×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Tíz éve új időszámítás kezdődött a magyar nemzetpolitikában

 

Tíz éve, hogy a magyar Országgyűlés, 98 százalékos támogatottsággal elfogadta a kedvezményes honosításról szóló törvényt. Ennek eredményeként mára az 1 millió 100 ezret is meghaladta az új magyar állampolgárok száma – hangzott el az M1 Híradóban.

A 2010-es kormányváltás után egy hónappal

az új összetételű országgyűlés, május 26-án elsöprő többséggel szavazta meg a kedvezményes honosításról szóló törvényt,

amely lehetővé tette, hogy a külhoni magyarok közjogi értelemben is a magyar nemzet részévé váljanak. A képviselők 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett hozták meg a döntésüket. Nemmel voksolt az előterjesztésre a szocialista Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Szanyi Tibor.

A Magyar Polgári Szövetség székelyföldi tagjai transzparensekkel tüntetve tiltakoznak 2004. november 9-én Sepsiszentgyörgyön Lábas Háznál a Gyurcsány Ferenc vezette magyar kormány álláspontja ellen, amelyre a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ügyében helyezkedett (Fotó: MTI/Haáz Sándor)

A kettős állampolgárság kérdése 2004 ősze óta témája volt a magyar belpolitikának. 2004. december 5-én arról tartottak népszavazást, hogy kapjanak-e kettős állampolgárságot a határon túliak. Az emberek többsége igennel voksolt, de a népszavazás érvénytelen volt, így a parlamentnek nem kellett napirendre tűznie a honosítást. Az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc és akkori pártja, az MSZP végig a honosítás ellen érvelt,

Gyurcsány Ferenc azt mondta, a törvény veszélyes lenne Magyarországnak,

mert a határon túliak tömeges bevándorlása összeroppanthatná a gazdaságot. Az MSZP vezetői már a 2002-es választások előtt is arról beszéltek, ha kedvezményeket kapnak a határon túliak, akkor 23 millió román lepheti el a munkaerőpiacot.

„A nemzeti összetartozásunknak egyik legfontosabb állomása lett a honosítási törvény elfogadása” – mondta kedden Kolozsváron Tőkés László. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a honosítási törvény elfogadásának évfordulója egybeesik az őszödi beszéd elhangzásának napjával.

2010. május 31-én szavazta meg a parlament, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4-e a jövőben a Nemzeti Összetartozás Napja lesz (Fotó: MTI/Kovács Attila)

„A kettő éles ellentétben fejezi ki egymással azt a hosszú utat, amelyet megtettünk a kettős állampolgárság elfogadása, a nemzetegyesítés véghezvitele terén az eltelt időben” – mondta Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn a Parlamentben a nemzetpolitika legnagyobb tettének nevezte a kedvezményes honosítást.

„A Kárpát-medencében az egyszerűsített honosításnak köszönhetően 940 ezren tettek állampolgársági esküt, míg jellemzően a diaszpórában az állampolgárság megállapításának lehetőségével élve, illetve hagyományos módon mintegy 160 ezren kapták meg a magyar állampolgárságot.

Összesen tehát 1 millió egyszázezren váltak nemzettársainkból honfitársainkká” – mondta.

Az évfordulón jelentették be Kolozsváron, hogy június másodikán újranyitják a Demokrácia központ-hálózat – járványhelyzet miatt bezárt – irodáit. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke elmondta: „Sokan várják, hogy akár lejárt igazolványaikat cseréljék, akár a családban bekövetkezett változásokat vezessék át a magyar anyakönyvi rendszerbe, úgyhogy számítunk arra, hogy az újranyitást követően, főleg a nagyobb forgalmú irodákban megnövekedett forgalom lesz”.

A Magyar Köztársaság Nemzeti Lovas Díszegysége vonul fel a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott ünnepélyes zászlófelvonáson, az Országház előtti Kossuth Lajos téren 2011. június 4-én (Fotó: MTI/Kovács Attila)

Az irodákban minden anyakönyvezéssel kapcsolatos ügyben, de például az útlevéligénylésben is segítenek.

Tíz éve új időszámítás kezdődött a magyar nemzetpolitikában

2004. december 5-én bár az igenek voltak többségben, de mégsem sikerült elégséges szavazatot kapni ahhoz, hogy az országgyűlés ezt tárgyalja – mondta Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkára az M1 Ma este című műsorában a kettős állampolgárságról szóló népszavazással kapcsolatban. Hozzátette:

„az akkori szocialista pártok nemzetáruló módon árulták el a magyarságot és a nemekre buzdítottak”.

A Nemzeti Összetartozás Napjának tíz évvel ezelőtti elfogadásával kapcsolatban úgy fogalmazott: aki országgyűlési képviselő volt akkor, az mind életük egyik fontos dátumaként emlékezik vissza 2010. május 26-ra.


Potápi Árpád János kijelentette, ezzel egy új időszámítás kezdődött el nem csak a kormányzásban, hanem a nemzetpolitikában is. Ez a döntés alapozta meg azt a sikeres nemzetpolitikát, ami az elmúlt tíz évben jellemezte a magyar kormány munkáját és amit nem lehetett volna megvalósítani a határon túli magyarság aktív részvétele nélkül.

Hozzátette: ez Trianonra adott olyan válasz, ami lehetőséget ad arra, hogy

„a következő évszázadban a határon túli magyar lét ne hátrányt jelentsen az embereknek, hanem próbáljanak ebből előnyt kovácsolni és a szülőföldjükön tudjanak boldogulni”.

Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács elnöke a Ma estében elmondta: a Nemzeti Összetartozás Napja minden magyar számára egy gyásznap. A határon túli magyarok abban a helyzetben vannak, hogy gyermekkoruktól meg kell tapasztalniuk a kisebbségi sorsot. Ebből a helyzetből kihozni minket senki nem fog, ezt nekünk kell megtenni, nincs más út, csak az alkotás, tanulás, építés – mondta Izsák Balázs.

A Székely Nemzeti Tanács elnöke a Trianon óta eltelt időszakból két dolgot tartott fontosnak kiemelni. „Az egyik az, hogy túléltük ezt a száz évet” – mondta. A másik pedig, az, hogy csak álomnak tűnt volna, ha valaki a hetvenes években azt mondja, hogy a székelyek képviselői és a magyar kormány együtt tud fellépni a székelyek érdekeiért. Az Európai Unió minden hiányossága ellenére megteremtette ennek a lehetőségét, a határok átjárhatóságát – tette hozzá.

A címlapfotó illusztráció.