmány vagy a vetőmag is – tette hozzá.
Cseresnyés Péter arról is beszámolt, hogy az online vásárlók megtévesztésének újabb lehetőségeit zárja ki a változtatás. A jövőben azonnal eljárhat a hatóság, ha egy webáruház vagy például egy szálloda fiktív fogyasztói értékelésekkel próbálja megtéveszteni a fogyasztókat.
Az internetes kereséseknél 2022-től fel kell tüntetni, hogy az első helyen fizetett találat áll-e, és a találatok sorrendje milyen paraméterek mentén áll elő.
Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány kiemelten kezeli a fogyasztók védelmét, ezért idén már harmadik alkalommal kezdeményez szigorítást a szabályokban.
Barcza Attila (Fidesz) a javaslat egyik legfontosabb elemének nevezte a kettős minőség elleni fellépés jogi hátterének megteremtését. Rámutatott: a jövőben tisztességtelen piaci gyakorlatnak minősül, ha egy árut az egyik tagállamban úgy forgalmaznak, hogy küllemében megegyezik egy másik tagállamban forgalmazott termékkel, holott összetételében különbség van.
A törvényjavaslat erősíti az online fogyasztói jogokat is, tekintettel a technológiai eszközök folyamatos fejlődésére - mondta. Az online marketing egyik legnagyobb térhódítása a közösségi médiában jelent meg. Számos szolgáltató használ pozitív fogyasztói véleményeket hirdetésként, amelyek olykor hamisak, vagy nem létező személyektől származnak.
Közölte: tilos lesz az online vásárolható belépőjegyek internetes továbbértékesítése akkor, ha ennek célja a szabályok, például a vásárlási darabkorlátok kijátszása.
Beszámolt olyan esetekről, amikor egyes cégek a PCR-teszteken próbáltak nyerészkedni. Elmondta: ez ügyben vizsgálatokat is folytattak, és kiderült, hogy minden negyedik cég jogsértően járt el.
Szakács László (MSZP) rámutatott, hogy az online kereskedelem szerepe felértékelődött a járványidőszakban, az ünnepek közeledtével pedig ez még inkább így lesz, így a szigorítás elkerülhetetlen.
Szerinte ugyanakkor a fogyasztóvédelemnek a megelőzésre is nagy hangsúlyt kell fektetnie, ehhez pedig minden feltételt biztosítani kell az érintett hatóság számára.
Hangsúlyozta: ha a kormányzat számára a fogyasztóvédelem kiemelt ügy, akkor a pénzvilággal szemben is álljon a fogyasztók mellé.
Juhász Hajnalka (KDNP) felidézte: olyan uniós irányelv született, amely Magyarország szempontjából kiemelt jelentőségű.
Számos fogyasztóvédelmi szabály mellett az egyik legnagyobb eredmény a kettős minőség tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattá minősítése – folytatta. Különböző összetételt az azonosnak látszó termékek esetében csak az országok eltérő szabályozása vagy az alapanyagok szezonalitása indokolhatja.
A javaslat a hazai fogyasztóvédelmi intézményrendszert is hatékonyabbá teszi, például kötelező elektronikus kézbesítést vezet be a békéltető testületeknél.
Az online kereskedelemben gyakorlatában fellépő problémákat is kezel a változtatás – mondta. A fogyasztónak például információval kell rendelkeznie arról, hogy magánszemélytől vagy kereskedőtől vásárol-e, fogyasztóvédelmi jogait ugyanis csak utóbbival szemben érvényesítheti.
Varju László (DK) azt kifogásolta, hogy nem készült hatástanulmány a törvényjavaslathoz és idén már harmadjára módosítják a fogyasztóvédelmi törvényeket.
Jelezte, üdvözlik azokat a kezdeményezéseket, amelyek a fogyasztók érdekében állnak. Elmondta, nagyon fontos a fogyasztók jogainak megerősítése az interneten, valamint az átláthatóság fokozása az online piactéren.
Közölte, nagyon fontos lenne az is, hogy az állampolgárok több ismerettel rendelkezzenek a fogyasztóvédelem területén, ennek oktatását már az iskolában el kell kezdeni.
Varga-Damm Andrea (független) arról beszélt, hogy a kormánynak nemcsak az uniós irányelvek átültetésében kellene ilyen szorgalmasnak lennie, hanem az Európai Bíróság ítéleteinek végrehajtásában is. Megjegyezte, Magyarország az elmarasztaló ítéletek 74 százalékát nem hajtja végre.
Kitért arra, hogy ha a kormány fele ilyen energiával kísérte volna figyelemmel a pénzügyi közvetítő rendszer tevékenységét, akkor nem adósítják el a magyar társadalmat. Hozzátette: a magyar kormány jobban védi a hibás kínai bugyit vásárló magyar polgárt, mint a több milliós hitelt felvevőt. Elmondta, Magyarországon az átlagos internetes vásárlás 15 400 forint, a háztartások átlagos, ingatlanfedezet melletti hitelfelvétele 9,1 millió forint.
