×
A kormánynak a társadalmi problémákra adott válaszairól, az önkormányzatok helyzetéről és a járvány elleni védekezésről beszéltek képviselők napirend előtt az Országgyűlés hétfői ülésén.
Tordai Bence kiemelte: a Fidesznek nincs válasza a valódi problémákra, az emberek az ellenzék mögött állnak a fontos kérdésekben. Úgy vélte, a leglényegesebb ügyekben a kormány rosszul teljesít vagy szembe megy az emberek akaratával.
A képviselő e kérdések között említette az egészségügyi ellátás színvonalát, az alacsony fizetéseket, a társadalmi különbségeket, a megélhetési nehézségeket, a korrupciót és az alacsony nyugdíjakat. Az emberek szerint ezek a legfontosabb kérdések – jelentette ki.
Hangsúlyozta: a Fidesz politikájának tartalma szembe megy az emberek meggyőződésével, az emberek változást akarnak, és ezt a mai ellenzék hozza majd el.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy egy járvány kellős közepén vagyunk, az embereket most leginkább ez foglalkoztatja, ezen belül pedig az emberek életének megóvása és a gazdaság, a munkahelyek megvédése.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol (Fotó: MTI/Kovács Attila)
Közölte:
egész Európában romlik a helyzet, de más országokban az ellenzék nem állítja a kormányról, hogy szabadjára engedte volna a járványt.
Magyarország most is az eredményesebben védekező országok között van – mondta. Hozzátette: mindeközben az ellenzék álhírkampányt folytat, a baloldali önkormányzatok pedig nem tesznek eleget.
Csárdi Antal (LMP) úgy fogalmazott: a kormány egy újabb döntésével megcsúfolja az önkormányzatiságot, semmibe veszi a választói akaratot. A múlt héten ugyanis megjelent egy kormányrendelet, amelyben újabb jogosítványokat vontak el az I. kerületi önkormányzattól – magyarázta.
Csárdi Antal LMP-s képviselő (Fotó: MTI/Kovács Attila)
Közölte: ennek értelmében nem szükséges az örökségvédelmi hatástanulmány, ha egy kormányzati beruházás készül. Ezzel azt üzenik, hogy az építési szabályozások értelmetlen kekeckedések, akadékoskodások – vélekedett.
A képviselő azt kérte a kormánytól, hogy ne a saját vállalkozóik, hanem a választók érdekét képviselje.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára kijelentette:
a kormány partnernek tekint valamennyi önkormányzatot, politikai hovatartozástól függetlenül. Ezt mutatja, hogy a járvány elleni védekezés miatti nehéz költségvetési helyzetben is növelik az önkormányzatok támogatását
– mutatott rá.
Azt mondta: a kormány odafigyel, hogy ha az országnak jól megy, az önkormányzatoknak is jól menjen, de nehéz gazdasági helyzetben mindenkinek össze kell fognia, mindenkinek részt kell vennie a teherviselésben.
Megjegyezte: az elmúlt időben a Várban nagyon sok fejlesztés történt, és a főváros dísze lesz a Vár.
Oláh Lajos (DK) kiemelte: a kormány azt mondja, nincs szükség ingyenes, nagy mennyiségű, gyors tesztelésre a koronavírus-járvány visszaszorítására, és ezért megint túl későn fog reagálni.
Közölte: a kormány – állításával ellentétben – nem a WHO ajánlásainak megfelelően végzi a teszteket, a kormány semmit nem csinál rendben, nem tudja kezelni a járványt. A kormány képtelen megvédeni a magyarok munkahelyét, mert ha a járvány elszabadul, a munka is veszélybe kerül, nem csak az egészség – vélekedett. Hozzátette: a kormány mindig késve lép.
Úgy látja, sokkal több tesztelési pont és ingyenes teszt kell, hogy ne kelljen iskolákat bezárni és ne kerüljenek veszélybe a munkahelyek.
Dömötör Csaba azt mondta:
„más, gazdagabb országok sokkal rosszabbul állnak a halálozások tekintetében, mint Magyarország, az ország még mindig az eredményesebben védekezők között van.”
A járvány mindenhol felszálló ágban van a világon – fűzte hozzá.
Közölte: az ellenzék kritikájával nem a kormány, hanem az orvosok és ápolók erőfeszítéseit vonja kétségbe.
Emlékeztetett: az elmúlt napokban rendszeresítették a gyorsteszteket, ez is nagy segítség a védekezésben. Elsősorban olyan intézkedésekre van szükség, amelyeknek magas a társadalmi támogatottsága – vélte.
Az Országgyűlés hétfőn
több ponton módosította a koronavírus-járvány miatt elrendelhető karanténfajtákkal kapcsolatos szabályokat, így például 50 ezer forintról 150 ezer forintra növelte a hatósági házi karantén megsértése miatt kiszabható legmagasabb bírság összegét.
A képviselők 117 igen szavazattal, 23 nem ellenében és 19 tartózkodás mellett fogadták el a Miniszterelnökséget vezető miniszter járványügyi változtatási javaslatait.
A módosítások adminisztratív könnyítéseket is tartalmaznak a három karanténfajta elrendelésével kapcsolatban, mivel azokról eddig valamennyi esetben önálló eljárásban, formalizált határozattal kellett dönteni, ami nehézséget jelentett az ügyek tömegessé válása miatt.
Ennek eredményeként a külföldről történő belépéskor nem kell külön közigazgatási határozatba foglalni a hatósági házi karantén elrendelését, hanem azt a törvény erejénél fogva automatikusan meg kell kezdeni.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Magyarországra érkezőknek a határellenőrzést végző rendőrrel kell tudatniuk, hol kívánják teljesíteni karanténkötelezettségüket. Ezt követően pedig – amennyiben rendelkeznek megfelelő eszközzel – egy úgynevezett karanténszoftvert is le kell tölteniük, amelynek segítségével a rendőrség ellenőrizheti a hatósági házi karantén betartását.
