×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Nem egy kasszasiker: megtépázta a hazai mozikat is a világjárvány

 

A hazai mozipiacot érzékenyen érintette a világjárvány. A mozik bevétele jelentősen csökkent a tavaszi zárvatartás miatt, és nehéz megjósolni, mit hoz magával a második hullám.

A magyarországi mozikban 2019-ben 16 millió néző volt, ami régiós szinten is jó adatnak számít. Bár lassan túljutunk a 2020-as év háromnegyedén, még becsülni is nehéz, mennyi lesz az idei teljes látogatószám. A koronavírus terjedése és a járványvédelmi intézkedések mozikra gyakorolt hatása mellett még mindig az a legfontosabb tényező a bevételi számok alakulásakor, hogy a filmek egyáltalán mennyire vonzzák a látogatókat.

Idén szeptember harmadik hetéig nagyjából 1,4 millió látogatót regisztráltak a Filmforgalmazók Egyesülete által gyűjtött, a forgalmazók által önkéntesen szolgáltatott (nem auditált, de mérvadó) adatok szerint, ami az év erre az időszakára időarányosan vetíthető látogatószám, vagyis a nagyjából tízmilliós számnak csak a töredéke.

Nem csoda, hogy ekkora a visszaesés: a tavasz legnagyobb részében és a nyár legelején tizennégy hétig egyáltalán nem lehetett a mozikat látogatni, utána pedig a piac csak lassan kezdett el magához térni. Ennek részben az is az oka, hogy bár a mozik látogathatóvá váltak, de a kijárási korlátozások feloldását követően sokan inkább a friss levegőre vágytak a szabadidejükben, nem a mozitermekbe.

Egyelőre úgy tűnik, a második hullám idején nem lesznek a tavaszihoz hasonló korlátozások, így bizonyos feltételek mellett a mozik is működhetnek tovább.

Az viszont szinte borítékolható, hogy a teljes mozis iparág nem tudja majd szállítani az előző évek eredményeit,

és minden bizonnyal az év végi moziroham, beleértve a karácsonyi és a két ünnep közötti időszakot, sem lesz olyan kiugró, mint eddig.

A jó film az egyik kulcs

A legnagyobb Magyarországon működő multiplexmozi-hálózat, a Cinema City a tavaszi kiesés ellenére is bizakodó. „Ha van olyan tartalom, ami érdekli a nézőket, akkor bizony jönnek a moziba, olyan filmeknek köszönhetően, mint a Disney Mulanja vagy a fiatalabb korosztályt vonzó Miután összecsaptunk című film. Egyre közelebb járunk a tavalyi eredményekhez. A VIP-moziban, a Cinema City Arénában már volt olyan nap, hogy több látogatót fogadtunk, mint tavaly ugyanazon napon” – mondta el a hirado.hu-nak Buda Andrea, a Cinema City marketing- és PR-igazgatója.

(Fotó: MTI/Mónus Márton)

A Cinema City mozihálózata július 2-án nyitott újra az addigi korlátozó intézkedések feloldását követően. Buda Andrea kérdésünkre azt válaszolta:

az újranyitás óta folyamatosan, ha néha kisebb mértékben is, de hétről hétre emelkedett a látogatószám. A nagy áttörést Christopher Nolan Tenet című filmje hozta, ami a teljes magyarországi piacon, a premier hétvégéjén több mint hetvenezer nézőt vonzott a mozikba. Ez a vírus előtti időszakban is szép eredménynek számított volna.

A koronavírus a bemutatott filmek számában is csökkenést hozott, több premiert is elhalasztottak, hiszen a forgalmazók nem érdekeltek abban, hogy alacsony látogatottság (és így bevétel) mellett mutassák be filmjeiket. Hamarosan azonban nem a premierek csúszása, hanem a filmek tervezett időre való elkészítése okozza majd a legnagyobb gondot, mivel világszerte több forgatást is fel kellett függeszteni a járvány terjedése miatt.

Filmhiányról még korai lenne beszélni, de a mozilátogatók azért tapasztalhatják, hogy szűkebb a kínálat. „A pandémia előtt általában hetente négy–hét premierfilm érkezett a mozikba, a nyitás első heteiben ez egy–kettőre esett vissza, most már akár öt újdonság is érkezik hetente, ami javuló arány” – mondta Buda Andrea, és hozzátette: a kieső vagy elmaradó premiereket úgy tudják pótolni, hogy a sikeresebb és keresettebb filmeket több teremben játsszák, valamint a régebbi, jól futó filmeket is műsoron tartják még.