Amikor lakosság eladósodottságáról van szó, a fogyasztóvédelmi szempontok nem kerülnek előtérbe – vélekedett. Zárszó Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára emlékeztetett arra, a termékek kettős minőségével kapcsolatban a visegrádi országok együtt fordultak 2017-ben az EU-hoz. Az unió ajánlását 2019-ben tette közzé – fűzte hozzá.
Szólt arról is, hogy 88 iskolával működnek együtt a fogyasztóvédelmi oktatás területén. A civil szervezetek között pedig 80 millió forintot osztanak szét a fogyasztóvédelmi ismeretek társadalmi terjesztésére – részletezte.
Beszámolt arról is, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság háromezer elektronikus kereskedelmi egységet ellenőrzött a közelmúltban, ennek hatására jelentős mértékben csökkentek a jogszabálysértések.
Ágostházy Szabolcs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár elmondta, a törvényjavaslat számos pontja technikai módosításnak tűnik, gyakorlati jelentősége azonban nagyobb, ez ugyanis az egyik olyan elem az uniós pályázatok bírálatában, amely biztosítja a meghozott döntések objektivitását, a lehető leggyorsabb döntéshozatalt. Megjegyezte, olyan rendszerről van szó, amelyet sem az Európai Bizottság, sem a magyar közvélemény nem kritizált.
Emlékeztetett arra, hogy az állami projektértékelők az uniós pályázatok tartalmi bírálatát végzik. Hozzátette: állami projektértékelő az lehet, aki a most módosítandó törvényben meghatározott feltételeknek megfelel, állami szervnél van jogviszonya, több éves szakmai tapasztalata van.
Az államtitkár közölte, a módosításnak az is a célja, hogy miután a hatályos törvény a jelenlegi uniós költségvetési ciklusra teszi lehetővé a projektértékelők alkalmazását, ezt kiterjesztik a következő, 2021-2027 közötti költségvetés teljes időtartamára. Az eddigi határozott idejű projektértékelői jogviszonyt, ha az érintett az elvárásokat jól teljesítette, akkor határozatlan idejűvé alakítják át – ismertette.
Úgy értékelt, a módosítás legfontosabb hozadéka, hogy a két finanszírozási ciklus között biztosítják a zökkenőmentes átállást.
Ágostházy Szabolcs beszélt arról is, hogy egyéb törvényi változások miatt újraszabályozzák az alkalmazási feltételeket, hogy „a nagy létszámú, minőségi értékelői kapacitás továbbra is rendelkezésére álljon az országnak”. Példaként említette, hogy lehetővé válik állami projektértékelői jogviszony létesítése az alapítványi fenntartásba került felsőoktatási intézmények munkavállalói esetében is.
Elmondta azt is, bővül az elektronikus ügyintézés, így a jelenleg 7-14 napos projektértékelés időtartama csökkenhet.
Csöbör Katalin (Fidesz) elmondta, a hétéves költségvetési ciklushoz kapcsolódó pályázati rendszerek további egyszerűsítést tervezik, hogy megkönnyítsék a forrásokhoz történő hozzáférést. Megjegyezte, a 2021-2027-es ciklusban nem változik az operatív programok száma, a legnépszerűbb, gazdaságfejlesztési programra a források 30 százalékát fogják fordítani.
Értékelése szerint a törvényjavaslat fő célja, hogy az állami projektértékelői kapacitás a következő uniós költségvetési ciklusban is rendelkezésre álljon. A tervezett változtatások az európai uniós források hatékonyabb felhasználását, az értékelések színvonalának megőrzését, továbbá az állami projektértékelői rendszer alkalmazhatóságának feltételeit szolgálják – fogalmazott.
Szakács László (MSZP) egyetértett azzal, hogy minél több uniós forrásnak kell Magyarországra érkeznie. Azt is elfogadható célnak tartotta, hogy a források elköltése minél átláthatóbb legyen.
Ugyanakkor úgy látta, ha rendelkezésre állna a szükséges projektértékelői kapacitás, akkor nem kellene törvényt módosítani. A közigazgatásban szakemberhiány van, ez a mindennapokban is látszik – tette hozzá.
Szerinte a javaslat korábbi át nem gondolt törvénymódosítások toldozgatása-foltozgatása, ezért azt nem támogatják.
Juhász Hajnalka (KDNP) a módosítás mellett érvelve annak szükségességéről beszélt, hogy uniós támogatási ciklustól függetlenül rendelkezésre álljon a rendszer, amely eddig csak a 2014-2020-as időszakra vonatkozott.
Fontos szempontként említette a forrásfelhasználás és a hatékonyság magas színvonalát, ezek eszközeként szólt az ellenőrzés nívójának magas voltáról.
Ennek elemei közé sorolta, hogy a módosítás elfogadása után a központi államigazgatási szerveknél dolgozók is szerepet vállalhatnak a rendszerben, ahogy a vagyonkezelői alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény oktatója vagy tudományos kutatója is lehet projektértékelő.
Megemlítette: a módosítás kiterjeszti az elektronikusan intézendő ügyek körét a projektértékelésben, ezentúl felmondással is megszüntethetővé teszi ezt a jogviszonyt, valamint szigorít és jogkövetkezményt ír elő, ha valaki elmulasztja a vagyonnyilatkozat-tételt vagy a nemzetbiztonsági ellenőrzésben való részvételt.