Azokban az esetekben,
amikor a helyszíni ellenőrzés másként nem hajtható végre, a karanténra kötelezettek kötelesek beengedni a lakásukba a rendőröket.
A karanténszabályokat megszegőkre ötvenezertől 150 ezer forinting terjedő bírság szabható ki, egy jogsértő egy nap alatt legfeljebb 600 ezer forintra büntethető.
A fenti változtatások a kihirdetést követő napon lépnek hatályba.
Harangozó Tamás (MSZP) az október 23-i SZFE-tüntetéssel kapcsolatban hangsúlyozta, tízezres tömeg hömpölygött a főváros utcáin és állt ki az egyetem, a tanszabadság, az autonómia mellett. A kormányt vádolta a kialakult helyzettel, hiszen a kabinet terjesztette be az egyetem szétveréséről szóló jogszabályt, amelyet a Fidesz–KDNP szavazott meg.
Hozzátette: a kormány nevezte ki a művészeti egyetem kuratóriumába a Mol stratégiai igazgatóját. „Örkény István már itt hanyatt vágná magát” – fogalmazott, bírálva, hogy egy gépesített lövészezredest neveztek ki kancellárnak. Szerinte ilyen eszközöket a legsötétebb kommunista és náci diktatúrában engedett meg a hatalom. Bejelentette, törvényjavaslatot nyújtottak be az SZFE-törvény hatályon kívül helyezésére.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette: az MSZP-től nem fogadnak el kritikát, hiszen 2006-ban szétverette az október 23-i tüntetést. Most biztosított a békés tüntetés lehetősége, az ellenzék pedig saját politikai haszonszerzésére akarja kisajátítani az egyetem ügyét.
Kitért arra,
évek óta senki nem vitatja, hogy az SZFE-t át kell alakítani, most lehetőség nyílik arra, hogy egy jobb, minőségibb, versenyképesebb oktatás valósuljon meg ebben az intézményben.
Van egy vita a kultúra emberei között, hogy ez hogyan működjön, ebben a vitában a politikusoknak nincs feladata –közölte.
Ander Balázs (Jobbik) megemlékezett arról, hogy hétvégén lesz a 20. századi magyar történelem legjelentősebb, paraszti származású kisgazda politikusa, Nagyatádi Szabó István halálának évfordulója. Szerinte az egykori földművelésügyi miniszter életútja sok mai politikusnak szolgálhat útmutatásként. Közölte, most amikor a tudományon át a művészetekig újra tombol a rákosista, aki nincs velünk, az ellenünk van bolsevik-, vagyis nersevik-szemlélet, akkor jó lenne, ha a hatalom elgondolkodna, milyen példát adott Nagyatádi Szabó István.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára szerint nehéz összehasonlítani a mostani helyzetet azzal, mint amikor Nagyatádi Szabó István volt az agrárminiszter. Hozzátette: jelenleg a szakmai szervezetek véleményét kikérve, a támogatáspolitikák segítségével fejlődik a szektor, amely azért dolgozik a koronavírus-járvány alatt is, hogy biztosítsa az ország élelmiszer-ellátását.
Juhász Hajnalka (KDNP) közölte, a koronavírus-járvány idején fontos, hogy megőrizzék a gazdaság működőképességét, a munkahelyeket. Emlékeztetett arra, hogy a gazdaságvédelmi akciótervnek köszönhetően hatezer milliárd forintban részesültek a gazdaság szereplői, ez 280 ezer munkavállalónak segített.
Beszámolt arról is, hogy 2021. január 1-től 27 százalékról 5 százalékra csökkentik az új építésű otthonok értékesítésének áfatartalmát, és a családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vevők az 5 százalékos áfát is visszaigényelhetik. Hozzátette: szintén jövőre indul az otthonfelújítási támogatást, amelyet a legalább egy gyermeket nevelő családok vehetnek igénybe. Kitért arra is, hogy
meghosszabbították a Szép-kártya kedvezményeit is a belföldi turizmus segítése érdekében.
Zsigó Róbert, a családokért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára szerint a korábbi baloldali, Gyurcsány–Bajnai-kormányok csak megszorításokat vezettek be válság idején, a mostani kabinet minden erejével azon van, hogy segítse a magyar embereket.
Kijelentette, most minden idők legnagyobb otthonteremtési programját valósítják meg, jövő évtől visszaépítik a 13. havi nyugdíjat, az eddigi legnagyobb mértékű orvosbéremelés történik meg, meghosszabbították a hitelmoratóriumot és munkahelyvédő bértámogatást vezettek be.
Bajkai István (Fidesz) úgy értékelt,
Erzsébetvárosban egyre forróbb a helyzet, felvillanyozódott az önkormányzat.
Emlékeztetett rá, hogy házkutatás volt a VII. kerületi önkormányzat épületében, mert tetten érték Niedermüller Péter polgármester jobbkezét, Oláh Lajos DK-s országgyűlési képviselő bizalmasát, Borka-Szász Tamást egy titkos bitcoinbánya üzemeltetése közben. Megjegyezte, a képviselő lemondott posztjáról és kilépett a pártból
A kormánypárti politikus rendkívül súlyosnak nevezte az ügyet, mert „a DK-s szerver online kapcsolatban állt a dark webbel, az internet sötét oldalával”. Hozzátette: a dark weben terroristák, emberkereskedők, drogcsempészek, kémek cserélnek egymással pénzt és információt láthatatlanul. Szerinte Borka-Szász Tamás nekik végzett bérmunkát, vagyis szerverének kapacitását biztosította számukra.
