A különleges jogrend megszüntetése is bizonyítja, a kormány a többség álláspontját képviseli

 

A közvéleménykutatások és az eddig hozott intézkedések alapján az látható, hogy a különleges jogrend be- és kivezetéséről is jó ütemben döntött a kormány. Az önmagát skatulyába szorító, egyre radikálisabb ellenzék fontos értelmezési vitát vesztett a többségi álláspontot képviselő kormányzattal szemben.

Két héten belül megszavazhatja az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet és különleges jogrend megszüntetését. Ez azt jelenti, hogy június 20-án véget érhet a veszélyhelyzet Magyarországon, de átmeneti szabályok érvényben maradhatnak: egészségügyi készültség lehet, fennmaradhat az operatív törzs és a kórházparancsnoki rendszer is.

A kormány szerint azzal, hogy a különleges felhatalmazást visszaadják, bebizonyosodott, hogy Magyarországot alaptalanul vádolták. A különleges jogrendet most felváltja az egészségügyi válsághelyzet.


A magyarok indokoltnak tartották a különleges jogrendet

A Nézőpont Intézet közvéleménykutatást készített arról, hogy a magyarok szerint hasznos volt-e, hogy a kormány megkapta a rendkívüli felhatalmazást az azonnali döntések meghozatalához.

A válaszadóknak feltett kérdés úgy szólt: inkább indokolt, vagy inkább nem volt indokolt az elmúlt bő két hónapban rendkívüli jogrendet lehetővé tevő veszélyhelyzet kihirdetése.

A válaszadók 78 százaléka pedig azt nyilatkozta, hogy indokolt volt

– ismertette az eredményeket Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet közvéleménykutatási igazgatója a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Hozzátette: a megkérdezettek mindössze 17 százaléka mondta azt, hogy a különleges jogrendet nem kellett volna bevezetni. A múlt héten történt adatfelvétel során az emberek 66 százaléka értett egyet azzal, hogy vissza kell vonni.

Még a kormánykritikusok többsége is úgy látja, hogy a kormány ebben a döntésben, ebben a kérdésben kifejezetten jó ütemérzékről tett tanúbizonyságot

– emelte ki Nagy Dániel.

A Nézőpont Intézet a kutatásaiban március eleje óta hétről hétre teszi fel azt a kérdést az embereknek, hogy továbbra is fent kéne-e tartani a veszélyhelyzetet Magyarországon. Ennek a népszerűsége az elején 90 százalék fölött volt, de most már annyira csökkent, hogy megfordult az arány, és többen vannak azon a véleményen, hogy már nincs szükség a rendkívüli jogrendre.

A szakértő elmondta, ez is azt támasztja alá, hogy a kormányzat jó ütemben döntött a különleges jogrend megszüntetéséről.

Időben születtek meg a kulcsfontosságú intézkedések

„A különleges jogrend keretében számos intézkedés született lépcsőzetesen, fokozatosan, de most már utólag kijelenthető, hogy időben” – fogalmazott ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője.

Példaként az összejövetelek, bel- és kültéri rendezvények, illetve személyközi érintkezésekre vonatkozó rendeleteket, valamint a beutazó magyarokra vonatkozó szabályokat, és az egyes országok esetében kihirdetett beutazási tilalmat.

„Ha személy- és életvédelemről beszélünk, akkor ezzel párhuzamosan szót kell ejtenünk a gazdasági intézkedésekről, amelyek elengedhetetlenek voltak ahhoz, hogy a járványügyi veszélyhelyzet után a magyar gazdaság egyes szférái megfelelő felkészültséggel, illetve már egy kezdő alappal rendelkezzenek az élet újraindításához” – tette hozzá az alkotmányjogász.

Kiemelte:

ha éppen úgy tűnt, hogy mégis egy nagyobb hullám jelentkezik, akkor a kormány egy-két napon belül reagált.

Például az idősekre vonatkozó szabályozás tekintetében – amely Svédországban például nem valósult meg –, akiknek a védelmére, többek közt a 9 és 12 óra közötti kizárólagos bevásárlási lehetőséggel, egy külön szabályozási kört hozott létre.

Az ellenzék fontos értelmezési vitát vesztett

A Nézőpont Intézet közvéleménykutatása kitért arra is, hogy még a kormánykritikus szavazók fele is egyetért abban, hogy a veszélyhelyzet kihirdetése indokolt volt. „Ezzel pedig egy fontos értelmezési vitát vesztett el a liberális világsajtó és a magyar baloldali ellenzék” – fogalmaztak a felmérésben.

(Fotó: Nézőpont Intézet)

Nagy Dániel elmondta: azt látják, skatulyába szorította saját magát, mivel annyira radikalizálódott „az önmagát értelmiséginek valló balliberális tábor”, hogy nem tudja érzékelni azokat a társadalmi folyamatokat, amelyek jelenleg zajlanak az országban, és nincsenek kapcsolatai a társadalom tömegeivel.

„Csak egy nagyon kicsire zsugorodott radikális tábor álláspontját és érdekeit képviselik. Ezt lehetett tapasztalni a veszélyhelyzet bevezetésekor is” – emelte ki.

Hozzátette:

tulajdonképpen az összes kormányzati intézkedés, ami a veszélyhelyzet alatt került bevonásra, 70–80 százalékos egyetértésnek örvendett a válaszadók körében.

A szakértő szerint ismét egy olyan téma került elő a politikai közbeszédben, ami a migrációhoz, illetve a családpolitikához hasonlóan szinte mindenkit érint és érdekel. „Ebben egy marginális kisebbségi állapotot képviselő ellenzék, és a többségi álláspontot képviselő kormányzat, kormánypártok foglalják el a pozíciót” – hangsúlyozta.


A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.

A címlapfotó illusztráció.