A moratórium kihasználása mellett érvelnek az MNB szakértői

 

Az adósok szemszögéből nézve fontos megérteni, hogy a pénznek időértéke van, ez tükröződik a kamatban, azaz a mostani egy forint többet ér, mint a tíz év múlva, hiszen a mostanit be lehet fektetni, kamatoztatni lehet, és a kapott kamattal is ugyanez a helyzet. Ezért a jövőbeli törlesztések jelenértékét kell nézni. Szakmai hibát követnek el azok, akik a moratórium és az a nélküli törlesztések összegét hasonlítják össze időérték nélkül, mert almát hasonlítanak a körtéhez.

Így érvel a törlesztési moratórium lehetőségének kihasználása mellett a jegybank honlapján megjelent írásában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) három szakértője, Fábián Gergely, Banai Ádám és Vastag László.

A háztartások és a vállalatok is jelentős könnyítést kaptak azzal, hogy az idei évben nem kell az esedékes törlesztőrészleteket megfizetniük. Összességében közel 3600 milliárd forint hiteltörlesztésre kapnak fizetési haladékot.

A hitelezők és az adósok érdeke közötti egyensúly, hogy a most elmaradt törlesztéseket a veszélyhelyzet elmúltával meg kell fizetniük az adósoknak. Kiemelten fontos ugyanakkor, hogy emiatt az eredetihez képest nem növekszik a törlesztőrészlet.

A szerzők konkrét példán világítják meg, mire gondolnak: egy átlagos 10 millió forint fennálló tőketartozású (10 év hátralévő futamidő, 4,5 százalékos thm-mel) lakáshitel esetén az adósnak az idei évben még közel egymillió forint törlesztőrészletet kellene fizetnie, amiből 340 ezer forint a kamat, azaz a fizetési haladék miatt ennyi marad a háztartásnál.

A moratórium alatt a fennálló tőketartozás tovább kamatozik. Ugyanakkor a kamatot is majd csak a  fizetési haladék lejárta után egyenlő részletekben kell megfizetni, vagyis, nem tőkésítik, nem növeli a tőketartozást. Így a moratórium következtében lényegében a ki nem fizetett kamatok kamatához nem jut hozzá a bank. Az ügyfél így, a pénz időértékét is figyelembe véve 70 ezer forinttal jobban jár, mintha folytatja a törlesztést.

Fontos ugyanakkor figyelembe venni, hogy a moratórium idejéből következő futamidő-hosszabbításon túli néhány hónapos (konkrét példában szereplő lakáshitelnél 5 hónap) további futamidő-emelésre is szükség lesz, hogy a törlesztőrészlet emelkedése nélkül lehessen folytatni a hitel-visszafizetést. Összességében így több mint egy évvel nő az eredetileg 10 éves hátralévő futamidő.

Fontos kiemelni még, hogy a moratóriumba az év folyamán később is be lehet lépni, így aki most a törlesztést választja, az is kihasználhatja később a moratóriumot. A döntést ezért egyedi helyzetek és preferenciák határozzák meg, de fontos a tisztánlátás – emelik ki a jegybank szakértői.

A cél, hogy a járvány miatti rendkívüli helyzetet átvészeljék a háztartások és a vállalkozások, az átmeneti likviditási nehézségek ne okozzanak tartós és elmélyülő gazdasági problémákat. Tulajdonképpen a reálgazdasági szereplők likviditási sokkja a bankrendszerhez kerül, ahol az MNB viszont biztosítja a mindenkori szükséges likviditást. Végső soron a jegybank kezeli a gazdaságot érő likviditási nehézségeket – állapítják meg.