Elmondta, ahogy a baloldal hatalomra jutott a kerületben, ott folytatta, ahol Hunvald és bűntársai abbahagyták. Az őszödi beszéd, a 2006-os rendőrattak, Vidnyánszky Attila és mindannyiunk földönfutóvá tételével való fenyegetés pedig bizonyíték Gyurcsány Ferenc rákosista, kommunista nézeteire, arra, hogy az igazi álma egy baloldali diktatúra – fogalmazott.
Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára egyetértett azzal, hogy súlyos politikai kérdéseket vet fel az eset. Elmondta, a VII. kerületi rendőrkapitányságra lopás és más bűncselekmények miatt érkezett feljelentés az ügyben. A nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja.
Bizottsági jelentés vitája A járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos kormányzati törvénymódosítási javaslat bizottsági jelentésének vitájában Héjj Dávid (Fidesz) a törvényalkotási bizottság képviseletében azt közölte: a járványügyi karanténok tömegessé válása teszi szükségessé az adminisztratív könnyítéseket. Szükség van a karantén megsértése miatt alkalmazható szankciók módosítására is – tette hozzá.
Arató Gergely (DK) azt mondta, pártja próbált javaslatokat tenni az észszerűsítés irányába – de azokat a kormánytöbbség elutasította –, így például kezdeményezte a DK az egészségügyi dolgozók korlátlan átvezényelhetőségére vonatkozó lehetőség eltörlését. Ehelyett egy olyan vezénylési rendre lenne szükség, amely biztosítja az egészségügyben egészében a betegellátást – közölte. A koncessziós és a szerencsejáték-törvénynek az előterjesztésben olvasható módosítása pedig a haverok támogatásának gyanúját veti fel szerinte.
Szakács László (MSZP) arról beszélt, tavasszal a magyarok nagyon fegyelmezettek voltak, ezért is várt volna most az MSZP egy olyan javaslatot, amely megfelelően szabályozza az emberek életét, és ösztönöz az előírások betartására. Ám az előterjesztésben az ösztönzés a büntetés elkerülése - fogalmazott. Szorgalmazta továbbá a legveszélyeztetettebb munkakörökben dolgozók folyamatos állami tesztelését.
Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint Arató Gergely memóriazavarral küzd, ugyanis a DK nem támogatott semmit a védekezéssel kapcsolatban. Ott folytatják az aknamunkát, ahol tavasszal abbahagyták – fogalmazott, úgy értékelve:
a járvány elleni védekezés kellős közepén a DK mérlege Czeglédy Csaba kitömése és áramlopás.
Azt is mondta, hogy az álhírkeltő versenyt járványügyben Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke és felesége, Dobrev Klára nyerte. A DK a végén ezzel mindig a védekezésben részt vevő embereket támadja – jelentette ki.
Rig Lajos (Jobbik) szerint az helyén van, ha a járvány terjedését lassító intézkedéseket hoz a kabinet, de egy erre vonatkozó előterjesztés keretén belül nehéz elképzelni a játéktermi koncessziók kérdését. Ha ezt kivennék belőle, a javaslat nagy része támogatható lenne - mondta. Arról is beszélt ugyanakkor, nehezen fér bele a járványügyi intézkedésekbe, hogy futballmeccseken "egymás hegyén-hátán" vannak az emberek.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára zárszavában a javaslat legfontosabb elemének a karanténkötelezettséggel összefüggő adminisztratív terhek csökkentését nevezte. Kulcsfontosságú, hogy a karanténszabályok be legyenek tartva –hangoztatta. Az egészségügyi dolgozók átvezényelhetőségével kapcsolatban azt mondta, erről a jogintézményről nem ez az előterjesztés rendelkezik.
Hozzátette továbbá: folyamatosan a Ház elé kell terjeszteni a gazdaságot érintő, szektorspecifikus szabályokat is a válság sújtotta ágazatok célzott támogatása érdekében.
A turizmus is ilyen szektor – ezért módosítanak a Szép-kártyára vonatkozó szabályokon –, és ilyen a koncesszió- és szerencsejáték-szabályozás is
– jegyezte meg.
Mindig van egy indok, amelyre hivatkozva az ellenzék nem szavazza meg a járvány elleni védekezéssel összefüggő javaslatokat – zárta szavait Orbán Balázs. Szigorították a hatósági házi karantén megsértésének bírságolását A bizottsági jelentés vitája után a képviselők 117 igen szavazattal, 23 nem ellenében és 19 tartózkodás mellett elfogadták a Miniszterelnökséget vezető miniszter járványügyi változtatási javaslatait.
A koronavírus-járványról, az önkormányzatok támogatásáról és az idősotthoni ellátásról is kérdeztek képviselők az Országgyűlés hétfői ülésén.
Rig Lajos (Jobbik) arról beszélt, hogy az elmúlt napokban rohamosan emelkedett a koronavírus-fertőzöttek száma. Arról érdeklődött, hogy egy Veszprém megyei, darvastói idősotthonban milyen a koronavírus-helyzet a fertőzötteket, a dolgozókat, a kontaktkutatást illetően. Ha a Pesti úti otthonban gyorsan kiderítették, mi a helyzet, akkor egy állami fenntartású intézményben ez nem lehet gond – közölte.
Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára elmondta: nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon emelkedett a fertőzöttek száma, de ez nem jelenti azt, hogy ez most már mindig így lesz. A magyar kormány elkötelezett, hogy a második hullám ideje alatt is mindent megtegyen a járvány terjedésének megelőzéséért, a megbetegedések és halálozások számának csökkentéséért – jelentette ki.
