Rétvári: A nemzeti összetartozás minden magyarba bele van írva

 

A nemzeti összetartozás minden magyarba bele van írva – hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kedden Mosonmagyaróváron, a nemzeti összetartozás évének ünnepélyes megnyitóján.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára beszédet mond a nemzeti összetartozás évének ünnepélyes iskolai megnyitóján a mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvodában (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)

Rétvári Bence a piarista iskolában rendezett ünnepségen kijelentette: a trianoni békediktátum következtében az elmúlt száz évben a magyarság nem az összeomlásról, hanem az élni akarásáról, az újrakezdési képességéről és az alkalmazkodni tudásáról tett tanúbizonyságot. Az Alaptörvény – folytatta – a legmagasabb szintre emelte a nemzeti összetartozás eszméjét, ami azért volt fontos, mert 2004-ben a magyar politika jelentős része a határon túli magyarok ellenében politizált.

Mindnyájunk közös felelőssége, hogy a határon túli magyarok érdekeiért kiálljunk, mert ha mi magunk nem állunk ki a magyarokért, akkor ezt senki nem fogja megtenni” – fogalmazott.

Az elmúlt száz év két fontos tanulsága, hogy az ország szuverenitását és autonómiáját meg kell őrizni” – mondta az államtitkár.

Rétvári Bence beszélt arról is, hogy a nemzeti összetartozás évébe nem előkészületek nélkül érkezünk, mert tavalyelőtt, az első világháború centenáriumi évében a kormány már számos ide is tartozó intézkedést tett. Egyebek mellett 609 emlékművet újítottak fel az első világháborúban harcoló vagy elhunyt katonák emlékére, 62 olyan könyv jelent meg, amelyek a világháborúról és a trianoni békeszerződés előtti időszakról szólnak, három számítógépes játékot alkottak és filmforgatókönyvek készültek.

A történelemtanárok számára pedig olyan képzési programot indítottak, amely révén az első világháborúról és a hatásairól olyan megközelítésben és szabadon beszélhetnek a diákoknak, amire a rendváltás előtt nem volt lehetőség” – fogalmazott. Ezeken a képzéseken 214 csoportban 5250-en vettek részt – tette hozzá.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára  és Nagy István agrárminiszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője nézi az épület falán elhelyezett emléktáblát a nemzeti összetartozás évének ünnepélyes iskolai megnyitóján a mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvodában (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)

Az államtitkár kiemelte azt is, hogy a békeszerződés egy elhibázott diktátum volt, mert nem a megbékélést szolgálta, hanem újabb konfliktusokat és nézeteltéréseket eredményezett, teret engedett a kommunizmus és a nácizmus eszméinek és végső soron a második világháborúhoz vezetett.

Az ünnepség részeként Nagy István agrárminiszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője az iskola udvarán leleplezte a nemzeti összetartozás évének alkalmából elhelyezett emléktáblát. Avatóbeszédében a politikus azt emelte ki, hogy az összetartó erőt, az összetartozás élményét 2010-ig számtalan eszközzel gyengítették, rombolták, de a mai nap is bizonyíték arra, hogy elpusztítani nem tudták.

Az összetartozás évének legfontosabb üzente az, hogy a szellemiekben összeépült haza úgy erősít bennünket, hogy senki ellen nem irányul, példát mutat, és bizonyítja, hogy csak a múltját ismerő, biztos jövőképpel bíró nemzetek lehetnek egyenrangú partnerei egymásnak” – mondta.

Hozzátette: a múlt sérelmein úgy lehet túllépni, hogy feldolgozzuk és kibeszéljük, a szomszédos országokkal való együttműködésnek pedig nincs alternatívája.

Kitért arra is, hogy a nemzeti összetartozás éve nem csak a határokon belüli magyarságnak jelent sokat, mert az elszakított nemzettársainknak azt üzeni, hogy nincsenek egyedül, egyek vagyunk, sorsközösségben élünk. Véget értek az egyedüllét évtizedei és végképp magunk mögött hagytuk a meg- és kitagadás korát – jelentette ki.

A miniszter hozzátette, hogy Mosonmagyaróváron, az egykori Moson vármegye központjában még gyógyítóbban hat az emlékév, mert a háborús béke a vármegye kétharmad részét csatolta két másik országhoz.

Az emléktábla arra hívja fel a figyelmet, hogy együtt vagyunk csak képesek újraépíteni közös hazánkat, Európát és benne a Kárpát-medencét” – fogalmazott.

Árvay István (Fidesz–KDNP), Mosonmagyaróvár polgármester azt mondta, hogy közösségként részesei lehetünk a kárpát-medencei magyarság életének és ezzel az összetartozást erősítjük.

Matus Mónika, a felvidéki Szenc – Szenczi Molnár Albert nevét viselő – alapiskolájának igazgatója azt emelte ki, hogy a magyarság múltját meg kell óvni, de tovább is kell építeni. Kiemelte, hogy a mosonmagyaróvári piarista iskolával több éve aktív kapcsolatban vannak, amivel az összetartozásra épülő új értékeket tudnak létrehozni.

Zsódi Viktor, a Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda igazgatója pedig arról beszélt, hogy a szenci iskola diákjaival tartott programokon túl az iskola diákjai Erdélybe és a Felvidék más részeire is kirándulnak, amivel az önazonosság elmélyítéséhez járulnak hozzá.