Egy iparág működése szempontjából kulcskérdés a tervezés és a kiszámíthatóság megléte. Ha ez megszakad, akkor bajba kerülhet az iparág

– mondta Bálint Péter, a Filmforgalmazók Egyesületének elnöke a hirado.hu-nak. Márpedig jelenleg a kiszámíthatatlanság az egyik legnagyobb veszély a mozikra nézve. Ez olyan triviális vonatkozásokban is megmutatkozik, mint például a vetítéseket megelőző filmelőzetesek kérdése: mikorra ígérjen a forgalmazó egy premiert, ha az sem biztos, hogy nyitva lesznek akkor a mozik?

Egy mozi összbevétele szempontjából a büfé kiesése is nagy érvágásnak számít. Ha nincs látogató, akkor a pattogatott kukorica sem fogy.

Nézünk, mint a moziban

A koronavírus más, régebb óta tartó változásokat is felerősített a mozik látogatásával kapcsolatban. „Kétféle nézőpont létezik: az egyik szerint teljesen mindegy, hogy egy filmet milyen platformon tekintünk meg, míg a másik szerint igenis számít a mozi varázsa, a hangulat, a társasági élmény. A koronavírus e két nézőpont vitáját hozta előtérbe” – fogalmazott Bálint Péter.

Egy másik trendet is felhangosított a koronavírus: már régóta egyre nagyobb hányadát teszik ki a megtekintett filmeknek a közönségfilmek, míg a művészfilmek egyre inkább háttérbe szorulnak. A művészfilmeket jellemzően kisebb mozikban mutatják be, a nézőik pedig gyakran a járvány miatt veszélyeztetettebbnek tartott korosztályba tartoznak.

(Fotó: MTI/Balázs Attila)

A kijárási korlátozások idején sokan a streaming szolgáltatásokon keresztül próbálták meg pótolni a mozis élményeket, de akiknek nem volt elegendő az az élmény, amelyet egy otthoni képernyő volt képes nyújtani, azok az első adandó alkalommal visszatértek a moziba. Voltak is kísérletek hibrid megoldásokra, amelyek a mozi hangulatát és a járványvédelmi szempontból biztonságosabb filmnézés igényét próbálták ötvözni, mint például az autósmozi, de ezek egyelőre nem hoztak átütő sikert. Többnyire csak régi filmeket vetítettek, ami nem vonzott nagyobb számú, rendszeres nézőközönséget – számolt be Bálint Péter.

Lehetséges, hogy a streaming és a mozi együttműködésének időszaka jön el hamarosan.

Megtörténhet, hogy egy film bemutatójára kerül csak sor fizikai értelemben egy moziban, de maga a film egy streamen keresztül lesz követhető, és a bevétel is innen fut be a producerekhez, a gyártókhoz

– vélekedik a Filmforgalmazók Egyesületének elnöke.

Ugyanakkor éppen az új platformok megjelenésével jelentősen lerövidülhet az az idősáv, amelyben csak és kizárólag a mozik vetíthettek egy filmet. Eddig jellemzően a bemutatót követő négy hónapban nem jelent meg más platformon, például egy streaming-szolgáltató felületén vagy DVD-n egy film, azonban a rendkívüli helyzet azt is magával hozhatja, hogy ez az idő akár hetekre csökkenhet.

Vírus

A kötelező maszkhasználat új fejlemény: bár eddig is az erősen ajánlott kategóriába tartozott a maszk viselése, de a kormány rendelete értelmében szeptember 21-től ez már a mozikban is kötelező, annak elmaradása legvégső esetben büntetést is vonhat maga után.

A Cinema City a július eleji nyitás óta kihelyezett táblákon kéri a nézőket a maszk használatára, de a dolgozóik is maszkot viselnek már régóta, az étellel érintkező kollégáik pedig kesztyűben szolgálják ki a nézőket. A mozijaink területén a mosdókban és az előtérben is kézfertőtlenítők vannak kihelyezve. A tisztaságra is kiemelten figyelünk – részletezte Buda Andrea az intézkedéseiket.

A jegyértékesítéskor pedig egy-egy helyet automatikusan kihagy a rendszerük a közösségi távolságtartás érdekében.

(Fotó: MTI/Mónus Márton)

Egy ideig biztosan nem lesz ugyanolyan a mozis élmény, mint eddig volt. Tömött sorok sem a jegypénztárnál, sem a büféknél nem lesznek, a termekben pedig csak kihagyással lehet majd leülni. Egyelőre még nem kell elsiratni a hangosan köhögős, zörgős, idegesítő karfaszomszédokat, de amíg nem áll helyre legalább részben a mindennapi életünk, addig biztosan másfajta lesz a mozi, mint amihez hozzászoktunk.

Azt, hogy hogyan alakul át az életmódunk a vírus hatására, és abban pontosan milyen helyet foglal majd el a mozi, még nehéz megmondani” – mondta Bálint Péter.

A kultúránk része a mozi. Annyi mindent köszönhetünk neki, nem lenne szabad hátat fordítani a moziélménynek


– tette hozzá.

A címlapfotó illusztráció.