Hozzátette: kiemelten nyomon követik az idősotthonokban és az iskolákban kialakuló helyzetet, valamint azokat a helyeket, ahol rendszeresen összegyűlnek nagyobb tömegek.
Varga László (MSZP) hangsúlyozta: nem elvenni kellene az önkormányzatoktól, hanem több támogatást biztosítani nekik.
Közölte: a gépjárműadót is elvonták a településektől, és a helyi közlekedés fenntartásában sem segítenek az önkormányzatoknak. Elképzelhető, hogy az iparűzési adó tekintetében is elvonások lesznek – mondta.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy válaszolt: a képviselő figyelmen kívül hagyta, hogy most rendkívüli év van. A kormány mindig odaadta az önkormányzatoknak, ami a költségvetés szerint járt nekik, az iparűzési adó emelkedése jelentős pluszforrást biztosított nekik, az állam pedig még az adósságukat is átvállalta – sorolta. Úgy látja, ezért nehéz azzal vádolni a kormányt, hogy önkormányzatellenes lenne.
Közölte: a mostani rendkívüli év ellenére növelik az önkormányzatok támogatását a jövő évi költségvetésben. Közös érdek, hogy az országot és benne az önkormányzatokat a lehető legkisebb mértékben viselje meg a járvány miatt előállt helyzet – mutatott rá.
Sebián-Petrovszki László (DK) arról kérdezett, hogy mi a helyzet azokkal, akik idősotthoni ellátásra várnak. A kormány korábban nyilvánosságra hozta a szociális és idősotthoni ellátásra várakozók számát, de ma már nem találni meg ezt az adatot a hivatalos honlapon – mondta.
Közölte: 2018-ban 28 ezren várakoztak elhelyezésre, a tavalyi utolsó adat pedig csak az időseket illetően 32 ezer volt, vagyis drasztikusan nőtt az ellátásra várók száma. A kormány láthatóan ebből azt a következtetést vonta le, hogy nem kell közölni ezeket az adatokat – vélekedett.
Vitályos Eszter elmondta: a kormány folyamatosan szem előtt tartja a szociális gondoskodásból fakadó állami feladatokat, és a cél, hogy az rászorulók minél tovább élhessenek a saját otthonukban, elsősorban ott támogassák őket. A szociális ellátás biztosítása az állam és az önkormányzatok feladata, de egyházi fenntartók is szerepet vállalnak ebben – magyarázta.
Közölte: egy tavaly augusztusban végzett közvélemény-kutatás szerint a válaszadók többsége a saját lakókörnyezetében szeretné a szükséges támogatást megkapni.
Hohn Krisztina (LMP) azt firtatta, mi a szándéka a kormánynak a házorvosi praxisok finanszírozásával. Azt kérdezte: mi az oka annak, hogy a kormány praxisközösségek kötelezővé tételében látja a megoldást. Arra is választ várt, hogy a házorvosok a jövőben szabadon dönthetnek-e majd az önálló praxis és a praxisközösség között.
Vitályos Eszter államtitkár azt mondta: a kormány célja, hogy mindenki lakóhelyétől függetlenül egyenlő eséllyel jusson hozzá az alapszolgáltatásokhoz, így a háziorvosi ellátáshoz is. Ennek érdekében az elmúlt 10 évben sok intézkedést tett a kormány, így 2010-hez képest 76 százalékkal több pénzt biztosít a praxisok támogatására.
Hozzátette: 2015-től 2018-ig minden évben havi plusz 130 ezer forinttal emelkedett a háziorvosi praxisok támogatása, így most havi 520 ezer forinttal magasabb a díjazás.
Hohn Krisztina válaszában azt kérdezte: ha praxisközösségbe kell tömörülnie az orvosoknak, akkor is megmarad-e saját tulajdonukban a praxis, vagy megtéríti-e az állam a vételárat.
Az államtitkár viszonválaszában elmondta: nemcsak a hazai költségvetésből adott forrást, hanem EU-s pénzeket is biztosított a kormány a háziorvosoknak és az alapellátását végző fogászoknak. Hangsúlyozta: ezek az intézkedések mind azt szolgálják, hogy minél több házorvosi praxis legyen betöltve.
Burány Sándor (Párbeszéd) a járvány második hullámát értékelve arról beszélt: a számok napról-napra risztóbbak, a felívelés elképesztő az esetszámokban, de a halálozási adatok durva felfutása is látható. Úgy vélte: bár a kormány a tavaszi és az őszi adatokat összeadva nézi a statisztikát, ha most akarjuk meghatározni, hogy miként kell cselekedni, akkor a legfrisseb tendenciákból kell kiindulni.
Ennek alapján pedig az elmúlt 14 nap szerint a 100 ezer főre vetített halálozási adatokban Magyarország az ötödik legrosszabb helyen áll Európában, míg a 100 ezer főre vetített tesztek számában, csak négy ország végez kevesebb tesztet Magyarországnál. Mi az oka, hogy makacsul nem akarják tesztelni Magyarország lakosságát? – tette fel a kérdést?
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: a magyar egészségügy felkészült arra, hogy jelenlegi tendenciák folytatódása esetén is a ma ismert lehető legmagasabb színvonalú egészségügyi ellátást nyújtsa.
Emellett mindannyiunk felelőssége, hogy a járványügyi szabályokat a lehető legnagyobb mértékben betartsuk, ha ez sikerül, akkor egyidejűleg fenntartható az ország működőképessége, és mérsékelni lehet a járvány okozta károkat.
Jelezte: Magyarország továbbra is a WHO protokolljainak megfelelően tesztel, ahogyan a fertőzés terjed, úgy a tesztszámok is nőni fognak.
