A koronavírus-járványról terjedő félinformációk, álhírek sokakat megrémítenek, de az érintettek közül a legveszélyeztetettebb az a korosztály, amelynek tagjai még nem érett, kiforrott személyiségek. Az Alfa és a Z generáció szülötteinek életében az online világ rendkívül fontos szerepet tölt be. Ott kommunikálnak és onnan tájékozódnak, ezért a szülőkre hatalmas feladat hárul annak érdekében, hogy a téves információk és féligazságok ne rémítsék meg őket.
A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)
A koronavírus-járvány terjedése az egész világot érinti. A betegség legfőképpen az idősebbekre veszélyes, de ez nem jelenti azt, hogy a fiatalabb generációk a korlátozások és az álhírek révén ne lennének megrémülve.
A digitális világ szülöttei
Az Alfa és a Z generációba a 24 év alatti fiatalok tartoznak, akiknek az élete szinte egybefonódik az online térrel. Előbbi a 2010, utóbbi az 1995 után születettek, és mindkét nemzedék közös nevezője, hogy az írott helyett a vizuális tartalmakat részesíti előnyben.
Ez a két korcsoport a digitális világba született, így az online tér jelentős szerepet játszik az életükben. Míg Z generáció tagjainak tevékenységéről rengeteg statisztika és adat elérhető, az alfákról generációs szempontból jóval kevesebbet tudni, ezért a kutatások zöme a szüleikre irányul.
A Business Insider 2019-es felmérése alapján a Z generáció egyre távolodik az idősebb nemzedékek által kedvelt Facebooktól. Az oldal kutatása szerint a legnépszerűbb közösségimédia-alkalmazások listáját az Instagram vezeti, melyet
A második helyen 62 százalékkal a YouTube áll, 11 százalékkal a harmadik pozíciót elfoglaló Snapchat előtt, míg a Facebook jócskán lemaradva, 34 százalékkal követi a top hármat.
„A Z generáció már egyáltalán nincs a Facebookon, hacsak nem valamilyen külső kényszer miatt kell felregisztrálnia, mint egy egyetemi zárt csoport vagy egy használati tárgy értékesítése. Sokkal inkább a vizuális tartalmakat fogyasztják, melyekhez a legnépszerűbb platform az Instagram, a Snapchat és a YouTube, de a fiatalabbak körében a Twitch és a TikTok is feltörekvőben van” – mondta Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő a hirado.hu-nak.
Hozzátette: az Alfa generációból sokan a szüleik eszközeit használják, de már náluk is előfordul, hogy saját tabletjük van. Ők általában a YouTube-on néznek meséket, videókat, és külön érdekesség az esetükben, hogy már írni sem kell tudniuk ahhoz, hogy elérjék a kívánt tartalmakat, mert a hangalapú kereséssel szinte bármit megtalálnak.
A vizuális tartalmak révén könnyebben terjednek a rémhírek is
A vizuális tartalmaknál nem a melléjük kitett tájékoztató szövegek kerülnek a középpontba, hanem a képek vagy a videók mondanivalója, ezért előfordulhatnak olyan esetek, hogy a fiatalok csak hiányos információkhoz jutnak, melyeket másképp dolgoznak fel, mint a felnőttek.
„Mivel vizuális tartalmakat fogyasztanak, ezért könnyebben félreérthetik az üzeneteket, melyek pánikot is kelthetnek bennük. Életkoruknál fogva nehezen tudnak különbséget tenni, hogy mi a manipulált valóság az online világban és mi nem. A TikTokon sok tartalom terjed a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban, valamint az Instagramon is rengeteg új poszt és GIF van a témában. Ezek nem mind félelemkeltők, számtalan vicces mém indult útjára, amik oldhatják a feszültséget, de jelentős mennyiségű pánikkeltő bejegyzés is található ezeken a közösségimédia-oldalakon” – fogalmazott a szakértő.
Bereczki Enikő hangsúlyozta: a Z generáció tagjainál az is félelmet kelthet, ha a fertőzöttekről néznek videót, vagy arról posztolnak, hogy ismernek megbetegedettet. Arra is volt példa, hogy egy fiatal a bejegyzésében kifejtette, tart attól, hogy mi lesz a szüleivel, nagyszüleivel.
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban rengeteg álhír terjed az interneten, de sokszor elég csupán egy valós információ töredéke is ahhoz, hogy a gyermek képzelete szárnyra kapjon és rémtörténeteket gyártson.
„Az Alfa generációnál a hírek, amik képek vagy videók formájában akkor ugranak fel, ha nincs az eszközön szűrő, azért veszélyesek, mert nem biztos, hogy a gyerekek végignézik, végighallgatják, és a fiatalok ezeket a féligazságokat a gazdag képzeletvilágukban tovább szövik. Ezáltal szabadon költhetnek olyan katasztrófatörténeteket is, melyekkel megijeszthetik az osztálytársaikat és barátaikat” – mondta a szakértő.