Varju László (DK) fontosnak nevezte a törvényjavaslatot, mert állami közfeladatot szabályoz újra, hangot adott azonban azon álláspontjának, hogy sok sebből vérzik az anyag.
Szerinte súlyos kockázatot jelent, hogy noha erre a törvény kezdettől fogva lehetőséget ad, gyakorlatilag nem létezik a projektértékelők nemzetbiztonsági ellenőrzése, majd azt kifogásolta, hogy a kabinet nem rendelt hatástanulmányt a javaslat mellé.
Szerinte ez azt mutatja, hogy a kormány nem elemezte a bevezetés óta eltelt időszak tapasztalatait, köztük azt, mennyire érvényesült az eredeti jogalkotói szándék az utóbbi években.
Hozzátette: így akár a jövőre induló uniós finanszírozási ciklusba is továbbvihető az a gyakorlat, hogy rengeteg a túlárazott, az eredeti ár többszörösébe kerülő projekt.
Követendőnek nevezte azt a szlovákiai gyakorlatot, hogy elektronikus sorsolással választják ki a projektértékelőt, összességében pedig a rendszer újragondolását, új előterjesztés benyújtását javasolta.
Határozatképtelenség miatt berekesztette a testület elnöke az Országgyűlés népjóléti bizottságának keddre összehívott ülését, amelyen a tervezett napirend szerint a koronavírus-járvány elleni védekezéssel kapcsolatos aktuális kérdésekről esett volna szó az operatív törzs képviselőinek részvételével.
A bizottsági ülésen a Fidesz-KDNP képviselői nem jelentek meg.
Korózs Lajos, a testület szocialista elnöke az ülés elején közölte: egy hete tett ajánlást a népjóléti bizottság ülésének napirendjére. Felolvasta Selmeczi Gabriella fideszes bizottsági alelnök levelét, amelyben a kormánypárti képviselők egyéb kötelezettségeire hivatkozva azt kérte, a tanácskozást a jövő héten tartsák meg. Korózs Lajos hozzátette: mivel elnökként nem támogatta az ülés elhalasztását, egy újabb levelet kapott kedd délelőtt a kormánypárti képviselőktől, amelyben bejelentették távolmaradásukat.
Korózs Lajos azt mondta, azért kezdeményezte ebben a témában a bizottsági ülést, mert meggyőződése, hogy a jelenlegi járványhelyzetben a magyar társadalomnak hitelt érdemlő tájékoztatásra van szüksége. Véleménye szerint az „kevés, amit naponta a sajtón keresztül tudomásunkra hoznak”.
Korózs Lajos kitért arra, hogy a kormánypárti képviselőktől csak azt lehet hallani, hogy az ellenzék nem támogatja a kormány járványügyi intézkedéseit. „Nem tudom, mi az, ami megakadályozta a kormánypárti képviselőket most abban, hogy eljöjjenek a bizottsági ülésre” – mondta, hozzátéve: a most távol maradó képviselők mindegyike részt vett a délelőtti plenáris ülésen, tehát „itt vannak a házban”.
Az MSZP-s politikus szerint a kormánypárti képviselők a saját szavazótáboruknak tartoznak magyarázattal.
A bizottsági ülésen megjelent Müller Cecília országos tiszti főorvos, Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár és Lakatos Tibor dandártábornok, az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője.
Miután lezárta az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény módosításának általános vitáját, a foglalkoztatást érintő jogszabályváltoztatások tárgyalására tért át kedden délután az Országgyűlés.
Varga-Damm Andrea független képviselő az uniós források felhasználásának hatékonnyá tételét sürgette, mondván, a cicomák mellett nem tudunk felmutatni az érkezett forrásokkal arányos teremtett értéket.
A társadalomban szerinte rendkívül visszás érzést és elégedettlenséget szül, hogy sokan látnak indokolatlanul, pazarlóan felhasznált támogatásokat.
Arra szólította fel a kormányzatot, hogy lépjen fel hatékonyan, akár bel-, akár külföldi hatóság állapítja meg, hogy nem tisztességesen költik el ezeket a forrásokat.
Érthetetlennek nevezte, hogy – hasonlóan a cégek gyakorlatához – miért nem tesznek kötelezővé fedezetet vagy bankgaranciát az uniós támogatásra pályázóknak; ezzel szerinte kiszűrhetők azok a cégek, amelyek a projekt lezárultával eltűnnek, mintha soha sem lettek volna.
Varju László (DK) szerint szükség lett volna hatékonyabbá tenni az állami projektértékelést, de az állami források megfelelő felhasználására továbbra sincs meg a garancia, a problémát ez az előterjesztés sem oldja meg – jelentette ki.
Szerinte olyan hiányosságok vannak egyes projektek költségvetése, beszerzései terén, amelyek miatt gyakran jelentősen lépik át a költségeket, alacsony színvonalúak a projektek és lehetőség van a korrupcióra. Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor a vitát lezárta.
Ágostházy Szabolcs, az innovációs tárca államtitkára válaszában azt mondta: a módszerrel a lehető leggyorsabban születhet meg a projektek értékelése. Hangsúlyozta: nem tudható, kik látják el az értékelés feladatát, és a pályázók sem tudják, kik fogják értékelni őket. Ez teszi tisztává a rendszert.