Burány Sándor úgy reagált: az lenne a cél, hogy minél kevesebb kerüljenek lélegeztetőgépre, ennek viszont nem az lenne az iránya, hogy Magyarország megtartja Európa legszigorúbb tesztelési szabályát. Szerinte inkább a szlovák magatartás irányába kellene elmozdulni, ahol az egész országot tesztelik.
Gulyás Gergely viszonválaszában arra hívta fel a figyelmet: a szlovák számok nem jobbak a magyarnál, azt pedig majd meglátják, milyen formában tesztelnek a szlovákok. Hangsúlyozta ugyanakkor: önmagában a védekezés eredményessége és tesztek száma közötti összefüggést semmi nem támasztja alá.
Ott áll fenn összefüggés, hogy a lehető leghamarabb kell vakcinához jutni, ezért Magyarország 6,5 millió oltóanyagra kötött le kapacitást az Oxfordban folyó kutatás kapcsán.
Böröcz László (Fidesz) azt kérdezte, hogyan lehet segíteni a járvány miatt bajba jutott cégeknek.
Hangsúlyozta: fontos, hogy úgy védekezzenek a járvány ellen, hogy közben Magyarország működjön. Ennek érdekében döntött a kormány az idei évre meghozott Szép-kártya szabályok meghosszabbítása mellett, így jövőre is támogatják a vállalkozásokat, a belföldi turizmust és a foglalkoztatottakat is – mondta.
Ezzel szemben a baloldal a fővárosban adót emelne, amellyel veszélybe sodorja a vállalkozásokat és a munkahelyeket, ennek hatásai pedig pusztítóbbak lehetnek válságnál is. Úgy fogalmazott: Karácsony Gergely főpolgármesternek a „Gyurcsány óta ismert, kétbites baloldali recept jutott csak eszébe: adóemelés, megszorítás, eladósítás”.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára úgy reagált: a baloldal már számtalanszor megmutatta, hogy rá válsághelyzetben sem lehet számítani.
Szerinte a járvány első hullámában több baloldali vezetésű településen megszorításokat vezettek be, a fizetéseket csökkentették és embereket bocsátottak el, most pedig éppen Budapest gazdaságát döntené romba az ellenzéki vezetés. Nemhogy nem segítenének az bajba jutott ágazatokon, hanem még nagyobb válságba taszítanák őket azzal, hogy különadót vezetnének be – tette hozzá.
Szerinte ebből is látszik, hogy a baloldal ugyanazt a bukott politikát folytatja, amit 2010 előtt.
Böröcz László úgy reagált: míg a kormány mindent megtett a gazdaság fellendítése érdekében, a baloldali önkormányzatok a megszorításokon kívül semmit nem csináltak.
Schanda Tamás viszonválaszában azt mondta: nemzeti, polgári kormány nem különadókat ró ki az emberekre, hanem a gazdaságvédelem és a magyar emberek oldalán áll.
Harrach Péter (KDNP) az egészségügyben megvalósuló béremelésekről kérdezett. Felidézte, hogy a járvány a magyar egészségügy számára az utóbbi évtizedek legnagyobb kihívását jelentette. Az egészségügyi dolgozók megfeleltek a kihívásnak – rögzítette.
A járvány mostani szakaszában is szükség van olyan intézkedésekre, amely az orvosok helytállását ismeri el – mondta, majd az orvosi béremelés mellett kitért az ápolók és szakápolók - harmadik ütemben történő – novemberi béremelésére is, amely növekmény összességében eléri a 72 százalékot.
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette: a béremeléseknek köszönhetően 2022-ben egy ápoló átlagosan két és félszeresét keresi annak, mint 2016 előtt. Ezzel sem jön el a kánaán, nagyon alacsonyak voltak a bérek, de ilyen jelentős mértékű béremelésre azelőtt nem került sor - állapította meg.
Az orvos béremeléssel összefüggésben kiemelte a szakmai konszenzust. Közlése szerint a kamara három javaslata közül a legnagyobb emelést tartalmazót hagyták jóvá.
Az új egészségügyi szolgálati jogviszonyt pedig egy olyan kerettörvény rögzíti, ami lehetőséget ad a még fennmaradó vitás kérdések rendezésére – hangsúlyozta.
A rendvédelmi erők bérezéséről, az influenza elleni ingyenes oltóanyagról, a jegybank eredményéről és a biológiai sokféleség megőrzéséről volt szó az azonnali kérdések során hétfőn az Országgyűlésben.
Csányi Tamás (Jobbik) arról beszélt, hogy számtalan keserű bejegyzés jelenik meg a közösségi médiában a leszerelt, vagy leszerelés előtt álló rendvédelmi alkalmazottaktól a béremelés hiányáról és a korkedvezményes nyugdíj eltörléséről. Kitért arra is, hogy a kormány februárban 10 százalékos béremelésről beszélt, de az általa megkérdezett rendőrök nem emlékeznek ilyen mértékű béremelésre, sőt azt mondták, fizetésükhöz évek óta nem nyúltak. Az ellenzéki képviselő az illetményalap kellő mértékű emelését sürgette.
Pogácsás Tibor belügyi államtitkár közölte: a közbiztonság, a közrend védelme rendkívül fontos, ebben az elmúlt tíz év alatt a rendőrség óriási eredményeket ért el. Ez elvitathatatlan, a bűnözési statisztika minden ágazatban jelentős, 40-50 százalékos csökkenést mutat – hangoztatta.
A rendészeti életpálya három pillérre épült, 2015-ben indult el egy ötéves bérfejlesztési program, amelynek utolsó üteme 2019-ben zajlott le – mondta, majd kitért többi között a tavaly nyújtott egyszeri, 500 ezer forintos juttatásra is.