A közéleti személyiségek a jó ügynek a szócsövei lehetnek
Ebben a nehéz időszakban rengeteg közösségimédia-oldal, sportoló és közéleti személyiség vállalta magára a felelősséget, hogy az álhírek terjedéséről tájékoztassa követőit, ezzel megelőzve a pánik eluralkodását az online világban.
Bereczki Enikő szerint minden ilyen megnyilvánulás fontos, mivel a fiatalabb generációk főleg azokra figyelnek – például a sportolókra és influenszerekre –, akik a köreikben népszerűek. Ezek a közéleti személyiségek pedig a jó ügyeknek ugyanúgy szócsövei lehetnek, mint a rosszaknak.
A nemzeti hatóságok és a nemzetközi szervek közül a fiatalabb generációk tájékoztatásában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jár az élen.
A WHO több népszerű közéleti személyiséggel indított nemzetközi kampányt a közösségimédia-platformokon, köztük a Manchester United labdarúgójával, Paul Pogbával, akinek a dab nevű táncmozdulat a védjegyévé vált.
A francia játékos nemrég osztotta meg közösségi oldalán a Dab to beat coronavirus című kampányát, melyben egy képen mutatja be, hogy a mozdulat a tüsszentés és köhögés esetében a száj betakarására éppúgy hasznos, mint az örömteli pillanatok kifejezésére. A világbajnok futballista bejegyzése csak az Instagramon több mint egymillió kedvelést ért el.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
#Dab to beat #coronavirus. Follow @WHO advice to Be Ready for #COVID19
Paul Labile Pogba (@paulpogba) által megosztott bejegyzés,
Az Egészségügyi Világszervezet a trendeket követve nemrég a tinédzserek körében egyre népszerűbb TikTokon is regisztrált, ezzel jelezve, hogy komoly lépéseket tesz a gyerekek tájékoztatása érdekében.
A hiteles tájékoztatás Magyarországon is létfontosságú
Az álhírek elleni harcban a magyar kormány is felvette a kesztyűt, a tájékozódásra most már hivatalos Facebook- és weboldalt is üzemeltet.
„A kormány az utóbbi hetekben megteremtette az egyértelmű, hiteles és megbízható információáramlás alapjait a koronavírus-járvánnyal összefüggésben. A fertőzésről a lakosság a Koronavirus.gov.hu internetes oldalon érheti el a legfrissebb, legegyértelműbb és legpontosabb tudnivalókat” – mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár, a kommunikációs akciócsoport vezetője vasárnap a Kossuth Rádiónak.
A kormány erőfeszítése szemmel láthatóan meghozta a gyümölcsét az idősebb nemzedékeknél, Bereczki Enikő szerint azonban az Alfa és a Z generációt az eredményesség érdekében más platformokon is érdemes lenne megközelíteni.
A félelem elkerüléséhez fontos a szülő és a gyermek közötti kommunikáció
Bereczki Enikő szerint hatalmas felelősség nehezedik most a szülőkre, felnőttekre, akiknek három fontos dologra érdemes odafigyelnie:
„Azt gondolhatnánk, a gyerekek örülnek, hogy a digitális átállás miatt nem kell iskolába menniük, de ez nem így van. Ennek nem a tanulás a fő oka, hanem az, hogy lemaradnak a közösségi életről” – emelte ki.
a közösségi élmények hiánya pedig problémát jelenthet. Érdemes valamilyen napi rutint megtervezni, hogy továbbra is megmaradjon egy rendszer, ami nekik fontos és biztonságot is jelent.
Bereczki Enikő szerint ezért érdemes olyan családi programokat szervezni, amik ezt pótolhatják.
„Ilyen krízishelyzetben azonban az online kapcsolatok – bár nem tudják helyettesíteni a személyes jelenlétet – valamelyest kárpótolhatják a digitális világ szülötteit az otthon töltött idő alatt. Ugyanakkor a szülőknek fontos figyelni a gyerekekre, hogy a tartós otthonlét ne legyen az online függőség melegágya. Ilyen helyzetek például a szülői szűrők alkalmazásával kezelhetők” – fogalmazott, és hangsúlyozta, hogy a felgyorsult világunkban ez az időszak a lelassulásra, egymásra figyelésre is alkalmas lehet.
Hozzátette: a kamaszoknak is nagy igényük van arra, hogy többet legyenek a szeretteikkel. Ha a szülők home office-ban dolgoznak, a gyerekek pedig otthon tanulnak, akkor a sok negatív hatás mellett a jelenlegi helyzetnek lehet pozitív hozadéka is, hogy a családi kapcsolatok megerősödhetnek, és több idő jut a tartalmas beszélgetésekre is.
A címlapfotó illusztráció.