A tömeges pályázatok kapcsán kiemelte: a jelenleg több mint 1700 állami projektértékelővel állnak kapcsolatban, ha ezen kapacitásokat irányító hatóságként kellene előállítani, az drágává tenné a folyamatot. Egy értékelő bruttó 45 ezer forintot kap, ami igen költséghatékony – hangsúlyozta –, a rendszer működését pedig sem az Európai Bizottság, sem magyar értékelők nem tudják érdemben bírálni.
Abszurdnak nevezte azt az elvárást, hogy ne álljanak nemzetbiztonsági megfigyelés alatt azok az állami tisztviselők, akik érdemben befolyásolhatnak pályázatokat.
Azt javasolta a képviselőknek, hogy ha az intézményrendszert kritizálták, ne híresztelésekre hivatkozzanak, és ne is olyan brüsszeli kritikákra, amelyek szubjektív hazai sajtóértesüléseken alapulnak. Ezek ugyanis súlyosan károsíthatják a hazai pénzügyi intézményrendszerbe vetett hitet.
Visszautasította, hogy a Miniszterelnökség átnyúlna a felügyelő hatóság felett, mint mondta, erre nincs lehetőség. Az unió auditáló főhatósága is hatékonynak, jól működőnek nevezte a hazai felügyeletet – mondta.
Azt mondta: a hatályos törvény és a módosítás is arról szól, hogy a korrupció veszélyét a lehető legtávolabb akarják tartani az uniós támogatásoktól.
A foglalkoztatás elősegítését és a munkaügyi ellenőrzésének hatékonyabb tételét szolgálja a foglalkoztatást segítő támogatásokról szóló törvénymódosítás – mondta expozéjában az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
Bodó Sándor közölte: a két érintett jogszabály majdnem harminc éve hatályos, azóta számos változás zajlott a munka világában. A járvány nyomán kialakult gazdasági helyzet is rávilágított a munkahelyek védelmének fontosságára, ezért hatékonyabban reagáló szabályozásra van szükség.
Hangsúlyozta azt is, hogy a javaslat kizárólag keretszabályokat határoz meg, a részletszabályok kormányrendeletben születnek majd meg, amelynek kidolgozásába az érdekképviseleteket is bevonják. A változtatás célja az is, hogy mind a foglalkoztatást segítő szabályok, mind a felügyeleti előírások egységes szerkezetet kapjanak.
A támogatások fő újdonsága, hogy átalakul a támogatások rendszere, az három szintűvé válik. Mindez egyszerűsíti a szabályokat. A támogatások első szintjén a foglalkoztatási szerv a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatása érdekében mérlegelés nélkül nyújt támogatást, vagyis azok esetében, akiknek legalább két éve nincs munkája.
Azok is ide sorolandók, akiknek legalább egy éve nincs munkája, de más szempontból, például a koruk miatt is hátrányban vannak. Ugyancsak gyors támogatás nyújtható a csoportos létszámleépítés elkerülése érdekében is.
A második szinten mérlegelve a hátrányos helyzetű foglalkoztatottak alkalmazását segíti a hivatal, míg a harmadik szinten a miniszter munkaerőpiaci program keretében nyújthat segítséget, amelynek célcsoportját az adott pályázat határozza meg.
A támogatott munkaadó foglalkoztatása fokozottabban ellenőrizhetővé válik. A cél, hogy a támogatások után gyors döntéshozatal valósulhasson meg.
A felügyelettel kapcsolatos szabályokban is garanciális keretszabályokat állapítanak meg.
Új alapokra kerül a bejelentés nélküli foglalkoztatás jogkövetkezménye is – mondta. Az eddigi szankciók fenntartása mellett az egy hónapon belüli be nem jelentett foglalkoztatás esetében a hatóság állapítja meg visszamenőleg a munkaviszony létrejöttét. Ez mind az alkalmazott számára kedvező, mind az állam számára adó- és járulékbevételt hoz – mondta az államtitkár.
Foglalkoztatás
A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról, támogatásokról, valamint a foglalkoztatás-felügyeletről szóló törvényjavaslattal folytatta munkáját kedd délután az Országgyűlés.
Ovádi Péter (Fidesz) azt mondta, a koronavírus-járvány okozta gazdasági helyzet még inkább rávilágított a munkahelyek támogatásának fontosságára. A mostani törvényjavaslat célja a munkáltatók, a munkavállalók intenzívebb támogatása és az álláskeresők munkaviszony-létesítésének elősegítése – közölte.
Az eddigi kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a foglalkoztatási támogatások jelenleg is széles réteget érintenek – folytatta –, a javaslattal pedig a támogatások nyújtásának rendszere háromszintűvé válik, és lehetőség lesz egy gyorsabb, dinamikusabb támogatásnyújtási-döntéshozatali procedúrára.
A munkaügyi ellenőrzés szabályozását is megújítják, amely így korszerűbbé válik – hangsúlyozta Ovádi Péter.
Balczó Zoltán (Jobbik) a tárgyalt kerettörvény-javaslat támogatandó céljai között említette az eljárások gyorsítását, az adminisztrációs terhek csökkentését, az igénybenyújtás egyszerűsítését, a munkahelyek megtartásának elősegítését.
