×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Taxisblokád: az igazi kiszolgáltatottság az IMF-fel szemben volt

 

Mi volt a titka a mélyből feltörő nemzeti erőnek, amely 1956-ban követelte a szovjet csapatok kivonását hazánkból, és miért nem követte a felszabadulás boldogsága, amikor valóban kivonult a megszálló hadsereg a rendszerváltoztatás után? Mi alapján lett országos útlezárás a hírhedt taxisblokád, amely éppen 30 éve történt? Boross Péter, az Antall-kormány belügyminisztere, volt miniszterelnök adott exkluzív interjút a Kossuth Rádiónak.

Azok a gyerekek, akik az ötvenhatos forradalom idején egyetemre jártak, ők jellemzően a 30-as években születtek, tehát egy olyan korszakot is átéltek, amikor a nemzeti szellem volt a nevelés centrumában – mondta el Boross Péter volt miniszterelnök a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. Azt a generációt nem lehetett annyira befolyásolni, mint a következőket.

A rendszerváltozás idejére felnőtt egy olyan generáció, ami nem a Rákosi-, hanem a Kádár-rendszerben élt. Mire a szocializmus bukása megtörtént, addigra egyfajta közönnyel tekintettek a közügyekre. A változások nagyhatalmi megállapodások alapján történtek, nem volt ötvenhatos hangulata a rendszerváltoztatásnak.

Taxisblokád

Boross Péter elmondta, hogy a 70-es évek közepén elhangzott egy kormánynyilatkozat, ami szerint az olajár emelkedését a költségvetés kivédi, „bezzeg a kapitalista országokban a munkásosztályt terheli”, így nem is történt meg az áremelés. Ezt persze csak az ország eladósítása árán lehetett fenntartani.

Az új kormánynak 1990 után ezt a helyzetet kellett feloldania a csőd elkerülése érdekében. Az érintettek természetesen sztrájkba kezdtek. A probléma Boross Péter szerint ott kezdődött, hogy a sztrájkolóknak nem szabad jogszabálysértő módon viselkedni, amennyiben mégis megtörténik, akkor az állami erőszakszervezetnek kellett volna lépéseket tennie. Ez nem történt meg. A taxisok meg tudták szervezni országos szinten a sztrájkot telefonhívásokkal és rádióüzenetekkel, így néhány órán belül megtörtént a vezénylés. A törvénysértéssel szemben a magyar rendőrség nem teljesítette a kötelességét – fejtette ki Boross Péter.

A helyzetet fokozta, hogy a köztársasági elnök, az SZDSZ-es Göncz Árpád óva intette a budapesti rendőrfőkapitányt az erőszak alkalmazásától, amit a főkapitány nyilvánosságra is hozott. Göncz ezt nem tehette volna meg, ahogyan ezt az Alkotmánybíróság később ki is mondta.

„Az igazi kiszolgáltatottság az IMF-fel szemben volt” – jelentette ki a volt kormányfő. Az IMF jóindulata kulcsfontosságú volt akkoriban, mert klasszikusan államcsődközeli helyzetben volt az ország, bár ebből az emberek nem sokat láttak az akkori balliberális médiafölény miatt.


A teljes adás itt hallgatható vissza.