×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A koronavírus-járvány miatt fokozódhat a migrációs nyomás Európán

 

A tranzitzónák megszüntetése miatt menedékkérelmet nem lehet már a határon benyújtani, csak a külképviseleteken, a készülő új magyar szabályozással szemben. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint az Európai Bizottság kifogást fog emelni.

A tranzitzónák felszámolását követően a határon nem tudnak fogadni menekültkérelmeket, csak a külképviseleteken lehet majd benyújtani azokat (Fotó: MTI Fotó: Ujvári Sándor)

„A tranzitzónákat felszámoló bírósági döntést követően a magyar kormány szigorú migrációs politikája nem valószínű, hogy változik” – mondta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Hozzátette: egy technikai eljárási hibának állítják be a migrációs kérdést, a tranzitzónák esetében például, hogy az őrizetnek minősül-e vagy sem. Az Európai Bíróság azt mondta ki, hogy őrizetnek minősül, és azt jogellenesen alkalmazzák a magyar hatóságok. Véleménye szerint ebben az esetben azonban

nem jogi vitáról van szó, világnézeti kérdésről van szó,

hogy egy, a nemzeti identitásokat megszüntető, az állami szuverenitást feloldó multikulturális Európában szeretnénk-e élni, vagy pedig egy nemzeti kultúrát, identitást és legfőképpen Európa zsidó-keresztény hagyományait szem előtt tartó kontinensen szeretnénk élni – fogalmazott.

Azok kibocsátó országok, ahonnan a legtöbb migráns érkezett a legutóbbi években Európába, nagyon komoly problémákkal fognak szembesülni a koronavírus és az azt követő válság miatt, ami erősíti majd a migrációs kedvet (Fotó: MTI/EPA/ANA-MPA/Kósztasz Cironisz)

Az uniós politikusok „az uniós bíróságra tolják rá ezeknek a kérdéseknek az eldöntését, az emberjogi fundamentalizmus által megfertőzött uniós bírák pedig különböző civil szervezetek segítségével tágítják a menedékjognak az értelmezését” – mondta, hozzátéve: „szerintem

nem bíráknak, hanem politikusoknak kellene eldönteni az ilyen típusú társadalmi, világnézeti ügyeket”.

Szántó Miklós szerint a Genfi Egyezmény szövegéből teljesen egyértelműen következik, hogy a menedékjog az első biztonságos országban járó státusz, ha onnan továbbá megy valaki, akkor már nem jogosult arra. Ezzel szemben az elmúlt évtizedek során „a liberális, progresszív politikusok, bírák, az egyetemi-akadémiai szektor jelentős része”, politikai NGO-szervezetek abba az irányba vitték el a menedékjog fogalmát, hogy valójában az egy globális, szociális ellátáshoz való jog.

„A vitának igazából ez a lényege, és nyilvánvalóan a két eltérő értelmezés között két, egymástól nagyon eltérő, összeütköző világnézet húzódik meg” – mondta.

Magyarország mindenesetre a döntést betartja, felszámolja a tranzitzónákat, de a fizikai és jogi határzárat megtartja. „Ennélfogva a maguk szempontjából a migránsok és a civil jogvédő szervezetek, akik valójában politikai aknamunkát látnak el, egyfajta jogi terroristaként működnek a menedékjog területén, rosszabb helyzetbe kerülnek, mert a határon nem tudnak fogadni menekültkérelmeket, csak a külképviseleteken lehet majd benyújtani ilyen kérelmeket” – fogalmazott az Alapjogokért Központ igazgatója.

Szánthó Miklós hozzátette, ebből nyilvánvalóan „óriási patália” lesz unós szinten, mivel

„nyilvánvaló, hogy az Európai Bizottság neki fog menni a készülő magyar szabályozásnak”.

Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgató-helyettese szerint ugyanakkor az illegális migráció „ezután is köszöni, jól lesz, és továbbra is lesz igény arra, hogy a migránsok jogszabályokat sértve bejussanak az ország területére. Magyarország továbbra is egy nagyon fontos migrációs útvonalon fekszik, mindenképpen indokolt az eddigi szigorú határőrzés, a fizikai és jogi határzár fenntartása” – mondta, hozzátéve: az, hogy a tranzitzónák rendszerét mi válthatja fel, a közeljövőben ki fog derülni.

Janik Szabolcs felhívta a figyelmet arra, hogy a kibocsátó országok, ahonnan a legtöbb migráns érkezett az utóbbi években Európába, nagyon komoly problémákkal fognak szembesülni a koronavírus idején és azt követően, a negatív társadalmi-gazdasági hatások miatt

„Európa és ezen régiók között tovább mélyül majd a jóléti szakadék, ami minden más tényező változatlansága mellett erősödő migrációs kedvet fog jelenteni”. 


A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.

A címlapfotó illusztráció.