A teljes energiatermelőrendszer megújítására van szükség

 

Az elfogadott klímavédelmi akcióterv célja, hogy 2030-ra a Magyarországon előállított energia 90 százaléka már szén-dioxid mentes legyen. Szakértők úgy látják, ehhez nem elég a kis- és középvállalkozások támogatása, az egész energiahálózat átalakítására, korszerűsítésére van szükség.

A kép illusztráció (Fotó:MTI/Varga György)

Ideje beszéd helyett cselekedni” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében a klímaváltozással kapcsolatban. A kormány cselekszik is, hiszen a miniszterelnök egy klímavédelmi akciótervet is bejelentett, amelynek célja, hogy 2030-ra a Magyarországon előállított energia 90 százaléka már szén-dioxidmentes legyen.


Ennek érdekében 32 milliárd forinttal támogatják a kis- és középvállalkozások megújuló energiatermelését, meghatszorozzák a naperőművek kapacitását, és bevezetik a zöld államkötvényt is.

A klímavédelmi akcióterv reális vállalás

Ferenczy Orsolya, az ELTE tudományos főmunkatársa a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában elmondta, a miniszterelnök által bemutatott klímavédelmi akcióterv reális vállalás. Hozzátette, emellett teljesen illeszkedik az Európai Unió hosszú távú terveihez, mert az EU azt szeretné, hogy

2050-re teljes karbonsemlegességet érjenek el a tagországok.

Ferenczy Orsolya véleménye szerint nem csak Magyarország, hanem az Európai Unió előtt is egy innovációkkal, technológiai újításokkal teli időszak áll. Hozzátette, ahhoz, hogy Magyarország 2050-re megvalósítsa az unió célkitűzéseit, a bemutatott lépéseknél kisebb megvalósításokat nem érdemes tennie.

Az intézkedések csak egy kis szeletét érintik a problémának

Csath Magdolna közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára elmondta, óriási innovációs lehetőségek rejlenek a klímavédelem megvalósításában. Hozzátette, a klímavédelem egy nagyon tág problematika, ehhez képest egyelőre az unió is egy kis szeletet érint terveiben.

Csath Magdolna arra is felhívta a figyelmet, hogy a klímavédelem néha ütközik a profitorientált szemlélettel. Az üzleti világ célja a növekedés, viszont ennek megvalósítása nincs mindig összhangban a fenntarthatósággal.

Felmerül két jelentős kérdés is, amit nem is érint az Európai Unió terve, az egyik problémát

a nemzetközi üzletláncok működése jelenti

– mondta Csath Magdolna. Hozzátette, az üzletláncoknak a világ több pontján is megtalálhatóak a kihelyezései, így termékeit nagy távolságokra kell eljuttatniuk. A probléma pedig az, hogy a szállítás,

a közlekedés az egyik legkörnyezetszennyezőbb tevékenység.

A legfrissebb uniós adatok szerint a közlekedés összes energiaigénye 31 százalék” – emelte ki Csath Magdolna.

Hozzátette a másik kritikus pont, amit nem érint az unió terve, az a globalizáció-lokalizáció, és a szabadkereskedelmi megállapodások kérdése. Ugyanis a szabadkereskedelmi megállapodások pontosan a termékek nagy távolságokra való szállításáról szólnak.

A teljes rendszer átalakítására van szükség

Ferenczy Orsolya szerint az állami támogatás lehetőséget teremt a kis- és középvállalkozásoknak, hogy alternatív energiatermelési formára álljanak át, például lehetőségük lesz napelemparkokat létesíteni. Ez hozzá fogja segíteni a vállalkozásokat ahhoz, hogy saját üzemi energiaszükségletüket akár a hálózattól részben függetlenül, vagy a hálózatba visszatáplálva, fosszilis gázok kibocsátása nélkül termeljék meg.

Hozzátette, hosszútávon a nagy rendszerek átalakítására is szükség lesz úgy lokális, mint globális szinten. Ferenczy Orsolya elmondta, nem csak a kis- és középvállalkozások átállását kell támogatni, hanem a teljes energiaelosztó rendszerét is.

Csath Magdolna kiemelte, Magyarországon a megújuló energia aránya 12,5 százalék. Hozzátette, ez a szám viszonylag kicsi az unió 20 százalékos átlagához képest.

Hozzátette, az energiaátállás esetében fontos megvizsgálni az energia intenzitását is egy országban. Az energiaintenzitás azt mutatja, hogy  egy egységnyi hazai bruttó termék előállításhoz mekkora energiára van szükség.

E tekintetben sajnos Magyarország rosszul áll, az uniós listában hátulról az ötödik helyen található” – mondta Csath Magdolna. Kiemelte, ennek javítására alternatív megoldás a megújuló energiára való átállás, azonban azt is elengedhetetlen megvizsgálni, hogy mennyire korszerűek az alkalmazásban lévő különböző technológiák.

Ha a használt technológia energiazabáló, akkor minél előbb korszerűbb megoldásokra kell áttérnie a vállalkozásoknak.


A teljes beszélgetés itt hallgattató meg.

A címlapfotó illusztráció.