×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Birtokba vette a kifutót a törpevíziló-kölyök a Szegedi Vadasparkban - VIDEÓ

 

Birtokba vette a külső kifutót a törpevíziló-kölyök a Szegedi Vadasparkban, a két és fél hónapos nőstény édesanyjával fedezi föl a külvilágot – közölte Veprik Róbert igazgató kedden az MTI-vel.

Bár a látogatók közvetlenül nem lehetnek szemtanúi a Zuri nevet kapó kölyök első lépéseinek a külvilágban, nem maradnak le semmilyen fontos eseményről, mert az állatkert közösségi oldalain mindenről beszámolnak.

A törpevíziló párosujjú patások közé tartozik. Utódaik fejletten jönnek a világra, hamar felállnak és önállóan tudják követni anyjukat, s ha kell, el tudnak menekülni a ragadozók elől, amelyek állandó fenyegetést jelentenek a növényevőkre, főleg azok kölykeire. Zurit ilyen veszély nem fenyegeti, anyjával, Tigivel töltheti el az időt a tavaszi napsütésben.

A törpe víziló neve ellenére nem számít kis méretű emlősnek, a kifejletten 160-275 kilós állatok legfeljebb rokonaikhoz, az akár másfél tonnás nílusi vízilovakhoz képest tűnnek apróbbnak.

Nagy méretű rokonától eltérően nem csapatban él, hanem magányosan, valamint kevésbé kötődik a vízhez, veszély esetén is inkább az esőerdők sűrű bozótjába menekül. A törpe víziló sokat van szárazon, ezért speciális zsíros anyagot választ ki, egyrészt az élősködők elleni védekezés miatt, s azért, hogy ne száradjon ki a bőre.

A kifejlett állat vízinövényekkel, gyökerekkel, gumókkal, lepotyogott gyümölcsökkel táplálkozik. A törpe víziló hossza eléri a 180–185 centimétert, az emberen kívül a felnőtt állatnak legfeljebb a leopárd lehet az ellensége.

A nőstény 190–210 napos vemhesség után egy vagy két kicsinyét a szárazföldön hozza világra.

Az újszülött akkora, mint egy kifejlett házi nyúl, öt–hét kilogramm. Születése után mindjárt föláll és kéthetesen már tud úszni.

Jelenleg veszélyeztetett fajnak számít nyugat-afrikai élőhelyén, mindössze 2000–2500 kifejlett egyede él vadon a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatai alapján. Élőhelyének pusztulása és az orvvadász veszélyezteti leginkább. Európai állatkertekben 128 egyedét gondozzák az állatkertek nemzetközi adatbázisa (ZIMS) szerint.

A címlapfotó illusztráció.