Világok harca: izmusok és ideák csapnak össze napjainkban. A háborúskodás terepe ezúttal a mesék birodalma, a konfliktusokat most egy új mesekönyv megjelenése okozta. Egy mesekönyv, amiben semmi sem olyan, ahogy azt megszokhattuk. A királylány nem a királyfiba szerelmes, és a boszorkány sem annyira rémísztő, mint gondolnánk – ezt a témát járták körül az M5 Ez itt a kérdés című műsorában.
Az elfogadásra nevelés szükséges, de ebben a formában ez a könyv nem az elfogadásra nevel, hanem egyszerűen összezavar. A gyerekek számára ez ártalmas,
„elfogadásra nem így nevelünk”
– fejtette ki Pécsi Rita neveléskutató, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola docense.
Bálint Eszter pszichológus, a Háttér Társaság lelki egészség programjának vezetője szerint
a mesekönyv olyan sokszínűséget visz a palettába, ami eddig nem volt meg benne.
A szexuális nevelés vádját erősnek tartja, ugyanis az LMBTQI-csoportokhoz tartozók mellett másfajta karakterek is megtalálhatók a mesékben, például szegények, romák, idősek.
Szilvay Gergely, a Mandiner újságírója úgy vélekedett, hogy a probléma nem azzal van, hogy LMBTQ-karakterek helyet kapnak, hanem azzal, hogy
a népmesék világát erőszakosan formálják át.
A mesék sémáit, fordulatait átalakítják, ami nem pusztán a mese átírása, hanem a népmesei világnak az összeomlasztása. A Mandiner munkatársa tisztességesebb dolognak tartaná, ha nem a népmesék átírása zajlana, hanem külön meséket írnának.
Fontos, hogy a mesék ne csak a jómódú királyokról szóljanak, hanem a társadalom minden rétegéről – mondta Dombos Tamás, az LMBT Szövetség ügyvivője.
Ezeknek a meséknek egyáltalán nem a szexualitás van a középpontjában,
ugyanolyan formában mutatják be a párkapcsolati helyzeteket, mint bármely más mese.