Ennek ellenére számos kérdés és kritika fogalmazódik meg – mondta –, erre példaként hozva a Liga Szakszervezetek véleményét, amely szerint az érdekképviseletek nem utánkövetők akarnak lenni, hanem részt akarnak venni az előkészítési folyamatban, ráadásul hatástanulmány sem készült.
A kerettörvényjelleg azért hordoz negatív tartalmat, mert nem tudni, hogy a valóságban hogyan fog megvalósulni - fogalmazott Balczó Zoltán, aki szerint arra lett volna szükség, hogy a koronavírus-járvány elleni gazdaságvédelmi alap forrásaiból megfelelő céllal és hatékonysággal költsenek.
Nacsa Lőrinc (KDNP) arról beszélt, hogy az elmúlt évtizedben munkaalapú társadalmat vezettek be, középpontban a munkahelyteremtéssel, a koronavírus-járvány miatt kibontakozó nehézségek azonban Magyarországon is kihívások elé állítják a gazdaságot.
A törvényjavaslat célja, hogy további hatékony segítséget adjon a munkahelyteremtés és a gazdaság fehérítése területén - ismertette.
Olyan korszerű keretszabályokat akarnak meghatározni, amelyek a munkáltaltók, munkavállalók, álláskeresők még nagyobb támogatását szolgálják - tette hozzá, megjegyezve: a támogatások nyújtása egyszerűbb, gyorsabb, átláthatóbb lesz.
Az is cél, hogy ne jelentsen versenyelőnyt a be nem jelentett foglalkoztatás – közölte Nacsa Lőrinc.
Szakács László (MSZP) azt mondta, az előterjesztésben rögzített célokkal – munkahelyteremtés, munkahelyvédelem – alapvetően egyet lehet érteni, ahogyan a munkaügyi felügyelet mozgásterének kiterjesztésével is.
A koronavírus-járvány gazdasági kezelésével kapcsolatban ugyanakkor hibának nevezte, hogy a kormány nem növelte meg az álláskeresési támogatás összegét és időtartamát.
A törvényjavaslattal kapcsolatban pedig elsősorban azt kifogásolta, hogy egy munkaerőpiaci közvetítői magánszektornak juttatnának forrást, szerinte ugyanis valamelyik oligarchát lehet majd megtalálni e mögött. Miért nem a bajban lévő ágazatoknak adják a pénzt közvetlenül? - tette fel a kérdést.
Varga Zoltán (DK) azt hangoztatta: a kerettörvény egy biankó csekk, aminek sem a tartalma, sem a költsége nem világos.
A képviselő szerint ebben a sztoriban valami nem kerek. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a támogatások típusait és mértékét nem rögzítené jelen formájában a jogszabály.
Arról beszélt: egyetértenek a gazdaság kifehérítésével és a be nem jelentett munkavállalók hatékonyabb védelmének szükségességével, de a benyújtott javaslatot nem látják alkalmasnak a helyzet érdemi javítására.
Varga Zoltán szerint a munkahelyek védelmében hatékony eszközrendszerre volna szükség, emellett emelni kellene az álláskeresési járadék fizetésének időtartamát, a juttatás összegét pedig megemelni.
Csárdi Antal (LMP) arról beszélt: a korábbi évek világgazdasági konjunktúrája alatt a kabinet a munkavállalók érdekvédelmét háttérbe szorítva a munkáltatókat védte.
A valós gondok és problémák megjelenésekor a kormány a legtöbb területen hárít, és a felelősséget próbálja áttolni – jelentette ki.
Pártja háromezermilliárd forintos válságkezelési csomagjának megvalósítását javasolta, a tárgyalt anyagról egy probléma kezelésének nulladik lépéseként beszélve, mivel annak részleteiről semmi nem derül ki.
A foglalkoztatás terén rendkívül nagy problémák vannak – jelentette ki, üdvösnek nevezve, hogy a kormány észrevette a gondokat, a munkavállalókat, majd hangot adott azon álláspontjának, hogy a gondokat későn és rendkívül kis hatásfokkal próbálja orvosolni.
Varga-Damm Andrea független képviselő az elmúlt tíz év tapasztalatait hozva fel arról beszélt: ha nem ilyen munka törvénykönyve lenne hatályban, mint amit a jelenlegi kormánytöbbség elfogadott, kevesebb lenne a trükközés, a feketemunka.
Jelezte: éppen a részletek hiányoznak az előterjesztésből, így mindennemű információ nélkül szavaznak majd a képviselők egy új intézmény létrehozásáról.
Összességében közérzetjavító, részleteiben nem ismert szabályként beszélt a törvényjavaslatról a független képviselő.
Az Országgyűlés keddi ülésén lezárta a foglalkoztatást érintő jogszabály-változtatások tárgyalását, majd megkezdte az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításának megvitatását.
Képviselői felszólalások Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy mindenki, aki a józanság pártján áll, felveti a bérek kipótlásának szükségességét, és érdemi válasz kell arra, hogy miért maradt el ez Magyarországon olyan módon, hogy valóban sok embert érintsen. Közölte: a kormány tavasszal nem állt ki időben egy jó modellel a kieső bérek pótlására.
