×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A milliós sérelemdíjak veszélyeztetik a társadalmi békét

 

Több kormánykritikus szervezet is azt állítja, sérti az egyenlő bánásmód alaptörvényi követelményét és ellentétes az uniós irányelvekkel a kormány szegregációt érintő törvényjavaslata. A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért, a Háttér Társaság és több más szervezet az ombudsman segítségét kérte, hogy a javaslat ne kerülhessen elfogadásra. Horváth László miniszteri megbízott elmondta, az ellenzék folyamatosan támadja a törvényjavaslatot, Dobrev Klára EP-képviselő például romaüldözésnek tekinti azt.

Diákok a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskola előtt (Fotó: MTI/Komka Péter)

Sérti az egyenlő bánásmód alaptörvényi követelményét és ellentétes az uniós irányelvekkel – az iskolai hátrányok oktatással történő kárpótlását támadja több kormánykritikus szervezet is.

A kormány a gyöngyöspatai százmilliós kártérítési ügy kapcsán döntött úgy, hogy jogszabály-módosítással vet véget annak a gyakorlatnak, hogy az oktatási szegregációt pénzzel, akár többmilliós sérelemdíjjal kell kárpótolni. A kormány azért akar többek között véget vetni ennek a gyakorlatnak, mert ez sértheti a társadalmi békét, ráadásul attól, hogy valaki kap egy nagyobb összegű kártérítési összeget, attól írni, olvasni nem föltétlen fog megtanulni.

A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért, a Háttér Társaság és több más szervezet az ombudsman segítségét kérte, hogy a javaslat ne kerülhessen elfogadásra.

Romatörvénynek nevezték a törvénymódosítást 

Horváth László miniszteri megbízott, fideszes országgyűlési képviselő a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta, egy Soros György által támogatott alapítvány a javaslat benyújtásakor azt mondta, ez lesz az Orbán-kormány első cigánytörvénye. Holott ebben a törvényjavaslatban szó sincs hasonlóról, csupán arról, ha a jövőben lesz a gyöngyöspatai ügyhöz hasonló eset, azt

ne pénzszerzési akcióként kezeljék egyes jogvédőnek titulált szerveztek, hanem tényleg a szegregált közösség érdekét nézzék,

és a felzárkóztatás igazi lehetőségeit keressék.

Beárazták a szegregációt 

A törvénymódosításra azért van szükség – mondta Horváth László, mert miután sikerült beáraztatni a szegregációt, a Soros Györgyhöz kapcsolódó alapítványok mindenkit arra buzdítanak, hogy aki szegregáció áldozata, éljen lehetőségével, és szerezze meg a neki járó pénzösszeget.

Kiemelte, a kormány a módosítással azt is meg akarja akadályozni, hogy

egyes politikai erők a roma családokat ne használják fel politikai akciókhoz.

Horváth László elmondta, amióta beterjesztették a javaslatot, az ellenzéki oldal csak támadja azt, Dobrev Klára EP-képviselő például meetingeket szervez az Európai Parlamentben (EP) azt terjesztve, hogy Magyarországon romaüldözés zajlik.

A pénz hamar elfogy, a tudás viszont megmarad

A kormánykritikus szerveztek az ombudsmannak fogalmazott levelükben azt írják, azért lenne szükségük a segítségre, mivel a kormány a törvénymódosítással meggátolja, hogy az etnikai származáson alapuló diszkrimináció szankciója hatékony, arányos és visszatartó erejű legyen – mondta a miniszteri megbízott. Hangsúlyozta, nem érti, a pénz hogyan segítené a felzárkózásában azt a fiatalt, aki most húszéves, tizenhat éves korában otthagyta az iskolát. Addigra csak hat osztályt tudott teljesíteni, mivel összesen kétezer órát hiányozott.

Úgy gondolja, a fiatalnak

sokkal nagyobb segítség lenne egy képzés elvégzése, egy képzés nyújtása ahhoz, hogy az életben boldogulni tudjon, mint egy nagyobb pénzösszeg.

Már csak azért is, mert a pénz hamar elfogy, a tudás viszont megmarad.

Mint ismeretes 2004 óta tart a feszültség a gyöngyöspatai általános iskolában. A szegregált oktatásra hivatkozva egy Soros Györgyhöz köthető civil szervezet indított pert 2015-ben. A bíróság döntése szerint az érintett 62 roma diáknak összesen 100 millió forint kártérítés jár. De ezt az összeget sem az önkormányzat, sem a tankerület nem tudja kifizetni. Ráadásul 2013 óta az állam a fenntartó. A kormány pedig pénz helyett oktatást ajánlott.

A gyöngyöspatai cigányvajda az ügy kirobbanásakor elmondta, szerinte az érintett fiataloknak pénzre van szükségük, nem továbbtanulásra. Szerinte az érintettek se írni, se olvasni nem tudnak, ezért felesleges őket iskolába járatni. A településen többen felháborodtak ezen.


A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.

A címlapfotó illusztráció.