A Klíma- és természetvédelmi akcióterv szerint a kormány tíz éven belül hatszorosára kívánja növelni a naperőmű-kapacitást Magyarországon. Ezt a célkitűzést számos pályázat segíti. Közéjük tartozik a Megújuló energiaalapú áramtermelés támogató rendszer (Metár) is. Az első pályázati ciklus sikeresen zárult, a második felhívás pedig várhatóan júliusban startol, 800 millió forintos keretösszeggel.
2022 augusztusáig összesen öt pályázat várható, amelyeket a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal félévente fog kiírni az alkalmanként évi 300–500 gigawattóra közötti megújuló energiamennyiség támogatására.
„Az első Metár-tender óriási siker volt. A célja, hogy egyre jobban közelítsünk a piaci viszonyokhoz a napelemes piaci beruházásokkal is. Ez maradandóan megvalósult, mert lényegesen olcsóbban nyertek el pályázók villamos energiát” – mondta az M1 Kék bolygó című műsorában Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke.
A cél, hogy a következő tíz évben a beépített napenergia-termelő kapacitásokat a hatszorosára növeljék
Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár úgy nyilatkozott: az akcióterv szerint a kormány 32 milliárd forinttal támogatja a kis- és a közepes vállalkozások energiafogyasztásának kiváltását szolgáló napelemes beruházásokat.
A program nagyon népszerű és folytatódik. Az államtitkár hozzátette, azt látják, hogy
a nagy méretű, kifejezetten a hálózatra termelő naperőművek esetében az elmúlt két év alatt a tízszeresére nőtt a hálózatra termelt napenergia által előállított villamos energia.
Most már vannak olyan napsütéses napok, amikor a naperőművek két atomerőműnyi blokknak megfelelő villamos energiát termelnek meg a hálózatra. Április közepén például az összes villamos energia 22 százaléka egy órán keresztül tisztán megújuló energiából származott, ami csak részben volt az ideális időjárási viszonyoknak köszönhető.
Az egy év alatt eltelt 8760-ból nyilván ez csupán egyetlen óra, de mégis azt jelezi, nem lehetetlen dolog, hogy 2030-ra, tehát a következő tíz év alatt, a beépített napenergia-termelő kapacitásokat a hatszorosára növeljük – hangsúlyozta Kaderják Péter.
Kiemelte: a megcélzott mennyiség a beépített kapacitásban 6400 megawatt, ami az összes hazai erőmű beépített kapacitásának a háromnegyedéhez közelít.
A háztartások esetében még fenntartják a nettó elszámolás rendszerét
A naperőmű-kapacitás további növelését átfogó stratégia mentén képzeli el a kormány. Egyszerre kívánja ösztönözni az egyéni fogyasztókat és a vállalkozásokat háztartási, kis- vagy nagyerőművek telepítésére.
Az államtitkár szerint a mostani támogatási rendszer egyelőre jól működik, ezért a háztartások esetében a következő időszakban még fenntartják az úgynevezett nettó elszámolás rendszerét.
Ez azt jelenti, hogyha valaki a háztetőre szerelt rendszerrel körülbelül annyi villamos energiát termel egy év alatt, amennyit a háztartása fogyaszt, akkor a villanyszámlája lényegében nulla – fűzte hozzá.
„A kis- és közepes vállalkozásoknál, döntően európai uniós források felhasználásával, részben vissza nem térítendő támogatásokkal is támogatjuk a napenergia-hasznosítást.
A nagy erőműveknél tavaly indítottuk el és idén zártuk le az úgynevezett első megújuló energiatámogatási rendszerbe illesztett tendert, versenyeljárást”
– fogalmazott.
Környezetvédelmi szempontból természetesen nem mindegy hol és miként telepítik a nagyobb naperőműveket.
Kiss Ernő elmondta, azt javasolják a tagvállalatoknak és beruházóknak, hogy
olyan területeket válasszanak, amelyek mezőgazdasági szempontból kevésbé értékesek vagy hasznosak.
Ilyenek a szántók, a legelők, valamint alacsony lombkorona értékű területek – emelte ki.
2050-re a kormány szándékai szerint Magyarország elérheti a teljes klímasemlegességet, amit főként a napenergia-kapacitás növelésével kíván megvalósítani. Az ehhez szükséges beruházásokra 32 milliárd forintot különített el a kormány.
A címlapfotó illusztráció.
