Varga Judit: A fogvatartottak kártérítési perei elérik a tízezres nagyságrendet

 

Eléri a tízezres nagyságrendet azoknak az ügyeknek a száma, amelyekben pénzt követelnek a rabok az államtól a szerintük nem megfelelő börtönviszonyok miatt – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter az M1-en. Az is kiderült, hogy milliárdos tétel a kártérítési igény. Ahogy hétfőn beszámolt róla: vagyonokat keresnek ügyvédek az állam ellen, a rabok nevében indított kártérítési perekkel. Orbán Viktor jelentette be múlt héten, hogy ennek akar véget vetni a kormány – hangzott el az M1 Híradójában.

A legkisebb zárka három, a legnagyobb nyolc személyes a tavaly átadott kiskunhalasi börtönben. A 470 fogvatartott elhelyezésére alkalmas épületegyüttesben 101 zárka van. Az új bv-intézetbe büntetésüket fogház, vagy börtön fokozatban töltő, női elítéltek kerülnek.

Pintér Sándor belügyminiszter akkor azt mondta, a kiskunhalasi börtön átadása csak a fejlesztések kezdete, az Országos Büntetés-végrehajtási Intézet bővítése és modernizálása tovább folytatódik. Hozzátette: további öt új intézet építésének előkészületei után már a települések önkormányzataival egyeztetnek. A kiskunhalasi börtön ezekhez szolgál majd mintául.

A magyar jogrendben az áldozatokat kell középpontba helyezni

Javulnak a fogvatartottak körülményei, egyre több a férőhely a büntetés-végrehajtásban, így emiatt is indokolt felülvizsgálni a rabok kártérítési pereit lehetővé tevő jogszabályokat – erről beszélt Varga Judit az M1-en. Az igazságügyi miniszter másik indokként azt hozta fel, hogy a magyar jogrendnek az áldozatokat kell a középpontjába helyeznie.

Elsősorban a sértettek kártérítése történhessen meg

és bármiféle rendszernek csak ezt szabad szolgálnia” – mondta Varga Judit.

Hozzátette: tízezer ügyről van szó, a kifizetett kártérítések pedig milliárdos összeget tesznek ki. Kiemelte: valójában mindezek mögött az áll, hogy az Európa Tanácsnak a fogvatartottak körülményeiről szóló nem kötelező érvényű ajánlásait az ítélkezési gyakorlatban szinte törvényként betartják.

Iparág lett a börtönbiznisz 

Tavaly közfelháborodást váltott ki, hogy a bíróság egymás után két olaszliszkai lincselőnek is kártérítést ítélt meg a börtönkörülményekre hivatkozva. Miközben az agyonvert Szögi Lajos családja 11 éve nem jutott hozzá a nekik járó kártérítéshez.

A börtönbiznisz csúcstartója pedig egy 33 éves férfi, aki 8 és fél év börtön után kapott 8 millió forintot.

Vagyis mindent leült év után kapott egy-egy milliót.

A rabok ma már egymásnak ajánlgatják az ügyvédeket, akik 15-20 százalékos sikerdíjért vállalják, hogy perelnek. És jogvédő szervezetek és ügyvédi irodák is hirdetik magukat. Az egyik honlapon például arról írnak, hogy segítenek pénzt szerezni azzal, hogy a börtönkörülményekre hivatkozva perelnek.

De a Helsinki Bizottság is feltüntette például a honlapján, hogy segít a fogvatartottaknak. Azt írják, hogy segítenek a raboknak, ha problémájuk van az étrenddel vagy a kapcsolattartással, esetleg egyéb panaszuk van.

Milliárdokat vettek ki a magyar költségvetésből a fogvatartottaknak fizetett kártérítések erről beszélt ifj. Lomnici Zoltán az M1-en. A Századvég jogi szakértője utalt arra, hogy az érintetteknek sokszor a Soros György nevéhez fűző jogvédők nyújtottak segítséget.

„Azok a jogvédő szervezetek, amelyek 2000-óta nyíltan kritizálják a magyar kormányzatot és valójában beavatkoznak a magyar belpolitikába, azoknak a köre, egyesek átfedést mutatnak azokkal a szervezetekkel amelyek például az úgynevezett, a köznyelv által börtönbiznisznek nevezett folyamatban is részt vesznek”– mondta Lomniczi Zoltán.

Az alkotmányjogász szerint ezekben az esetekben felmerülhet a joggal való visszaélés, és amennyiben ez bebizonyosodik, akkor a kormány ezt törvényes eszközökkel felszámolhatja.

A címlapfotó illusztráció.