Magyarország számára fontos az unió észak-balkáni bővítése

 

Várhelyi Olivér pozíciója az elmúlt tíz év legnagyobb diplomáciai sikere – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken. A bővítési és szomszédságpolitikai biztosnak az a feladata, hogy az unió érdekeit megpróbálja összeegyeztetni a környező országok érdekeivel. Hozzátette, Magyarország számára talán az egyik legfontosabb téma a Balkán kérdése. Mivel Magyarország a Balkán kapuja, így fontos, hogy a térség fejlődése milyen irányt fog mutatni.

Várhelyi Olivér az uniós bővítésért és szomszédságpolitikáért felel majd az új Európai Bizottságban (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője az M1 Szemtől szemben című műsorában eemlékeztetett, hogy az Európai Néppárt, a szocialisták és az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) párt biztosjelöltjét nem engedték át a meghallgatásokon. Szerinte ez európai uniós vita, ami közel sem arról szólt, hogy a szakemberek felkészültségét vizsgálják.

Az uniós bővítési pozíció érinti a migrációt és a biztonságot is

A miniszterelnök az elmúlt tíz év legnagyobb diplomáciai sikereként értékelte a bővítési és szomszédságpolitikai biztosi pozíció elnyerését. Közölte, nem emlékszik arra, hogy Magyarország az elmúlt tíz évben olyan erős befolyást tudott volna szerezni az unióban, mint most a bővítési pozícióval, amelyet a következő öt év legfontosabb portfóliójának nevezett.

A feladatcsomag érinti a migrációt, a biztonságot és például az energia szempontjait is – mutatott rá –, hiszen a magyar biztos foglalkozik majd a Kaukázussal és Azerbajdzsánnal is.

Az ellenzék is tudta, hogy a magyar miniszterelnök nem fog magas nemzetközi pozícióba olyan szakembereket delegálni, akik nem jó hazafiak, és akik nem tudják összeegyeztetni saját hazafiságukat a vállalt nemzetközi megbízatással. Pócza István szerint ez példamutató kell, hogy legyen több tagállam számára is, mivel mostanában

az unió vezetősége csak olyan szereplőket akar látni magas pozíciókban, akik közülük való,

és akik Európából egy szuperállamot akarnak létrehozni. Hozzátette, sok állam számára felháborítónak hangozhat Orbán Viktor kijelentése, de Pócza István arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar miniszterelnök képviseli jelen esetben a normalitást, hiszen mindenkinek ilyen jelölteket kellene delegálni, mert véleménye szerint a pozícióba illő szakemberek hiánya miatt degradálódott az Európai Unió intézményrendszere.

Az Európai Parlament erőfitogtatása 

Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint a biztosjelöltek tovább nem engedése az Európai Parlament erőfitogtatása volt, mert a parlament be akarta bizonyítani, hogy ugyanolyan fontos szereplő mint az állam- és kormányfők testülete. Hozzátette, egy másik értelmezése a magyar és francia biztosjelölt leszavazásának a bosszúhadjárat, azért, mert az Európai Parlament képviselőinek nagy része megsértődött, hogy

nem a csúcsjelölti rendszer érvényesül a biztosok kinevezésében.

Pócza István szerint egy olyan időszak köszönhet Európára, amelyben az uniós parlament be akarja mutatni, hogy milyen politikai erővel rendelkezik. Hozzátette, az erőfitogtatás során a gyengeségük és törékenységük fog meglátszani, hiszen most már nem két, hanem három frakciónak kell az egyetértése ahhoz, hogy megszerezzék az 50+1 százalékot, de már a mostani szituációban is látszott, hogy a felek nehezen tudnak megállapodni egymással.

Magyarországnak fontos a Nyugat-Balkán integrációja

Rotyis Bálint, a Médianéző Intézet elemzője elmondta, a bővítés- és szomszédságpolitikai biztosnak a feladata, hogy a többi országgal tárgyalásokat folytasson, és az unió érdekeit összeegyeztesse a környező országok érdekeivel. Hozzátette, Magyarország számára talán az egyik legfontosabb téma a Balkán kérdése. Mivel Magyarország a Balkán kapuja, így

fontos, hogy a térség fejlődése milyen irányt mutat majd.

Várhelyi Olivérnek az lesz a feladata, hogy elősegítse a nyugat-balkáni országok integrációját az Európai Unióba, és elérje azt, hogy Magyarország déli határa többé ne külső határ legyen.

Pócza István arra hívta fel a figyelmet, hogy Várhelyi Olivért meghallgatásakor megkérték, szóban és írásban is nyilatkozzon, nem fog sem magyar, sem más uniós tagállam megbízatásában tevékenykedni. Ha erről Várhelyi Olivérnek nyilatkoznia kellett, vajon miért nem kérdezték meg Frans Timmermanstól, hogy külső entitástól, jelen esetben Soros Györgytől függetlenül végzi-e a munkáját? És miért nem írattak vele is alá egy papírt, hogy nem fog megjelenni Soros György befolyása az Európai Bizottság tevékenységében? „Itt is látszik, hogy az unió kettős mércét alkalmaz” – tette hozzá Pócza István.

Rotyis Bálint szerint a Fidesz jelenleg azt várja, hogy az Európai Néppárt tisztázza, hatalmi játszmát kíván-e a továbbiakban is folytatni vagy érték- és identitásmegőrző elemeket is be akar vonni portfóliójába. Hozzátette, a Fidesz felfüggesztett tagsága mindaddig megmarad, amíg ezt a kérdést a párt vezetősége meg nem oldja.


A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.