A nemzeti konzultációk sorozatának célja, hogy olyan politikát, intézkedéseket és jövőképet vázoljanak, amely találkozik a magyar emberek jövőről alkotott elképzeléseivel – mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.
Aa nemzeti konzultáció a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban a védekezés esetleges további hullámairól és gazdasági intézkedésekről is szól – mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár (Fotó: MTI/kormany.hu)
A nemzeti konzultációk arról szólnak, hogy a kormány olyan jövőképet vázoljon, amely egyezik a magyarok elképzeléseivel, és az intézkedések a lehető legtöbb ember érdekében történjenek – mondta a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Kovács Zoltán a nemzeti konzultációk alapötletét és szellemiségét vázolva azt mondta:
a nemzeti konzultációk sorozatának célja, hogy olyan politikát, intézkedéseket és jövőképet vázoljanak, amely találkozik a magyar emberek jövőről alkotott elképzeléseivel, a változások pedig a lehető legtöbb magyar ember érdekében és javára történjenek.
Kovács Zoltán kiemelte: az illegális migrációval kapcsolatos nemzeti konzultáció sokat segített abban, hogy a 2015-ös kihívásokat a kormány sikeresen tudta kezelni, illetve úgy kezelte, hogy „egész Európa és a világ számára is példát mutatott”.
Az elmúlt években az gondolták, hogy az illegális migrációs nyomás lesz a legnagyobb probléma, most azonban kiderült, hogy a koronavírus-járvány talán a legnagyobb kihívást jelenti a rendszerváltás óta, hiszen az utóbbi 10 év eredményei és intézkedései is veszélybe kerültek – mondta.
Hangsúlyozta: akár európai, akár világszintű összehasonlításban Magyarország kormánya képes volt arra – az elmúlt tíz év eredményeit és tapasztalatait is figyelembe véve – hogy kellő időben kellő intézkedéseket hozzon.
Úgy fogalmazott: némi büszkeséggel is mondhatják, hogy a járvány első hulláma elleni védekezésben sikert érte el, győzelmet arattak.
Ez közös siker, ehhez szükség volt a kormány döntései mellett arra is, hogy a magyar emberek rendkívül fegyelmezetten vettek részt a védekezés folyamatában – tette hozzá.
Nyilvánvalónak nevezte, hogy a járvány nemcsak az egészségügyet, hanem a gazdaságot is próbára tette. Ezért van szükség arra, hogy a nemzeti konzultáció a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban a védekezés esetleges további hullámairól és gazdasági intézkedésekről is szóljon – mondta.
Több témakört is érint a konzultáció
A nemzeti konzultációról Kovács Zoltán közölte:
az első kérdések a koronavírus-járvány elleni intézkedésekre vonatkoznak,
majd – látva, hogy az egészségügyi rendszer sok helyen még Nyugat-Európában is szinte pillanatok alatt omlott össze a terhelés alatt – azt is megkérdezik, hogyan lehet fenntartani a járványügyi készültséget, hogyan tud Magyarország még hatékonyabban felkészülni. Tesznek fel kérdést a készletgazdálkodásról, illetve a digitális oktatásról is.
Kikérik a magyarok véleményét arról is, Brüsszel, illetve az EU járványügyi szervezete szerintük miért késlekedett – sorolta.
Hozzátette: egy sor gazdasági intézkedésről is meg kell kérdezni a magyarokat, különös tekintettel az esetleges ellenséges felvásárlási szándékokra, valamint azokra a tervekre – köztük Soros György tervére – amely örök kötvények formájában az uniós tagállamokat hosszú időre, akár generációkra eladósítanák.
Van miről beszélni, különös tekintettel arra, hogy a Balkánon a koronavírus-járvány terjedése összekapcsolódott az illegális migrációval is,
az ottani táborokban és menekültközpontokban tömeges fertőződések és betegségek jelentek meg – emelte ki Kovács Zoltán.
Arról is beszélt: a konzultáció során megkérdezik újra a magyarok véleményét arról, hogy az illegális migrációval kapcsolatban mit gondolnak a 2015 óta tapasztalható fejleményekről.
A címlapfotó illusztráció.