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) az ingyenes influenza elleni oltásról azt mondta, az egyszerűen nem igaz, hogy mindenkinek térítésmentesen jár. Azok kaphatják meg, akik mindenkit megelőzve be tudnak jelentkezni az oltásra a háziorvoshoz, vagy mindenkinél jobb kapcsolatokkal bírnak.
Szerinte nem áll rendelkezésre annyi vakcina, amennyire az állampolgároknak szükségük lehet, és az is tudott, hogy nem lehet csak úgy gyártani, arra fél év, egy év lenne szükséges.
Lesz elég vakcina vagy nem lesz? – kérdezte a szocialista politikus.
Pogácsás Tibor belügyi államtitkár úgy reagált: a szocialisták hamis vádakat fogalmaznak meg videókban, a Facebookon, és nagyon furcsa, cinikus és visszatetsző, hogy eközben álhírekkel vádolják meg a kormányt.
Kiemelte: most kezdődik az influenza elleni védőoltás szezonja. Amikor lefutott és mindenki megkapta, akkor tessék reagálni – fogalmazott.
Hangsúlyozta: a tavaly igénybe vett oltóanyag kétszerese rendelkezésre áll, és a további mennyiség is elérhető lesz szükség esetén. Az oltóanyag kiszállítását biztosítják – tette hozzá.
Varju László (DK) arra kérdezett rá: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jövőre is befizeti-e az árfolyamnyereségét a magyar költségvetésbe? Rámutatott: az idei forintgyengülés eddig több mint 10 százalékos, ami csaknem ezermilliárd forintos nyereséget jelent.
Bár a Fidesz által 2013-ban elfogadott jegybanktörvény nem teszi kötelezővé az MNB számára a nyeresége befizetését az államkasszába - annak ellenére, hogy a veszteségét az állam állja -, idén a központi bank mégis 229 milliárd forintot befizet oda.
Hangsúlyozta: a forintgyengülés többletkiadást jelent a lakosság számára.
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke azt felelte: az MNB elsődleges célja az árstabilitás megőrzésre, és ezt 2017 januárja óta eltelt 45 hónapból 41-ben teljesítette is. Az infláció a 2-4 százalék közötti toleranciasávban mozgott – tette hozzá , és ebből a szempontból az egyik legsikeresebb jegybanknak nevezte a magyart.
Beszámolt arról is, hogy az MNB 2013 óta összesen 350 milliárd forintnyi osztalékot fizetett be az államkasszába. Az eredmény felhasználásáról az MNB igazgatósága dönt: vagy osztalékként fizeti azt be a költségvetésbe, vagy támogathat abból zöld megújulást és oktatást is. Hangsúlyozta: az eredmény a jövőben is a magyar családok és vállalkozások érdekeit fogja szolgálni.
Schmuck Erzsébet (LMP) megdöbbentőnek ítélte, hogy az Európai Parlament nem fogadta el az agrártámogatások zöld reformját. Szerinte ezzel győzött a profitérdek a józan ész felett, az iparszerű mezőgazdaság érdekei érvényesültek az egészséges élelmiszertermeléssel szemben, a biológiai sokféleség megőrzésével szemben.
A biodiverzitási célok, a környezet védelme szerinte a következő hét év agrártámogatásainak áldozatává válhat, továbbra is a klímaváltozást gyorsító nagyüzemi mezőgazdasághoz áramolhatnak a források.
Hogyan viszonyul a kormány az unió készülő biodiverzitás-stratégiájához? – kérdezte.
Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára közölte: a számon kért szavazási eredmény az Európai Parlament többségi véleménye, a magyar kormány álláspontját nem tartalmazza.
A közös agrárpolitikára vonatkozó, múlt héten megszületett tanácsi álláspontot ugyanakkor reális kompromisszumnak értékelte a versenyképesség és a zöld célok között.
Mind az élelmiszer biztosítása, mind a környezetvédelem, a zöldítés fontos a kabinet számára – hangsúlyozta. Leszögezte ugyanakkor: az agrárpolitikának valóban hozzá kell járulnia a környezetvédelemhez, de hiba lenne kizárólag ettől az ágazattól várni a megoldást.
Az útépítésekről, Czeglédy Csaba kamarai tagságáról, valamint a családtámogatásokról, is szó volt az Országgyűlés hétfői ülésén, az azonnali kérdések sorában.
Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) a kunszentmártoni elkerülő út hiányára hívta fel a figyelmet, amely sok bosszúságot okoz az ott élőknek. Elmondta, legutóbb júliusban mondta a térség fideszes képviselője, hogy előrehaladott tárgyalások folynak az útról a kivitelezővel.
Mikorra várható a kivitelezés megkezdése? Hol tart a megvalósítás? A korábban engedélyezett formában készül-e el az út? – sorolta kérdéseit.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára fontos szakpolitikai célnak nevezte a közútfejlesztést. Az útprogram keretéből mintegy 3200 milliárd forintból több mint 200 útfejlesztés valósul meg 2016 és 2024 között, több mint 1000 kilométeren - hangsúlyozta.
Az útprogramban megvalósítandó fejlesztésekkel együtt 2000 kilométerre nő a gyorsforgalmi úthálózat hossza – jelentette ki. Megjegyezte: a korábbi baloldali időszakkal ellentétben az ország nem kizárólag uniós forrásból fejleszt, a program többségét hazai forrásból valósul meg.
Csak idén 207 fejlesztés valósul meg 670 kilométeren – zárta szavait.