A képviselő gyáva, bártortalan dolognak nevezte a mostani javaslat beterjesztését.
Varju László (DK) azt vetette fel, hogy miért nem készítettek hatástanulmányt. Olyan nagyságrendű beavatkozásra tesznek kísérletet, amely felszámolja a munkaügyi ellenőrzést, és ott lesz ellenőrzés, ahol a kormány akarja – vélekedett. Hozzátette: a kormány egy felemelkedő gazdasági környezetben nem készült fel egy válsághelyzetre, és magukra hagyta az embereket.
Megjegyezte: a mostani jogszabály arról szól, hogy a korábban elrontott helyzeten próbálnak javítani.
Nacsa Lőrinc (KDNP) arról beszélt, hogy az utóbbi évtizedben jelentősen csökkent a szegények és a súlyos anyagi deprivációnak kitettek száma. Ez egy jó irány, aminek az alapja a munka és ezt az irányt kell folytatni – szögezte le.
A közmunkában is kevesebben vesznek részt, mert sokan találtak állást az elsődleges munkaerőpiacon – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, fontos közös cél lehet a foglalkoztatási szint növelése és a munkanélküliség minél nagyobb arányú csökkentése, és ez a javaslat is ebbe az irányba mutat.
Az általános vita lezárása után Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára visszautasította azokat a kritikákat, hogy ne egyeztettek volna a szociális partnerekkel.
A munkavállalók épsége mindennél fontosabb, ezt a munkaadók is így gondolják – szögezte le a politikus.
A munkahelyvédelmi támogatások több, mint kétszázezer embert értek el, de ezen túl még további programok is léteztek - hangsúlyozta.
Egyes közlekedési tárgyú törvények módosítása
Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára expozéjában kifejtette: a javaslat, amelynek célja több közlekedési változtatás átvezetése, hét törvény módosítását tartalmazza.
A közúti közlekedési törvény módosítása kiegészíti a bírságfizetésre kötelezettek körét, új eseteket határoz meg a közigazgatási bírság megfizetése alóli mentesülés körében, a díjköteles útszakaszok fizetés nélküli igénybevétele miatti pótdíjfizetési felszólítások kézbesítésénél pedig speciális szabályokat rögzít – ismertette.
Emellett módosul a légi közlekedési törvény, a közúti közlekedési nyilvántartási törvény, a vízi közlekedési törvény, a személyszállítási szolgáltatásról szóló és a vasúti közlekedési törvény. Utóbbi több területen változik: bevezetik a rendszerintegritási vizsgálat intézményét, és érintik a módosítások a vasútvillamosokat is.
A taxikat ugyancsak érintik a változtatások a hatékonyabb ellenőrzések és a piac fehérítése érdekében – közölte Mosóczi László.
Ovádi Péter (Fidesz) kifejtette: a javaslat elfogadásával hatékonyabbá válnak a közúti ellenőrzési folyamatok, fehéredik a gazdaság, javulnak a versenyfeltételek.
A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek – hívta fel a figyelmet, jelezve ugyanakkor, sokszor előfordul, hogy a járművezetők akadályozzák az ellenőrzést végző munkáját. Ezt is igyekszik orvosolni a mostani előterjesztés.
Azt is kiemelte, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít az út- és vasúthálózat fejlesztésére. Jobbik: a közúti ellenőrzéseket szigorítani kell Ander Balázs (Jobbik) közölte: egyetért azzal, hogy a közúti közlekedési törvényben a közúti ellenőrzéseket szigorítani kell, mert a közlekedésbiztonság kiemelten fontos.
A díjköteles útszakaszokat érintő változtatásokkal kapcsolatban azt szorgalmazta, hogy vezessék be az egynapos autópálya-matricát. Arról is beszélt, hogy emelni kellene a vízi áruszállítás arányát, 10 százalék körülire.
A mostani előterjesztésből a közúti közlekedési nyilvántartási törvény módosítását nevezte annak a pontnak, amellyel a Jobbik leginkább vitatkozik. A kormány ugyanis elvitte a gépjárműadót az önkormányzatoktól, amely egy viszonylag szabadon felhasználható összeg volt a helyhatóságoknál – mondta.
Kormánypárti képviselők a módosítás szükségessége mellett érveltek, míg az ellenzékiek kifogásaikat sorolták a közlekedési törvénycsomag keddi általános vitája során az országgyűlésben.
Nacsa Lőrinc (KDNP) arról beszélt: a felmerült új szempontok miatti, valamint jogharmonizációs és gazdaságfehérítési okokból vált szükségessé módosítás.
Célunk, hogy a magyar vasút visszanyerje régi legendás hírét – jelentette ki a politikus, a modern, gyors hálózatot nevezve kívánatosnak.
Arra emlékeztetett, hogy 2010 előtt vasútellenes kormányzás zajlott, ami eladásokból, megszorításokból és vonalbezárásokból is állt, míg 2010 után 1700 milliárd forintot fordított az ágazat fejlesztésére a kormányzat, vonalakat újítva fel, építve, vonatokat és kocsikat szerezve be.
