Így beszélünk el egymás mellett

 

A személyes kommunikáció számos buktatót rejt, sokszor mást értünk ugyanazon kifejezés alatt .

Annak, hogy elbeszélünk egymás mellett, többek között az lehet az oka, hogy az egyik fél számára más jelentést hordoz egy fogalom, mint a például a család, mint a másik fél számára – fejtette ki Limpár Imre tanácsadó szakpszichológus a Duna Család-barát című műsorában.

Ugyanez a munkánkban is megjelenhet, erre példának a most gyakran hangoztatott családbarát munkahely kifejezést hozta fel a szakértő.


Amikor két ember megismerkedik, gyakran előfordul, hogy „a bennem élő képet próbálom rávetíteni másra”. Ezért később elkezdünk haragudni a másikra, hogy „miért nem olyan, mint az a kép, amit a kezdetben rávetítettem”. Limpár Imre szerint ezek a párkapcsolati játszmák sok embernél visszatérően előfordulnak és ismétlődnek.

Maszatolunk érzelmeinkkel

A szakértő saját praxisából idézve elmondta, hogy amikor a kliensek aktuális érzelméről kérdez, akkor három szót nem tud elfogadni: furcsa, különös, érdekes. Úgy vélte, hogy ezekkel a szókifejezésekkel lényegében maszatolunk, nem nevezzük nevén a dolgokat és ezzel is elbeszélünk egymás mellett.

Párkapcsolatok esetén fontos, hogy kialakuljon a mi fogalma.

A szülők abban egyetértenek, hogy fontos a jó neveltetés, de lehet, hogy mást értenek a szó alatt. Az egyik fél szerint ehhez elég egy tisztességes iskola, a másik szülő úgy látja: ehhez rengeteg külön órára van szükség.

Limpár Imre szerint ezért kell, hogy legyen egyfajta jövőorientáltság is beszélgetéseinkben.

Közös nyelv a munkahelyen

Arra a kérdésre, hogy szétválaszthatóak-e a munkahelyi és az otthoni konfliktusok, a szakpszichológus úgy válaszolt, hogy egy lélek van, és nincs olyan, hogy van külön egy „munkahelyi énem”, és egy „otthoni énem”.

A munkahelyi kommunikációban fontos kérdés, hogy „ki merem-e mondani belső pszichés igényeimet”. Nem feltétlenül azért teszem, hogy a főnököm megértse, hanem magam miatt. De ennek a kommunikációs formája sem mindegy.

Gyakran szakzsargont és idegen szavakat használunk, ami egyfajta tünetjelenet arról, hogy bekerültünk egy mókuskerékbe és munkánk megfertőzte életünket - fogalmazott.