×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A kulturális imperializmus nyelvén beszél velünk a Nyugat

 

A globalista, liberális ideológia szembenállása a nemzeti identitással és a szellemi szuverenitással kibékíthetetlenül polarizálttá teszi korszakunkat. Ennek a kultúrharcnak mentén meghatározó érték- és világnézeti különbség rajzolódik ki a társadalmi csoportok, országok, sőt világrészek között – erről beszélgettek az M5 Ez itt a kérdés című műsorában.


A kultúrharc Európát is kettéosztotta, mivel egyes liberális és baloldali véleményformálók nemritkán csak a saját nézeteiket tartják az egyedül objektív és igazságos álláspontnak, így a legtöbbször politikai célzatú harc sokszor szembemegy a valósággal, a józan észszel és a történelmi múlttal.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a műsorban elmondta: a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) körüli botrány is a kultúrharc része, mivel a hetvenes évek óta ugyanaz a csapat vezeti, mondhatni megállt ott az idő. Nem akarnak beengedni új nézőpontokat, új gondolatokat, holott a művészetnek nyitottnak kellene lenni. Az onnan kijövő teljesítmény a történész szerint pontosan azt mutatja, hogy az új gondolatokra nagy szükség lenne.

Schmidt Mária úgy véli, hogy a nyugati kultúrában egy olyan diskurzus zajlik, amelynek mi nem vagyunk részei.

A gyarmatosításban, a rabszolgatartásban mi nem vettünk részt, a színes bőrűek emancipációjához pedig végképp semmi közünk, nekünk nincsenek ilyen problémáink.

A Nyugat pedig velünk is csak a kulturális imperializmus nyelvén tud beszélni és elvárja, hogy ezeket a problémákat magunkénak érezzük.

Amit kultúrharcnak neveznek az egy ideológiai konstrukció

– mondta György Péter esztéta, egyetemi tanár. Az SZFE körül egy sokkal bonyolultabb probléma van, amely abból áll, hogy az állam az egyetemeit magánszférába teszi át.

L. Simon László országgyűlési képviselő, az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke szerint a miniszterelnök úgy definiálta, mit ért kultúrharc alatt, hogy az

egy nagyon mély identitásharc, amely európai szinten zajlik.

L. Simon az SZFE problémáját ebben az értelemben nem a kultúrharc témakörében említené, ehelyett sokkal inkább

a migrációról, a kereszténységről vagy akár az őshonos kisebbségek jogairól érdemes beszélni, mert ezek azok, amik európai szintű problémát jelentenek.

Az SZFE kapcsán ugyanakkor leszögezte: ne csak azok és ne csak abban a formában tanítsanak, akik eddig, hanem legyen sokszínűbb az egyetem.

Pogonyi Szabolcs, a Közép-európai Egyetem tanszékvezetője a műsorban úgy fogalmazott:

nem az SZFE a legfontosabb a kultúrharc kapcsán, és az egyetem körül zajló harcban az ideológiáknak, értékeknek másodlagos szerepük van.

A kultúrharc, azaz a kultúráért folytatott harc két dimenzióban zajlik: egyrészt az értékek dimenziójában, azaz, hogy mik azok az értékek, mi az a narratíva, amit át kell adni a következő generációnak, a másik dimenzió pedig ezzel szoros összefüggésben arról szól, hogy kié a hatalom, ki kapja a pozíciókat. Pogonyi ez utóbbit látja dominánsnak az SZFE körül.