Kitért a 3200 milliárdos közúthálózat-megújításra, amelynek célja, hogy minden megyeszékhelyet bekössenek a gyorsforgalmi hálózatba, a rendszer bárhonnan elérhető legyen fél óra alatt, e pályák pedig az országhatárokig nyúljanak.
A javaslat elemei között említette, hogy a személyszállítók nyugtaadását szigorúbb szabályokkal serkentik, eltiltást is lehetővé téve ellenkező esetre.
Molnár Gyula (MSZP) szendvicstörvénynek nevezte a törvényjavaslatot, mondván, a jelentős vitát kiváltó napirendi pontok között itt több ügyben egyetérthet egymással a kormányoldal és az ellenzék, de azért is, mert a számukra emészthetetlen elemek miatt utóbbi nem támogathatja végül az előterjesztést.
Azt hozta példaként, hogy a törvényjavaslat bevételt és hatáskört von el az önkormányzatoktól.
A szocialista politikus sürgette, hogy mihamarabb tegyék szabálysértés helyett bűncselekménnyé a jogosítvány nélkül vezetést.
Egyben kifogásolta, hogy a törvénymódosítással elvennék a települések légiforgalmi zajterhelésével kapcsolatos intézkedés lehetőségét az önkormányzatoktól.
Varga Zoltán (DK) a kormányoldal skizoid helyzetéről beszélt, a rablóprivatizációt emlegető Nacsa Lőrincnek címezve szavait arra hívta fel a figyelmet: debreceni polgármesterként Kósa Lajos a helyi reptér eladása mellett érvelt.
Egyfajta sarcnak nevezte, hogy tíznapos a legrövidebb tartamú autópálya-matrica, sürgetve az egynapos megoldás bevezetését.
Kifogásolta egyben, hogy miközben az emberek a gyorsabb haladás reményében fizetnek a sztrádahasználatért, az M3-as valamelyik része mindig le van zárva, ez pedig dugókat okoz a hihetetlen lassúsággal elvégzett felújítások során.
Kérdésként vetette fel, hogy a Szeged és Hódmezővásárhely közötti tram-train vonal szabályozásának egyik kitétele nem azt kívánja-e elfedni, hogy a hálózat vagy a szerelvények nem felelnek meg valamely előírásnak.
Keresztes László Lóránt (LMP) általános közlekedéspolitikai vitát látott kikerekedni a törvényjavaslat kapcsán, hiányolva egy átfogó képet arról, miként kívánja végrehajtani a terület reformját a kormányzat.
Nem lehet látni, hogy a kormány milyen módon kíván hozzányúlni ehhez a nagyon fontos nemzetgazdasági ágazathoz – mondta, utalva arra, hogy uniós kötelezettségként újabb közlekedési piacnyitás előtt állunk.
Kérdésként vetette fel, miként lehet a Budapest-Belgrád vonal felújítására fordítandó ezermilliárd forintot pótolni a rendszerben, hogyan lehet betölteni a közlekedésből az alacsony fizetések miatt hiányzó szakemberek helyét, illetve ha ennyi pénzt fordított fejlesztésre a kormányzat, miért romlik a hazai közutak helyzete.
Hangot adott annak a véleményének, hogy nem a problémák megoldása felé mozdul el a hazai rendszer, hanem a gondok mélyítése irányába, majd a 2010 előtt időkhöz hasonlóan vasútellenes, vasútromboló politikát tulajdonítva a korménynak.
A részletszabályozás jelentős része támogatható - közölte az előterjesztésről szólva az ellenzéki politikus.
Steinmetz Ádám (Jobbik) – szavait Nacsa Lőrincnek címezve – felvetette: ha kormányoldalról nap, mint nap emlékeztetnek a 2010 előtti, legalábbis megkérdőjelezhető intézkedésekre, a tíz évnyi kétharmados kormányzásuk alatt miért nem nyitották újra a bezárt vasútvonalakat.
Akkor még számított önöknek a vidéken élő emberek vasúti közlekedése. Most már nem számít? – kérdezte, felvetve, ez idő alatt miért nem újították fel a Balatonszentgyörgy-Somogyszob vonalat.
Miután Hiller István levezető elnök lezárta az általános vitát, Mosóczi László az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára az elhangzottakra reagálva azt mondta, hogy a közlekedésbiztonság javítása és a jogkövető magatartás kikényszerítése mindenkinek célja.
A 32 ezer kilométer hosszú magyar közúthálózatból 2010 óta több, mint hatezret hoztak rendbe – emelte ki.
Az autópályahasználat mértékét egy uniós irányelv szabályozza, ezért a hazai díjak nem tekinthetőek kirívónak – mutatott rá.
A kormány többször is hangsúlyozta, hogy a magyar közösségi közlekedés gerince a vasúthálózat – szögezte le az államtitkár.
Az indítványt ismertető Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy a kormány elkötelezett a hazai kutatási rendszer megerősítésében, ezért alakította ki a kutatásfejlesztés és innováció új, átláthatóbb, ösztönzőbb erejű és rugalmasabb irányítási illetve finanszírozási modelljét. A megújulás részeként jött létre 2019. szeptember 1-jével a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat – tette hozzá.