Budai Gyula (Fidesz) arról beszélt, hogy a Vas megyei Ügyvédi Kamara felfüggesztette Gyurcsány Ferenc ügyvédjének, a hatmilliárd forintos költségvetési csalással vádolt Czeglédy Csabának a kamarai tagságát.
A politikus hangsúlyozta, hogy a törvény szerint nem kötelező felfüggeszteni annak a kamarai tagságát, aki ellen büntetőeljárás van folyamatban, de a kamarának mérlegelési lehetősége van abban az esetben, ha az ügyvéd öt évig tartó vagy annál súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmény vádlottja.
Budai Gyula úgy fogalmazott: ezek hallatán Czeglédy Csaba kiakadt, fenyegetőzni kezdett közösségi oldalán, koncepciós perről hadovált és kilátásba helyezte, hogy zugügyvédként fogja folytatni a tevékenységét.
A képviselő szégyenteljesnek nevezte, hogy a baloldali önkormányzatok a férfival milliós szerződéseket kötnek. Hangsúlyozta, hogy a DK-s Niedermüller Péter vezette VII. kerületi és a szintén DK-s László Imre által irányított XI. kerületi önkormányzat két-két megbízási szerződést kötött az ügyvéddel. Továbbá Czeglédy Csaba látja el a DK-s Varju László jogi képviseltét – tette hozzá.
Egy felfüggesztett ügyvéd láthat-e el feladatokat az önkormányzatoknál – kérdezte.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, hogy Czeglédy Csaba sem az önkormányzatoknál, sem máshol nem folytathat ügyvédi tevékenységet, mert annak feltétele a kamarai tagság megléte és akadálytalan gyakorlása.
Az államtitkár megjegyezte, hogy a Czeglédy Csaba ellen jelenleg zajló költségvetési csalási ügyben többen már a jogerős büntetésüket is megkapták.
Móring József Attila (KDNP) azt mondta, hogy a 2002-ben hatalomra került MSZP-kormány két lépésben átalakította az első Orbán-kormány jól működő kamattámogatási rendszerét, a Bajnai-kormány megszorításai 2009-ben pedig újra nehéz helyzete hozták a családokat.
A politikus úgy fogalmazott, hogy a Fidesz–KDNP kabinet azonban pozitív intézkedéseket hozott, folyamatosan bővítette és bővíti a családtámogatási, otthonteremtési lehetőségeket.
A képviselő azt kérdezte, hogy melyek a legújabb otthonteremtési és családtámogatási intézkedések?
Zsigó Róbert, a családokért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára azt felelte, hogy 2010-ben a Fidesz és a KDNP választási programjának két leghangsúlyosabb eleme a család és az otthon volt. Hozzátette, tíz éve dolgoznak azon, hogy javítsák a családok életét, támogassák a gyermekvállalást és segítséget nyújtsanak a gyermeknevelésben. Ezen időszak alatt két és félszeresére emelték a családokra fordított költségvetési forrásokat – emelte ki.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy jelenleg minden idők legnagyobb otthonteremtési programját hajtják végre. Jövő év januárjától az új építésű otthonok vásárlóinak csak öt százalékos áfát kell fizetniük az ingatlan után, de aki a csok-kölcsönnel vásárolja a lakást, az még ezt az öt százalékot is vissza tudja igényelni – közölte.
A csokot felvevő gyermekes családok esetében mind az új, mind a használt lakások megvásárlása illetékmentes lesz – közölte.
A futball finanszírozásáról, a járványügyről, a terhességmegszakítás szigorításáról és a brüsszeli kettős mércéről is tettek fel azonnali kérdést képviselők.
Steinmetz Ádám (Jobbik) úgy fogalmazott, hogy 2016. óta, amióta Mészáros Lőrinc bevásárolta magát az eszéki focicsapatba, a kormány évente egymilliárd forint közpénzt utal át az NK Osijek számlájára.
A képviselő hangsúlyozta, hogy a legutóbbi névszavazáson Eszék lakosságának kevesebb mint egy százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A politikus azt is felemlítette, hogy a klubban focizók között négy olyan fiatalt talált, akiknek magyar hangzású a neve.
Milyen nemzeti érdek alapján finanszírozzák a Magyarországon futballozó külföldiek mellett a külföldön futballozó külföldiek sportolását – kérdezte?
Vitályos Eszter Zsuzsanna, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy a sport kapcsán a kormány az utánpótlás fejlesztését támogatja és teszi ezt mindenütt, ahol kisebbségben élő magyarok előfordulnak.
Viszonválaszában a politikus azt mondta, a somogyi emberek képviseletében azt kéri, hogy inkább a sávolyi MotoGP pálya építését vagy a Marcali kórházat támogassák ebből a pénzből.
Az államtitkár válaszként közölte, hogy az Emmi és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ munkatársai megkezdték a Marcali kórház, mint intézmény önállósítását, aminek végén az új jogi státuszban folytathatja a munkát.
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint Hajdú-Bihar megye egyik idősotthonában a mentő helyett a háziorvost kötelezték – az eljárásrend megszegésével - arra, hogy mintát vegyen a koronavírus-gyanús dolgozóktól és lakóktól.
Hozzátette: a háziorvost, aki jelezte, hogy betegsége miatt a fokozottan veszélyeztetett csoportba tartozik, a mintavétellel karanténba kényszerítették, így nem tudja ellátni körzete betegeit a vészhelyzetben.
Vitályos Eszter, a szaktárca európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára – jelezve: nem ismeri a konkrét esetet – elmondta: részletes eljárásrend szabályozza a teendőket, a háziorvosok kérhetik a mentőket tesztelésre koronavírus-gyanú esetén.
Utána fogunk járni és meg fogjuk tudni a teljes igazságot - közölte az esetről. Viszonválaszában a kérdező arra hívta fel az államtitkárt: ismerjék el, hogy nem tudják kezelni a koronavírus-válságot.
