×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Kettős láncreakció indult be a lakáspiacon

 

Megérkezett a magyarországi lakáspiac legújabb bizonyítványa, amely megerősíti a korábban kirajzolódó trendeket. A hivatalos adatok szerint a használt lakások a múlt év utolsó negyedévben 8,7 százalékkal drágultak éves szinten, az új lakások ára pedig 4 százalékkal emelkedett. Negyedéves összevetésben viszont már csökkentek az árak – derül ki az ingatlan.com átfogó elemzéséből, amely a hivatalos számok és a saját adatok alapján vizsgálja a lakáspiaci trendeket, ezek fényében bemutatja a koronavírus-járvány nyomán várható eseményeket.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az adatokat értékelve azt mondta: több lényeges változás is látható a lakáspiacon. A friss adatokból kiderül, hogy megállt a drágulás. Már a múlt év során látszott, hogy a befektetési célú vásárlók lényegében eltűntek a nagyvárosokból, az országos piacon pedig az évek óta tartó drágulás miatt az árak a tető közelébe értek.

Ezt jelzi, hogy a múlt év utolsó három hónapjában az előző negyedévhez képest a használt lakások ára 3 százalékkal csökkent. Az újaké pedig 1,7 százalékkal ment lejjebb” – emelte ki.

A lakáspiaci lassulást mutatja az is, hogy az adásvételek száma csökkent. „Az előzetes számok szerint közel 130 ezer tranzakció történt, ám ez még növekedni fog, mert nem érkezett be minden adat. Várhatóan 150-155 ezer lakásadásvétel volt tavaly, ám ez is elmarad az egy évvel korábbi 160 ezret meghaladó szinttől” – tette hozzá Balogh László.

Éves összevetésben emelkedtek az árak

Az ingatlan.com elemzése szerint a koronavírus-járvány átírta a forgatókönyveket az áraknál. Budapesten május közepén 704 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, ez megegyezik a járvány magyarországi megjelenése előtti – februári – árszinttel, igaz, 2019 május elejéhez képest 7 százalékos emelkedésnek felel meg.

A megyeszékhelyeken az összesített átlagos négyzetméterár 372 ezer forint volt, ami szintén megegyezik a járvány előtti árral, éves összevetésben viszont még 9 százalékos emelkedésnek felel meg. A megyeszékhelyek többségében egyébként lényegében változatlanok maradtak az árak február óta. Győrben május elején 436 ezer forintért kínálták a lakások négyzetméterét, Debrecenben 450 forintért, Szegeden pedig 401 forintért.

Kettős hatás miatt csökkenhet a különbség Budapest és vidék között

Az ingatlan.com szakértője szerint dupla láncreakció indulhat el a piacon. „Azt látjuk, hogy a kínálati árakból a tulajdonosok nem igazán akarnak engedni, miközben a kereslet még a koronavírus nélkül is csökkenő tendenciát mutatott tavalyhoz képest. Ráadásul a járvány miatt sokan kerülhetnek anyagilag nehéz helyzetbe, ami szintén hatással lehet a kereslet fizetőképességére. Aki ténylegesen el szeretné adni a lakását, és másikba költözne, annak várhatóan engednie kell az árból” – mondta Balogh László.

A szakértő kifejtette: a másik lényeges hatás, hogy a 2014-ben a lakáspiaci boom Budapest belső kerületeiből indult, részben a befektetési célú vásárlásoknak köszönhetően. Megnőtt ugyanis a kereslet a turizmusra épülő rövid távra kiadó lakóingatlanok, más néven lakáshotelek iránt, de a hosszabb távra kiadó lakásokra is fokozott igény mutatkozott. Továbbá

a lakosság pénzügyi helyzetének javulása, az alacsony lakáshitelkamatok szintén élénkítették a keresletet az ingatlanok iránt az elmúlt években.

Most viszont fordított a helyzet, mint 2014-ben volt: Budapest belső kerületeiben az albérletek bérleti díja majdnem negyedével csökkent, mert megcsappant a turisták száma, azaz kevesebb a bérlő. Márpedig az albérletárak ilyen mértékű zuhanása a befektetési célra vásárolt ingatlanok értékét is csökkenti, ami a többi ingatlan eladási árait is mérsékelheti, főként a fővárosban.

A többi nagyvárosban ez a hatás kevéssé lesz érezhető, hiszen az egyetemvárosokban főként diákok és egyéb munkavállalók béreltek lakást többnyire hosszútávra. Így ezeken a településeken egyelőre még nem is jelentek meg az albérletkínálatban nagy tömegben az üresen álló lakások, amik a bérleti díjakat és a lakások értékét lefelé húznák. Összességében tehát csökkenhet a különbség a fővárosi és vidéki lakásárak között a következő időszakban.

Erősebb pozícióba kerülhetnek a vevők

Az már hónapok óta látható, hogy a vevők erősebb pozícióba kerülnek, de ez most az árakat lefelé terelő hatás miatt fokozódhat.

Elindulhat a tulajdonosok versenye a vevőkért, amelyikük hamarabb enged az árból, az gyorsabban adhat túl a meglévő lakásán, és vásárolhatja meg a következő otthonát

– hangsúlyozta Balogh László.

Hozzátette: meghatározó még piaci szempontból, hogy az idén még a tavalyinál is kevesebb lakáspiaci tranzakcióra van kilátás, ebben a tekintetben még tovább folytatódhat a lassulás. Ugyanakkor, ha az említett trendek tartóssá válnak, akkor a megfizethetőbb árakkal kiegyensúlyozottabbá válhat a lakáspiac keresleti és kínálati oldala.

A címlapfotó illusztráció.