×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Héthavi bér volt csak a belépési díj – Harminc éve indult a magyar mobilforradalom

 

Harminc éve, 1990. októberében indította el szolgáltatását Magyarország első kereskedelmi mobilhálózatán a Westel Rádiótelefon Kft.

A Westel Rádiótelefon Kft. 1989. december 4-én alakult meg a Matáv (ma Magyar Telekom) és az US West vegyesvállalataként. A Westel 450 MHz-es frekvenciatartományban nyújtott analóg rádiótelefon-szolgáltatása 1990. október közepén Közép-Európában elsőként indult meg, kezdetben három bázisállomással, egy digitális központtal és egy budapesti értékesítési ponttal.

A szolgáltatás indulása médiatörténeti esemény volt. Az első hívást Bod Péter Ákos akkori ipari és kereskedelmi miniszter indította el a Parlamentben. A másik oldalon az Egyesült Államok alelnöke, Dan Quayle volt.

Maradi István ellenőrző méréseket végez a házi állomáson. A Magyar Távközlési Vállalat és az amerikai US West International Holding alapításával létrejött a Westel, az első magyarországi rádiótelefon szolgáltató cég (Fotó: MTI/T. Asztalos Zoltán)

Egy vagyonba került csak a belépés

Az érdeklődés óriási volt, három héttel az indulás után már 15 ezren használták a szolgáltatást a csillagászatinak számító belépési díj ellenére.

Szerződéskötéskor az ügyfeleknek 75 ezer forint belépési díjat kellett fizetniük.

A havi díj 6300 forintra rúgott, ehhez jött a mintegy négy kilogramm súlyú, táska méretű készülékek 70–115 ezer forintos ára, ráadásul nemcsak a kimenő, hanem a bejövő hívások után is fizetni kellett.

Ezek az összegek 30 év távlatában is ijesztően hatnak. 1990. október közepén 36 forint volt egy liter benzin ára (a taxisblokádot kiváltó nagy áremelés előtt), egy kiló házi kenyér 20 forintba került, míg az átlag nettó kereset 10 ezer forint körül mozgott.

Három évvel később, 1993 végére a Westel 450 előfizetői a három kapcsolóközpontnak és a 400 bázisállomásnak köszönhetően már az ország egész területén telefonálhattak készülékükkel. A szolgáltatás a 06-60-as körzetszámon volt elérhető, a telefonszámok kezdetben ötjegyűek, 1992-től hatjegyűek voltak.

Az analóg rendszerű mobilszolgáltatás iránti kereslet a GSM mobiltelefonok megjelenése után egyre kisebb lett, de a mobil telefonálás a digitális technológia kínálta új lehetőségek köszönhetően továbbra is gyorsan terjedt.

Egy szakember a számítógéppel vezérelt rádiótelefon-központot teszteli. A Magyar Távközlési Vállalat és az amerikai US West International Holding alapításával létrejött a Westel vállalat, az első magyarországi rádiótelefon szolgáltató cég (Fotó: MTI/T. Asztalos Zoltán)

Az egységes nemzetközi szabványon alapuló, a 900 MHz-es frekvenciatartományban szolgáltató GSM (Global System for Mobile Communication) rendszernek számos előnye volt az analóg rádiótelefon-hálózatokkal szemben: jobb minőségű beszédkódolás, nagyobb hálózati kapacitás, szöveges üzenetek (SMS) küldésének lehetősége, hangposta, hívások indítása és fogadása külföldről (roaming).

A készülékek mérete is zsugorodni kezdett, a táska méretű „mobilokat” felváltották a kisebb, zsebre vágható telefonok.

A GSM-szolgáltatásra 1993-ban kapott koncessziót a skandináv–magyar tulajdonú Pannon GSM (ma Telenor), továbbá a Matáv és az US West vegyes vállalata, a Westel 900 (2004-től T-Mobile, 2006-tól Magyar Telekom).

A két cég nagyjából egy időben, 1994. március végén indította el mobilszolgáltatását. A magyarországi piacra 1999. november 30-án lépett a harmadik szolgáltató, a Vodafone, amely kezdetben vetélytársai hálózatát használta, de rövid időn belül kiépítette saját hálózatát.

Magyarországon akkor már 1,2 millió előfizetést regisztráltak, míg napjainkban 11,7 és 11,8 millió darab körül ingadozik, 100 lakosra nagyjából 120 előfizetés jut.

A negyedik szolgáltató, a DIGI 2019-ben indította el a mobil telekommunikációs szolgáltatásait a magyarországi piacon.

Az 1990-es évek végére a Westel 450 piaca leszűkült, a lemorzsolódó előfizetők jelentős része a Westel 900-zal szerződött. A Westel 450 koncesszióját 2003-ban mondta fel, ezzel a 06-60-as behívószámon elérhető hálózat szolgáltatása megszűnt.

Westel rádiótelefon-bemutató a cég Egerben megrendezett reprezentatív kiállítással egybekötött vásárán, ahol több gyártó: Ericsson, Motorola, Benetton és Maxon mutatta be termékeit az érdeklődőknek (Fotó: MTI/H. Szabó Sándor)

A mobilcégek ügyfelei egyre több értéknövelt szolgáltatás között válogathattak, bővült a készülékkínálat is. Megjelentek az előre fizetős, kártyás konstrukciók, a mobilszámok 1998-ban változtak hatjegyűről hétjegyűre. Az ezredfordulóra a GSM-szolgáltatók gyakorlatilag teljes országos 2G-s lefedettséggel rendelkeztek.

A 3G-vel megjelent a mobilinternet

Ezután indultak a csomagkapcsolt adatszolgáltatások (GPRS), és megjelent az MMS (Multimedia Messaging Service) szolgáltatás is. 2001-ben a mobilinternettel elérhető sebesség 9,6 kbps volt, azaz egy DVD-filmet 45 nap alatt lehetett volna letölteni – ma ez már csak perceket vesz igénybe.

A szolgáltatók ekkor már az országos 3G hálózat kiépítésén dolgoztak, így jelenhettek meg a korlátlan adatátvitelt nyújtó 3G-s adatdíjcsomagok. Erre szükség is volt, mert terjedni kezdtek az okostelefonok.

Budai Gábor egy személygépkocsiba szerelt rádiótelefont próbál ki (Fotó: MTI/T. Asztalos Zoltán)

A mobilhálózatok a beszélgetéseken túl ma már a gyors adatátvitel területén is versenyképes megoldásokat kínálnak. A 2010-es évektől a negyedik generációs (4G) mobilhálózattal nagyságrendekkel gyorsabb le- és feltöltési sebesség érhető el, az online alkalmazások és játékok használata a mobilhálózaton keresztül még könnyebbé vált.

Tavaly az újabb minőségi ugrást jelentő 5G szoltáltatás is elindult, igaz nem teljes lefedettséggel, az 5G frekvenciatenderen három szolgáltató jutott frekvenciához.