A tárgyalt törvényjavaslat elsődleges célja, hogy az ELKH feladatainak hatékonyabb megvalósításának érdekében a kutatók bérét versenyképesen rendezze – fogalmazott. Az indítvány a rugalmasabb foglalkoztatási szabályok eszközével teremti meg azt a lehetőséget, hogy a kutatási hálózat eredményességét az egyéni motiváció eszközeivel is növelni lehessen a jövőben – jelentette ki az államtitkár.
A munka törvénykönyve szerinti jogviszony nagyobb szabadságot ad a munkáltató számára a bérek meghatározásában, ami a tehetséges kutatók megtartása mellett az adminisztrációs terhek jelentős csökkentésével is jár.
A javaslat további motivációs lehetőségeket is megteremt, a kiemelkedő eredményt elérő kutatók számára tudományos ösztöndíjakat, díjakat lehet alapítani – érvelt.
Pósán László (Fidesz) azt mondta, hogy a törvénymódosítás javaslatot tesz a kutatóhelyeken foglalkoztatottak jogviszonyának megváltoztatására. A változás lehetővé teszi a kutatók versenyképes bérrendezését, a bérek sokkal jobban köthetőek a teljesítménymutatókhoz – tette hozzá.
A jogállásváltozással érintett munkavállalók munkabére nem lehet kevesebb annál, mint amire az érintettek 2020. december 31-ig jogosultak voltak – hívta fel a figyelmet.
Európában egyre inkább a határozott idejű kutatói szerződéseket preferálják, mert a kutatói kiválóság megállapításának fontos szempont a verseny – szögezte le.
Csányi Tamás (Jobbik) emlékeztetett, pártjuk a kezdetektől tiltakozott az ellen, hogy az MTA kutatóhálózatait kiszervezzék a Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba.
A mostani javaslat semmibe veszi az akadémiai szabadságot, a Fidesz nem tiszteli sem a tudósokat, sem a tudományt, sem a tudást – ismertette véleményét.
A kutatóhálózat dolgozóitól elveszik a közalkalmazotti jogviszonyt és kiszolgáltatják őket a munka törvénykönyvének. Az ELKH dolgozóinak többsége elutasítja a közalkalmazotti jogviszony elvesztését – hangsúlyozta.
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka úgy reagált a jobbikos képviselő felszólalására, hogy az ellenzéknek a kutatóknak kell majd magyarázkodnia, miért nem támogatják a béremelésüket.
Kiemelte, a kormány soha nem látott támogatást biztosít a magyarországi kutatás-fejlesztés területén, ami versenyképes, a teljesítményt és a tehetséget is díjazó fizetést tesz lehetővé a kutatóknak.
A kereszténydemokrata politikus szerint a Ház előtt fekvő javaslat célja, hogy kedvezőbb feltételek jöjjenek létre a kutatóintézeti hálózatban, amely így megtarthatja tehetséges kutatóit és nemzetközi összehasonlításban is versenyképesebb lehet.
Hiller István, az MSZP vezérszónoka úgy fogalmazott, nem látja az összefüggést, miért növelné a magyar kutatók versenyképességét a közalkalmazotti státuszt megszüntetése.
Hangsúlyozta, a javaslat nem a tudományos munka ösztönzéséről, hanem a kormány hatalomgyakorlásáról szól, a kutatóknak pedig azért adnak több pénzt, hogy kárpótolják őket csökkenő biztonságérzetük miatt.
A szocialista politikus jelezte továbbá, az ellenzék kormányra kerülése esetén egyszerre állítaná vissza a tudományos kutatás autonómiáját és tenné versenyképessé a területen dolgozók fizetését.
Varga Zoltán, a DK vezérszónoka szerint a javaslat körül hitvita alakult ki, mivel az valójában a magyar társadalom jövőjéről szól.
Kiemelte, a kormány azért üldözi a művészetet és a tudást, mert ezek a területek szabadnak számítanak, így nem tudja uralni azokat.
Az ellenzéki politikus arra kérte a kabinetet, hogy biztosítsa a tudomány politikától mentes működését.
Keresztes László Lóránt, az LMP vezérszónoka szintén úgy vélekedett, hogy a kormánynak hatalomtechnikai céljai vannak az előterjesztéssel és kontrolálni akarja a tudomány területét, amely ellen támadást indított.
Az LMP szerint ez azért sem helyes, mert a jelenlegi kor kihívásai, például a koronavírus-járvány is azt mutatja, hogy mindennél nagyobb szükség van a független, szabadon működő tudományos élet támogatására – tette hozzá.
Szabó Szabolcs (független) arra volt kíváncsi, hogy az érintett dolgozókat miért nem kérdezték meg előzetesen a javasolt változtatásokról.
Ezt követően Jakab István levezető elnök lezárta a vitát.
A napirend utáni felszólalások során Keresztes László Lóránt (LMP) az 1956-os forradalom baranyai eseményeiről emlékeztett meg. Balczó Zoltán (Jobbik) a Magyarországra települt német cégekről beszélve azt mondta, hogy kölcsönös előnyökön és függőségeken alapuló kapcsolat jött létre.
A parlament várhatóan szerda reggel folytatja a munkáját.
