A koronavírus-járvány tavasz óta sakkban tartja az egész világot. Kutatók, gyógyszerfejlesztők versengenek azért, hogy megalkossák a vírus ellenszerét. A gyógyszerfejlesztés egyes fázisait fel lehet gyorsítani egy világjárványkor, de a folyamatok felgyorsítása nem jelentheti a lépések kihagyását.
A kíváncsiság és a tapasztalat évszázadokon át tudománnyá fejlődött, szinte végtelen hatalmat nyújtva az emberiségnek. Egy ideig azt hihettük, ez kizárólag pozitív hatásokkal jár. Ám idővel világossá vált, hogy ez a rohamléptékű haladás kiszolgáltatottá tette a társadalmat, és a megszerzett tudás nemcsak gyógyítani képes, hanem akár pusztítani is. Ezért azáltal, hogy a tudomány hatással lett valós világunkra, erkölcsi felelősséggel is tartozik.
Felmerül a kérdés, egy világjárvány közepén felelős vagy óvatlan viselkedés forgalomba hozni egy vakcinát, amely nem lett megfelelően tesztelve?
Az orvostörténeti kutatásokból kiderült, soha
nem szerencsés, ha a tudomány versenyhelyzetbe kerül, és az idő szorításának terhe alatt kell kitalálnia egy új gyógymódot
– mondta Sándor Judit bioetikával foglalkozó jogász az M5 Ez itt a kérdés című műsorában. Hozzátette, termesztésen vannak rendelkezésre álló módszerek, jelenleg is sokan azon dolgoznak, hogy megtalálják a koronavírus ellenszerét. Többfajta gyógymód is kísérleti fázisban van.
Kiemelte, azonban ha a fejlesztések, tesztelések ellenőrizetlen módon történnek, nem átláthatók az információk, nem lehet tudni milyen mechanizmusok mentén működik a gyógyszer, a terápia, a vakcina, akkor kérdőjelek sorozata fogalmazódik meg úgy a laikusokban, mint a konkurens kutatókban. Így van ez most az orosz vakcina esetében is.
Az egyes folyamatokat fel lehet gyorsítani, és egy pusztító világjárvány esetében fel is kell gyorsítani, de a folyamatok felgyorsítása nem jelentheti azt, hogy lépéseket, fázisokat hagyhatnak ki a fejlesztők, kutatók
– hangsúlyozta.
Kacskovics Imre immunológus elmondta, különbséget kell tenni a vakcinák és a gyógyszerek között. A vakcinákkal alapvetően egészséges embereket oltanak be, olyanokat, akik még nem fertőződtek meg a vírussal. A vakcinának köszönhetően pedig a legtöbb beoltott védett lesz a vírussal, betegséggel szemben. Ezzel szemben a gyógyszert sokkal kisebb létszámú csoport számára kell fejleszteni, azok számára, akik már megbetegedtek. A gyógyszer célja pedig lerövidíteni, megkönnyíteni a gyógyulási, felépülési folyamatot.
A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Diego Azubel)
Vizi E. Szilveszter akadémikus egy fontos kérdésre hívta fel a figyelmet, mégpedig arra,
miért nem állnak össze a gyógyszergyárak azért, hogy egy hatékony szert fejlesszenek ki, miért nem adják össze tudásukat, hogy minél hamarabb a leghatékonyabb gyógyszert és vakcinát dobják a piacra,
hogy elérhetővé tegyék a lakosság számára? Azért, mert mindenki számára fontosabb a profit, mint az emberek egészsége, védelme – tette hozzá.
Egy másik probléma is felmerül. Ha sikerül kifejleszteni a vakcinát, a személyiségi jogokkal is meg kell küzdeni, hiszen napjaikban, amikor a személyiségi jogok elburjánzottak, bárki megtagadhatja a védőoltás beadatását – mondta, és hozzátette, ennek következtében nem fog kialakulni olyan védettség a társadalomban, ami elősegíti, hogy a koronavírus-járvány egyszer s mindenkorra lecsengjen a világban.
Csókay András idegsebész elmondta, a tudományt az ember alkotta meg, az ember pedig a teremtett világ része, így a tudománya is. Pontosan ezért a tudományos életnek el kell fogadnia, hogy
a világban vannak soha meg nem ismerhető igazságok.
A tudomány egyelőre azzal bizonyítja fontosságát, hogy a misztrériumhoz közelebb viszi úgy a kutatókat, mint a laikusokat, de a teljes megértéshez soha nem fogja elvezetni őket. Ezt mindenkinek el kell fogadnia. Hogy érthetőbb legyen, egy példát is említett Csókay András. Emlékeztetett, még ma is megválaszolatlan az a kérdés, hogyan jött létre az a kicsi részecske, ami robbanni tudott, hogy létrehozza a világot.
