Elhunyt Kő Pál szobrászművész

 

Kő Pál Munkácsy- és Kossuth-díjas szobrászművész (Fotó: MTI/Komka Péter)

Életének 80. évében elhunyt Kő Pál Kossuth-díjas szobrász, a nemzet művésze – tudatta fia, Kő Boldizsár hétfőn Facebook-oldalán.

Kő Pál egyszerre volt a szobrászművészetben újító és a több ezer éves kézműves hagyományok virtuóz folytatója – méltatta a művészt az MTI-hez eljuttatott közleményében a Magyar Művészeti Akadémia.

Kő Pált a művészeti akadémia saját halottjának tekinti.

A szobrászművész a 80-as évektől tudatosan kereste azokat a feladatokat, amelyekben újraállíthatta az országvigyázó képmásokat. Szondi György drégelypalánki kőszarkofágja – fekvő páncélosvitéz-portréval a tetején – 16-17. századi magyar síremlékeket idéz.

A jórészt eltűnt középkori magyar szobrászat szellemében faragta meg Géza fejedelem és István király veszprémi kő domborművét és a vatikáni magyar kápolnában a három, Magyarországon is működött szent kőreliefjét.

Királyszobrai közül kiemelkedik Károly Róbert gyöngyösi oszlopszobra és III. Béla közöttünk járó, méltóságos bronzalakja Baján. Egyik legismertebb műve az I. kerületi Szent György téren található kolduskapu – méltatta a művészt a Magyar Művészeti Akadémia.

Kő Pál szobrászművész, egyetemi tanár Perespusztán született 1941. június 2-án. Édesanyja után Pataki Lajosnak anyakönyvezték, de az iskolába már édesapja vezetéknevével, Maczky Levente Lajosként iratkozott be. A Kő Pál nevet 1961-ben vette fel.

A Magyar Képzőművészeti Főiskolát 1968-ban végezte el, mestere Somogyi József volt. A jászszentandrási katolikus templomba 1955-ben stációképeket készített. 1963 óta volt kiállító művész. A Képzőművészeti Főiskolán 1978 óta tanított (2000 óta Magyar Képzőművészeti Egyetem), 1991-től egyetemi tanár volt, majd 1992 és 1996 között rektorhelyettes. 2009 óta volt az egyetem professor emeritusa.

Míves kisplasztikákkal indult szobrászatának az a gazdag vonulata, amelynek legfőbb jellemzője egyfajta ízes, érzékeny, néha groteszkbe hajló, kézműves szürrealizmus. Figurái a falusi gyerekkorból hozott különös meséit idézik.

Már korai szobrain jókedvű, pop-artos ötletek csillantak meg: Krisztus-arcú, hársfa Utcaseprőjére piros csíkos mellényt festett, diófa Kossuthját sujtásos filcmentébe öltöztette, tollas posztókalappal szépen faragott fején, így lett belőle kicsit groteszk, népmesebeli „Kossuth apánk” – idézik fel a méltatásban.

Sajátos, kézműves szürrealizmusát 1976-ban átemelte első nagyobb köztéri munkájába: a mohácsi Történelmi Emlékhely hatalmas, festett, fém- és csontberakásokkal díszített fa sírjeleibe, amelyek a mai napig egyedülállónak számítanak a magyar emlékműszobrászatban.

A faragott, festett, berakásos, szürrealisztikus munkák folytatása 1977-ben az Ady-pályázat Magyar Messiása: a sárgaréz rácsba beletört gyöngyös tollú csodamadár, a budapesti Fórum Hotelben Krúdy sosemvolt álom-Budapestjének hatalmas, színes fa domborműve és a bécsi bankház kétméteres kakastáltoson lovagló tündérfiúja. Az életmű párhuzamos vonulata a királyok, szentek, hősök köztéri kő és bronz szoborsora.

Magyarország és a Kárpát-medence számos városában volt kiállítása, műveit bemutatták Amszterdamban és Dortmundban is, 2001-ben pedig Párizsban életmű-kiállítása nyílt.

Munkásságát élete során számos díjjal jutalmazták, 1975-ben Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el, 2001-ben Kossuth-díjat kapott az anyag és szellem hatalmas feszítőerőiről tanúskodó szobrászi tevékenységéért, a köztéri szobrászat megújításáért, az ősi és a modern sajátos, eredeti ötvözéséért, nemzetközileg is elismert, kimagasló értékű művészi munkásságáért.

Kő Pál 2014 óta volt a Nemzet Művésze cím kitüntetettje.

Kő Pál 1995–2011 között tagja volt a Magyar Művészeti Akadémiának, majd 2011-ben a rendes tagja lett. Az akadémia támogatásával 2013-ban jelent meg Wehner Tibor róla szóló monográfiája, amely mintegy száz képtáblával illusztrálva dolgozza fel a szobrász életművének főbb műcsoportjait.

Kő Pál emlékére hétfőn egy időben emlékezik meg az M5 csatorna és a Kossuth Rádió. Az M5-ön 21 óra 25 perckor kezdődik az Isten kezében – Kő Pál Portré, míg 21 óra 30 perckor a Történet hangszerelve című műsor hallható a Kossuth Rádión.