×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Újabb fordulópont a Brexit-sagában

 

Újabb fordulópontoz érkezett az immár négy éve húzódó Brexit. Az Egyesült Királyság jelezte: akár nemzetközi szerződés megszegésére is hajlandó. Boris Johnson kormánya olyan törvénytervezetet nyújtott be a Parlamentnek, ami a Brexit feltételrendszeréről szóló, korábbi megállapodást teheti semmissé.

Mint ismert, London és az EU tavaly októberben egy külön, 64 oldalas szerződést fogadott el arról, hogy miként szabályozzák a kereskedelmet Nagy-Britannia és Észak-Írország között. Azon a szakaszon, ami 499 kilométer hosszan az egyetlen szárazföldi vámhatárrá válik majd az Egyesült Királyság és az Európai Unió között.

Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint Nagy Britannia részéről mindez a lépés újabb taktikázás lehet a végső megállapodás előtt – hangzott el az M1 Summa című műsorában.

„Azt mondják, hogy a brit minisztereknek beleszólásuk lehetne abba, hogy milyen módon érvényesítsék az áruforgalomban az áfát, illetve a különböző vámjellegű intézkedéseket. Ezek mind szembemennének azokkal az általános elvekkel, amit az Európai Unióval elért az Egyesült Királyság” – mondta.

 


 

Lejtőre került a font

Gálik Zoltán szerint mind az Európai Unió, mind a brit kormány is azt mondja, hogy nemzetközi jogot sértenének ezzel, ez pedig ellehetetlenítené a további tárgyalásokat.

A vita gazdasági hatásai azonnal jelentkeztek a font árfolyamán, és nem először. Az európai uniós tagságról tartott 2016-os népszavazás előtt például a brit fizetőeszköz árfolyama igen erős volt. Egy angol fontért több mint 1,4 eurót adtak, azaz 40 százalékkal többet.

Akkor senki sem gondolt arra, hogy bármilyen csekély esélye lehet a tagságot elutasító eredménynek. A voksolás váratlan eredménye után először 1,2-re, majd 1,07-re zuhant a font az euróhoz képest. A minap belengetett tervek után egy fontért újra alig 1,08 eurót adtak.

Ami a történet hátterét illeti, Boris Johnson célja kettős volt a jogszabály-módosítással – teszi hozzá Szabó Dávid.

A külpolitikai szakértő szerint a kormányfő egyrészt jobban szeretné érvényesíteni a britek érdekeit, másrészt fel akarja készíteni a közvéleményt arra is, hogy milyen következményekkel járhat számukra az Európai Unió közös piacának a végleges elhagyása.

A szakértő szerint Johnsonék számára az a legfontosabb, hogy a piacok és a háztartások is világosan lássák, hogy melyik forgatókönyv érvényesül majd. Amennyiben október közepéig az „A szcenárió” nem valósul meg, akkor fel kell készülni a megállapodás nélküli kilépésre, amelynek rengeteg gazdasági következménye lesz – mondta.

Sokat veszíthetnek a britek

Gálik Zoltán szerint egyre nagyobb az esélye, hogy nem lesz megállapodás Brüsszel és London között. Ez pedig azt jelentheti, hogy Nagy Britannia úgy hagyja el az egységes európai piacokat december 31-én, hogy utána már vámokat kell fizetnie.

„Azt mindig elmondjuk, hogy nagyon fontos, hogy mind a két félnek ez rendkívül súlyos veszteségeket jelentene. Az Egyesült Királyság, ha megnézzük az export-import mutatóit, sokkal jobban kapcsolódik az Európai Unióhoz, hiszen 45 százaléka az exportjának, közel 55 százaléka az importjának az Európai Unió piacaira megy, illetve onnan jön. Míg ezek a számok visszafele csak körülbelül 5-10 százalék közöttiek” – mondta.

Gálik szerint az EU-nak a jogszabályok miatt a harmadik országokkal szembeni mennyiségi korlátozásokat is be kell vezetnie a britekkel szemben is.

Amennyiben London nem alkalmazza az északír-ír szabályokat, akkor az büntetéseket is maga után vonhat és ez akár egy kereskedelmi háborúba is fordulhat – vélte.

Szabó Dávid úgy látja: Boris Johnson teljesen eltökélt abban, hogy ha nem az ő szája íze szerinti megállapodás születik, akkor a britek egyedül próbálják megállni a helyüket a világkereskedelemben.

Nagy-Britanniának a közelmúltban sikerült Japánnal egy szabadkereskedelmi megállapodást tető alá hoznia és igyekeznek minél több állammal megállapodni, amely további versenyelőnyt jelent nekik az Európai Unióval folytatott tárgyalásuk során – fogalmazott.

Meglátjuk, hogy ebben a játszmában melyik fél lesz az, aki elrántja a kormányt előbb” – mondta.

A Brexitet övező bizonytalanságot tovább növeli a Covid-19 világjárvány, amely tavasszal, már az első hullámban komoly gazdasági károkat okozott a szigetországban. A világ hatodik legnagyobb gazdasága negyedéves összevetésben 20,4 százalékkal éves szinten pedig 21,7 százalékkal zsugorodott az április és júniusi közötti időszakban.