×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Az európai őslakosságot semmibe vevők vádolják rasszizmussal Magyarországot

 

A Civil Összefogás Fórum-Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) kuratóriumának elnöke szerint azok vádolják rasszizmussal és antiszemitizmussal Magyarországot, akik semmibe veszik Európa őslakosságát, és saját nézeteiket akarják ráerőltetni.

Csizmadia László, a CÖF-CÖKA keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, „a brüsszeli kontraszelektált szélsőbaloldal és szélsőjobboldali politikusok újszerű összefogása rasszista ideológiára épül”. Szerinte ők azok, akik hazug arroganciával lépnek fel a klasszikus demokrácia és a jogállamiság védelmezői ellen. Úgy vélte, alapvető emberi jogok megsértésére hivatkozva támadják a szuverén nemzeteket, melyeket meg akarnak szüntetni.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kormány nulla toleranciát hirdetett és gyakorol a rasszizmus és az antiszemitizmus ellen, és a magyar emberek nagy többsége kiáll a nemzet teljes közösségének egyenrangúsága mellett.

A náci, bolsevik szélsőséges ideológiák nem nyerhetnek teret Magyarországon, hiába próbálják ultrabaloldali pártok és a Jobbik összefogásával sunyi módon elfogadtatni

– jelentette ki a civil szervezet elnöke, aki szerint ugyanakkor a „Berlint, Párizst lángba borító szélsőséges elemek randalírozása” azt bizonyítja, hogy burjánzik a rasszizmus, továbbá erősödnek az antiszemita megnyilvánulások, például Hollandiában vagy Ausztriában. Az kiabál, akinek a háza ég – fogalmazott.

Az európai nemzetek és családok jövőjét nem szabad odaadni hataloméhes pénzkufárok és az őket szolgáló politikusi betyársereg kezére, összeurópai szinten elő kell venni a civil kurázsit – mondta.

Csizmadia László a tiszaújvárosi időközi országgyűlési képviselő-választáson induló egyik jelöltre, Bíró Lászlóra utalva – de a nevét nem említve – azt mondta, aki vállalkozóként cserben hagyta a dolgozóit, az számára erkölcsi nulla, nem való az Országgyűlésbe, a kijelentéseitől pedig mindenkinek el kellene határolódnia.

Fricz Tamás politológus, a CÖF-CÖKA kuratóriumi tagja az EU állapotát elemezve azt mondta, forró ősz várható, és

már tudni lehet, milyen támadásokkal készülnek Magyarországgal és Lengyelországgal szemben.

Szerinte az EU ma már csak részben szuverén szervezet, mert nem azok irányítják, akik formálisan és hivatalosan az irányító pozícióban vannak, hanem globalista és liberális hálózatok, mögöttük pedig a globális pénzügyi elit. Hozzátette: így a tagállamok sem lehetnek szuverének, mert nem tudják befolyásolni a valahol máshol születő döntéseket.

A Magyarországot és Lengyelországot érő összehangolt támadással szemben is azért nehéz védekezni, mert a formális szervezeti döntések mögött gyakran nem látható, nem ellenőrizhető erők, körök, csoportok húzódnak meg. Szerinte ezért inkább a bürokratikus szervezetek mögött meghúzódó hálózatok tevékenységére kell odafigyelni, ezekkel szemben kell stratégiai lépéseket tenni.

Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA szóvivője az őket ért támadásokra reagálva azt hangsúlyozta: a szervezet működése törvényes, jogszerű, és – az Átlátszó portállal szembeni perben – jogerős ítéletük van arról, hogy minden nyilvánosságra hozható adatot nyilvánosságra is hoztak.
Közölte,

elvárják a külföldről finanszírozott civil szervezetektől is, hogy ugyanilyen transzparenciával működjenek, ne támadják az átláthatósági törvényt,

és vállalják fel, kitől, mennyi pénzt kaptak. Utalt arra, hogy az Egyesült Államokban az ilyen szervezetet már az 1930-as évek óta lobbiszervezetnek tekintik, külföldi ügynökszervezetnek, és ott ezt fel is vállalják.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem körül kialakult helyzetről azt mondta: a CÖF-CÖKA a tanulni kívánó hallgatók pártján áll. Ezt azt jelenti, fűzte hozzá, hogy elítélik azt az oktatói attitűdöt, amely a hallgatókat felhergeli, és elítélik azon szűk agresszív kisebbség lépéseit, amelyek arra irányulnak, hogy ellehetetlenítsék a normális oktatást.

Boros Imre közgazdász, a C12 szakértői csoport tagja arról beszélt, a pandémiahelyzet egyebek mellett arra mutatott rá, hogy a világpiacnak a jövőben arra kellene korlátozódnia, amire valóban szüksége van az egyes országoknak, amit nem lehet hatékonyan helyben előállítani.

Szerinte ezért Magyarország kitettségét, külső függését tovább kell csökkenteni, ezért jó döntéseknek tartja például az alapvető honvédelmi eszközök hazai gyártását, vagy az ahhoz kapcsolódó kutatási spektrum hazai telepítését.