Vitályos Eszter – megismételve ígéretét – megjegyezte: elég hiteltelenek a baloldal pandémia kapcsán tett kijelentései, miután már tavasszal is minden erejükkel azon voltak, hogy politikai tőkét kovácsoljanak a járványból.
Arató Gergely (DK) azt kérdezte: követi-e a magyar kormány a lengyel utat a nők jogainak csorbításában, azaz teljesen megszüntetné-e választási lehetőségüket a terhességmegszakítással kapcsolatban.
Hangsúlyozta: a kormány nemrégiben csatlakozott egy olyan, korlátozó jellegű nemzetközi nyilatkozathoz, amely mellé csak 31 ország állt a 193 ENSZ-tagállam közül, Európából például csak a fehérorosz, a lengyel és a magyar kabinet.
Magyarországon az abortusz kérdése jogilag rendezett, és a kormány ezen nem tervez változtatást – jelentette ki válaszában Zsigó Róbert, a családokért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára.
Hozzátette, azért csatlakoztak a kérdéses nyilatkozathoz, mert a kormányoldalnak szilárd meggyőződése, hogy a család minden erős és sikeres társadalom alapja, így az azzal kapcsolatos politikát csak nemzeti vagy helyi szinten lehet meghatározni.
Hangsúlyozta: nem a nemzetek feletti, hanem a nemzetek közötti párbeszédben bíznak, majd arról beszélt: 2010 és 2019 között minden évben, összesen 36 százalékkal csökkent Magyarországon az abortuszok száma, és a kormányzat által a gyermekvállaláshoz nyújtott támogatásokat sorolta.
Viszonválaszában a képviselő felvetette: a kérdéses nemzetközi nyilatkozat nem a családok védelméről és a nemzeti önrendelkezésről, hanem az abortusz betiltásának lehetőségéről szól, amire az államtitkár - a dokumentumból idézve - jelezte: a szöveg a nők férfiakkal egyenlő jogait rögzíti, emellett kimondja, minden embernek joga van az élethez, az abortusz pedig nem lehet a családtervezés eszköze.
Csöbör Katalin (Fidesz) azt kérdezte az igazságügyi tárca vezetőjétől, meddig mehet el Brüsszel a kettős mércében, felvetve: az Európai Bizottság nem éppen fair módon készítette el Magyarországról szóló jelentését.
Arról beszélt: a dokumentumért „Soros György embere, Vera Jourová felel”, aki már az elfogadás előtt is megsértette egy nyilatkozatában a magyar embereket, összességében pedig nyilvánvaló, hogy „az egész jelentést politikai zsarolás motiválta, amit a baloldal a konzervatív keresztény kormányok ellen furkósbotként használ”.
Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára arról beszélt: „Soros György nyíltan Magyarország ellen uszítja Brüsszelt”, ami történik, benne a jogállamiság-jelentéssel, az a bevándorláspolitikánkért folytatott bosszú része, jogi köntösbe bújtatott politikai támadás.államtitkár szerint az elért eredmények miatt támadják az országot.
Vegyük észre, hogy egy olyan játék részesei lettünk, ahol mi betartjuk a játékszabályokat, de a hátunk mögött mindenki más kijátssza azokat – jelentette ki.
A kérdező elfogadhatatlannak nevezte viszonválaszában a brüsszeli magatartást, amelynek oka a tendenciózusan a politikai véleménykülönbség.
Az oktatásról, a határon túli magyarokról, 1956-ról és a koronavírus-helyzetről is szó volt a napirend utáni felszólalások között az Országgyűlés hétfői ülésén.
Dudás Róbert (Jobbik) elmondta: sok teendő van az oktatás területén, és minden segítséget meg kell adni az oktatási intézményeknek, támogatni kell a már jó működő intézményeket.
Keresztes László Lóránt (LMP) a Székely Autonómia Napjáról beszélt, arról, hogy fontos kiállni a határon túli magyarokért.
Csöbör Katalin (Fidesz) az 1956-os eseményekről emlékezett meg, világtörténelmi hatásúnak nevezve az akkor történteket.
Farkas Gergely (független) az ópusztaszeri emlékpark nagyobb támogatását sürgette, azt mondta, a kormánynak kötelessége gondoskodni a parkról.
Sneider Tamás (független) közölte: a magyar férfiak nem tudnak sok időt eltölteni nyugdíjban, viszont más országokban sokkal több évet tölthetnek el a férfiak nyugdíjasként.
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) kiemelte: csaknem minden nap rekordot dönt a koronavírusos betegek száma, ehhez képest nem védik a veszélyeztetett korú orvosokat.
Hajdu László (DK) azt kifogásolta, hogy Rákospalotán egyeztetés nélkül döntöttek egy vasúti felüljáró lezárásáról, ehelyett inkább fel kellene újítani azt.
Varju László (DK) hangsúlyozta: úgy tűnik, összeomlott a magyar egészségügy, de Újpesten olyan intézkedéseket hoztak, amelyekkel támogatják a családokat, oltásokkal segítenek nekik.
Varga Zoltán (DK) azt mondta: Kósa Lajos értelmetlenül vert el 750 millió forint EU-forrást az el nem készülő debreceni intermodális központra.
Steinmetz Ádám (Jobbik) úgy vélte, a kistelepülések lakói végleg magukra maradnak a vasúti szolgáltatások nélkül, támogatni kellene a vasúti közlekedést.
Ezt követően Jakab István levezető elnök bezárta az ülésnapot. A parlament várhatóan hétfőn folytatja a munkáját
A címlapfotó illusztráció.
