Óvatos optimizmussal várja az új EB működését az Alapjogokért Központ

 

Óvatos optimizmussal várja az Ursula von der Leyen vezette, új összetételű, decemberben munkába álló Európai Bizottság (EB) működését az Alapjogokért Központ (AK) – hangzott el a kutatóintézet által a témában készített mintegy 150 oldalas elemzést ismertető pénteki sajtótájékoztatón, Budapesten.

Panyi Miklós, az Alapjogokért Központ nemzetközi ügyekért felelős igazgatóhelyettese a „megosztottság és a kudarcok öt éveként” jellemezte az EB 2014 és 2019 közötti, Jean-Claude Juncker vezette időszakát.

Most sokkal jobbak a magyar pozíciók, mint 2014-ben, sikerült a csúcsjelölti rendszert, a többi között a közép-európai kormányfők vezetésével, megbuktatni – közölte, sikerként értékelve, hogy az EB elnökét nem Frans Timmermannsnak hívják. Panyi Miklós fontosnak nevezte, hogy a magyar uniós biztos olyan hangsúlyos portfóliót kapott, amilyet még sosem.

Megszűnt az Európai Parlamentet a korábban több mint ötven éven keresztül jellemző kétpárti koalíciós többség, és az EU történetében először az hárompártivá szélesedett – hívta fel a figyelmet az AK igazgatóhelyettese a liberálisok e körbe kerülésére utalva. Panyi Miklós prognózisa szerint emiatt az EP működése „sokkal törékenyebb” lesz, ami rányomja a bélyegét az egész unió működösére.

Panyi Miklós azt remélte, hogy az EU hamarosan le tudja zárni a Juncker-korszakból öröklött „Brexit-vergődést”, majd jelezte: a von der Leyen-bizottságnak az első fél évben kezdenie kell valamit a migráció kérdésével. Azzal kapcsolatban egy új, „a kölcsönös érdekeken és tiszteleten alapuló” szellemiségre számít Panyi Miklós az új EB-elnök megnyilatkozásai alapján.

Az igazgatóhelyettes kockázatként azonosította, hogy a 27 tagú testületben nincs néppárti többség, továbbá azt is, hogy annak első alelnöke az a holland szocialista Frans Timmermans, akivel az elmúlt években számos vitája volt a magyar kormánynak.

Pócza István vezető elemző a kutatás módszertanáról közölte: a biztosjelölti meghallgatáson elhangzottak voltak elsődleges forrásaik, majd kiválasztottak Magyarország szempontjából kiemelkedő tizenegy területet – köztük a migrációt, a terrorizmust és biztonságot, a nyílt társadalmat és a családtámogatást – majd a jelölteket egy a baloldali-globalista viszonyulástól a nemzeti, konzervatív, szuverenista politikai beállítottságig tartó skálán értékelték.

A migrációról szólva Pócza István kifejtette, az EB többsége ugyan „migránsbarát” és nyitottan áll a bevándorlás kérdéséhez, azonban az ezzel kapcsolatos ellenvélemények is nagyon határozottan megjelennek. Ursula von der Leyentől arra számít a vezető elemző, hogy „megpróbálja kiegyensúlyozni” ezeket az álláspontokat. Szintén sikerként értékelte, hogy Frans Timmermanns a jogállamisági kérdések helyett az éghajlat-politika felelőse lett.

Ugyanakkor az EB új elnökének szempontjából nagy kihívásnak nevezte, hogy Frans Timmermanns korábbi uniós pozíciójából fakadóan „ránőhet Ursula von der Leyen fejére” és egyfajta „árnyékelnökként” próbálhat meg fontos kérdésekben irányt szabni a bizottságban. Pócza István összegzésként úgy vélekedett: a Jean Claude Juncker vezette bizottsághoz képest az új bizottságban „leheletnyivel jobbak” a kilátások.

Újságírói kérdésre Pócza István leszögezte: az EB nem az EU kormánya, azonban – álláspontja szerint – Momentum képviselői tudatosan használják azokat a globalista kifejezéseket, amelyek „nem igazak az EU jelenlegi állapotára”. Ezt politikai kommunikációs stratégiának minősítve úgy fogalmazott: a Momentum ezzel hozzá akarja szoktatni a magyar közgondolkodást ahhoz, hogy „az unió már egy birodalom, amelynek van kormánya és az az Európai Bizottság”.

A címlapfotó illusztráció.