Darák Péter: A bírák érdekeltek abban, hogy a Kúria alkotmányjogi helyzete megerősödjön

 

A bírák érdekeltek abban, hogy a Kúria alkotmányjogi helyzete megerősödjön, és ha ehhez a jogalkotó megfelelő és hatékony eszközöket talál, úgy az találkozni fog a jogkereső közönség érdekeivel is – mondta Darák Péter a legfőbb bírói fórum félévértékelő sajtótájékoztatóján kedden, Budapesten.

A Kúria elnöke szerint 2019 a visszajelzések éve volt számukra, és hosszú évek után nyugvópontra jutnak az igazgatási szervezetet és a Kúriát érintő jogalkotási kérdések. Példaként említette a közigazgatási bíráskodás helyzetének rendezését, valamint azt a parlament előtt lévő törvényjavaslatot, amely a Kúria szervezetét és az igazságszolgáltatásban betöltött szerepét akarja megerősíteni.

A Kúriának a jövőben is kiemelt szerepe lesz az alkotmányos berendezkedés fenntartásában” – szögezte le Darák Péter. Hozzátette: a törvényi változások felértékelik a Kúria abbéli szerepét, hogy megőrizze az igazságszolgáltatás stabilitását.

Szólt arról is, hogy a közelmúltban fogadta el a Kúria következő öt évre szóló középtávú stratégiáját, amely többek között rögzíti, hogy az igazságszolgáltatás legfőbb mutatója a magas szakmai színvonalú, országosan egységes jogalkalmazás.

Kérdésre válaszolva  várható-e változás az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és az Országos Bírói Tanács viszonyában, miután az OBH élére új vezető érkezik? – felidézte: fél éve azt fogalmazta meg, hogy elnehezült a kommunikáció a felek között, vissza kellene térni a bizalmon alapuló közvetlen párbeszédhez. Szerinte ez már akkor elkezdődött, amikor Senyei György Barnát az OBT meghallgatta és a felmerülő kérdésekre a jelölt kielégítő válaszokat adott.

Az alkotmánybíróból a jövőben kúriai bíró lehetne

Ugyancsak kérdésre válaszolva elmondta: az, hogy alkotmánybíróból a jövőben kúriai bíró lehetne, üdvözlendő, mivel szerinte már a korábbi alkotmánybírósági elnökökkel is azt célozták, hogy a két intézményt közelebb hozzák egymáshoz.

Hozzátette: nem fenyeget az, hogy bírói kinevezési feltétellel nem rendelkező alkotmánybíró válna kúriai bíróvá, mivel javaslatukra ez a kritérium belekerült a törvényjavaslatba.

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese többek között azt a jogegységi határozatot emelte ki, amelyben szerint már az elkövetésre irányuló szándék felhívás nélküli kinyilvánítása is alkalmas lehet a bűncselekmény megállapítására.

Utalva a közelmúltban történt győri tanárkéselésre, azt mondta: az esemény szerencsésebben alakulhatott volna, ha már a szándék kinyilvánításánál, vagyis az előkészületi szakaszban megakad.

Kalas Tibor, a közigazgatási és munkaügyi kollégium vezetője a közigazgatási bíráskodással kapcsolatos viták lezárását emelte ki felszólalásában.

A bírák szempontjából az igazgatási bíráskodásban a fegyveregyenlőség elve érvényesül

Azzal összefüggésben, hogy a parlament előtt álló törvénycsomag elfogadása esetén a közhatalmi szervek is lehetőséget kapnának arra, hogy alkotmányjogi panaszt terjeszthessenek elő, azt mondta: a bírák szempontjából az igazgatási bíráskodásban a fegyveregyenlőség elve érvényesül.

Tánczos Rita, a közigazgatás és munkaügyi kollégium munkaügyi szakágának igazgatási feladatokkal megbízott bírája ugyancsak a joggyakorlat-elemzésről szólt, amely nyomán javaslatot tettek a jogalkotónak, hogy szabályozza a versenytilalmi megállapodás írásba foglalásának kötelezettségét is, ami így bekerült a parlament előtti törvénycsomagba.

Orosz Árpád, a polgári kollégium tanácselnöke azt emelte ki, hogy a Kúria egyik joggyakorlat-elemző csoportja a keresetlevelek befogadásának, illetve visszautasításának gyakorlatát vizsgálta. Határozatuk szerint ha a keresetlevél elutasítása ellen benyújtott fellebbezés alapos, a másodfokú bíróság nem új eljárást ír elő, hanem mellőzi a kereset visszautasítását és megváltoztatja az elsőfokú végzést, vagyis meg kell kezdeni az ügy érdemi vizsgálatát.

Simonné Gombos Katalin, a polgári kollégium szóvivője az elmúlt fél évet értékelve arról beszélt, hogy az Európai Unió Bírósága előtt is megerősítést nyert a Kúria által folytatott joggyakorlat helyessége és iránya a devizahiteles perekben.

Hangsúlyozta: a Kúria csak azokban az ügyekben tud véleményt nyilvánítani, amelyek a felülvizsgálati eljárásban ezt lehetővé teszik. Hozzátette: nagyon sok jogerős határozat nem tud a Kúria elé kerülni, mert ezekben az ügyekben a régi polgári perrendtartás értékhatárt megszabó rendelkezései kizárják ezt.

Székely Ákos, a büntető kollégium vezetője két konkrét esetet említett, amelyekben a megállapított kerítés, illetve kényszermunka bűncselekményekkel szemben felmerülhetett volna a súlyosabb büntetéssel fenyegető emberkereskedelem is, ezért ezekben az ügyekben új eljárást írt elő a Kúria.

Hozzátette: az emberkereskedelem fogalmának helyes értelmezése érdekében várhatóan létrehoznak egy bírákból és ügyészekből álló munkacsoportot, ahogy azt korábban tették más bűncselekménytípusok, például a pénzmosás esetében is.