×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

A trianoni békediktátum 100. évfordulójára emlékeztek Sátoraljaújhelyen

 

A történelem igazságtételét a legnagyobbak sem kerülhetik el – erről is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Sátoraljaújhelyen, ahol a trianoni békediktátum 100. évfordulójára emlékeznek. A Magyar Kálvária helyszínét nem sokkal a békediktátum aláírása után alakították ki, emlékezve az elcsatolt országrészekre. Sátoraljaújhelyen délelőtt Turul-szobrot avattak, majd végigjárták a 14 stációt – hangzott el az M1 Híradójában.

A trianoni békediktátum 100. évfordulójára emlékeztek Sátoraljaújhelyen, a Szár-hegyen kialakított épületegyüttesnél. A Magyar Kálvária a magyar fájdalom útja, ami a keresztény hagyományokból ismert kálvária-járás újraértelmezésével emlékezik a megcsonkított Magyarországra.


A 14 bástya az elszakított országrészeket jelképezi

Az épületegyüttest 1936-ban építették a 100. országzászlónál. A 14 bástya az elszakított országrészeket és a hazaszeretetet jelképezi. Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere azt mondta: a Párizs környéki béke bár szétszakította a magyarságot, de a nemzettudatot nem törte meg.

A mai nap emlékezés és ünnep. Emlékezés a méltatlan Párizs melletti békediktátumra, a szétszakítottságra és a szomorúságra. De ünnep, mert megmaradtunk, hogy sikeresek vagyunk, hogy kezet nyújthattunk a környező népeknek, és végre olyan kormányunk van, aki kiáll a határon belül és túl élő honfitársainkért, hiszen összetartozunk ”– mondta Szamosvölgyi Péter.

A megemlékezésen felavatták Matl Péter szobrászművész Turul-szobrát is. A kerecsensólymot mintázó alkotás eltér a korábbi turul-ábrázolásoktól. A több méter magas szobor téglából készült és egy turulmadarat szimbolizál. A művész szerint az alkotás a nemzet történelmi szimbólumait és hitvilágát is képviseli.

A Centenáriumi Turul-szobor közadakozásból készült

Ahogy a múlt században a Kálvária, úgy a Centenáriumi Turul-szobor is közadakozásból készült. Az egyik adományozó azt mesélte, hogy ő már az anyaországban született, de ősei az az elcsatolt területeken éltek, ezért támogatta a kezdeményezést.

A szoboravatás után elindult a menet, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök és Lévai Anikó is részt vett. Az első stáció Kassa, Szent-Erzsébet városa, a magyar szabadságharcok szentelt városa. Ezt az óramutató járásával ellentétes irányban követi Lőcse, Szepes vármegye székhelye, majd Krasznahorkán és Pozsonyon át egészen Ungvárig, amely az utolsó – 14. – stáció. A Magyar Kálváriára a fájdalmak útjaként és Trianoni emléksétaként is tekintenek.

A címlapfotó illusztráció.