A kommunizmus és a nácizmus áldozataira emlékeznek Európa-szerte. 81 éve ezen a napon írták alá a Molotov-Ribbentrop paktumot, a szovjet-német megnemtámadási szerződést. Egy titkos záradékban pedig felosztották Európát egymás között – hangzott el az M1 Híradójában.
Túlélők és családtagjaik is emlékeztek a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapján Budapesten, a Honvéd téri Gulág Emlékmű előtt.
Hartmann Klára túlélő beszédet mond a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Az áldozatoknak a világon elsőként, a rendszerváltás után nem sokkal, 1993-ban állították az emlékművet. Hartmann Klárát, az egyik túlélőt tizennégy évesen vagonírozták be, majd kémkedéssel vádolva vitték a Szovjetunióba, a Gulág-táborba.
Az európai unió tagállamai magyar, lengyel és litván kezdeményezésre 2011-ben nyilvánították a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapjává augusztus 23-át. 81 évvel ezelőtt, 1939-ben ezen a napon írták alá Molotov-Ribbentrop-paktumot, ami egyebek mellett szovjet érdekszférává tette Kelet-Európa nagy részét.
Koszorúk a budapesti Gulag-emlékműnél a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: fontos, hogy a fiatalok is tudják, hogy augusztus 23-án azokra emlékeznek, akik elszenvedték a diktatúrák borzalmait. Úgy fogalmazott: a kommunizmus embertelen tombolása 70 év alatt világszerte 100 millió áldozatot követelt.