A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése az európai közösség csaknem ötvenmillió tagját érinti

 

A határon túli magyar közösségeket fenyegető tényezőkről évek óta hallgatnak Brüsszelben. Épp ezért is indította el a nemzeti régiókról szóló kezdeményezését a Székely Nemzeti Tanács. Folyamatosan gyűjtik az aláírásokat a nemzeti régiók védelméért és a tényleges társadalmi támogatásért. A tanács kezdeményezésének lényege, hogy mindenki a szülőföldjén élhesse meg saját nemzeti identitását. A tétje pedig az, hogy fel tudják-e használni az EU-s forrásokat arra, hogy javítsák a magyarlakta területek népességmegtartó erejét.

A szervezők szerint ha az egymillió aláírás összegyűlik, az Európai Unióban sem nézhetik többé levegőnek az őshonos nemzeti közösségek ügyeit. A nemzeti régiókról szóló kezdeményezést minden magyar párt támogatja. Össznemzeti ügyként kezelték a kezdeményezést a néhány napja tartott Magyar Állandó Értekezleten is. A résztvevők itt megállapodtak abban is, hogy 2020 az erős magyar közösségek éve lesz.

A diszkriminatív forráselosztás veszélyezteti a régiók sajátos kultúráját

Dabis Attila, a Kisebbségi Jogvédő Intézet nemzetközi koordinátora elmondta, a kezdeményezés mozgatórugója, hogy Székelyföld esetében sajnos a román hatóságok nemcsak a központi költségvetés forrásait használják fel diszkriminatívan a székelység kárára, hanem az Európai Unióból érkező fejlesztési forrásokat is. Hozzátette, ehhez hasonló szituáció figyelhető meg Szerbiában, Görögországban és Bulgáriában is.

Dabis Attila az M1 Szemtől szemben című műsorában kiemelte, ez az eljárás ellentétes az unió alapító szerződéseiben foglaltakkal. Hozzátetette, a diszkriminatív forráselosztás mesterséges gazdasági lemaradást is előidéz az érintett térségekben, ami pedig serkenti az elvándorlást, és veszélybe sodorja a régiók sajátos kultúráját és identitását. A Kisebbségi Jogvédő Intézet nemzetközi koordinátora arra hívta fel a figyelmet, hogy

a Székely Nemzeti Tanács célja a helyi kultúrák és az identitás védelme.

A múlt héten nagyot növekedett a kezdeményezés erkölcsi legitimitása, hiszen egyre többen állnak ki mellette – mondta Dabis Attila. Hozzátette, múlt kedden a Nemzeti Összetartozás Bizottságának a gyűlésén és a Magyar Állandó Értekezleten is egyhangúlag támogatták a kezdeményezést.


Azonban arra is emlékeztetett, hogy az aláírásgyűjtés első felében harmincháromezer aláírást sikerült gyűjteni. Hozzátette, még nagyon messze van az egymillió, és rengeteg feladat vár a Székely Nemzeti Tanácsra, de bíznak abban, hogy a támogatók segítségével a rövid idő ellenére is sikerül megszerezniük a kellő aláírást.

A kezdeményezést a magyar baloldali pártok is magukévá tehetnék

Pászkán Zsolt külpolitikai elemző szerint Brüsszel is kiállhat a kezdeményezés mellett, hiszen nemcsak a magyar közösséget érinti a  probléma, hanem többek közt a görögországi és bulgáriai törököket, illetve a német kisebbség tagjait is, vagyis

számos olyan kisebbséget, melyek összességében az európai közösség ötvenmillió tagját jelentik.

Hozzátette, a magyarországi baloldali pártok példaként tekinthetnének a külföldi baloldali körökre, mivel számos más országban a nemzeti érdekek védelme is részét képezi a baloldal tevékenységének, például Katalóniában az autonomista pártok jelentős része is baloldali. Kiemelte, anomália, hogy Magyarországon a baloldaliságba eddig nem tartozott bele a nemzeti értékek védelme.

Kiemelt figyelmet kell, hogy fordítson az unió a kisebbségek életére 

Dabis Attila elmondta, ha bármelyik párt elolvassa a kezdeményezés eredeti címét, már akkor nagyon sok ihletet meríthet ahhoz, hogy hogyan tudja beépíteni saját értékrendszerébe a kezdeményezés célkitűzéseit. Hozzátette, az eredeti cím,

Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért.

Tehát egy egalitárius maggal rendelkezik a kezdeményezés. Hozzátette, az Európai Bizottság tevékenységében sok hiányosságot észleltek a Székely Nemzeti Tanács tagjai. Dabis Attila kiemelte, az alapító okiratok részét képezi, hogy az uniónak fent kell tartania, illetve proaktívan hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az unió kulturális és nyelvi sokszínűsége megmaradjon, de valamiért erre egyelőre nem hajlandó az EU vezetősége.

Általában van egy nagyon mérgező tévhit a nemzeti kérdés körül, melynek alapja, hogy a kezdeményezés gyengíti az államokat, így az unió egészét is – mondta Dabis Attila.

Véleménye szerint az unió fejlesztéspolitikája kiemelt figyelemmel kell, hogy kezelje azokat a térségeket, ahol nemzeti kisebbségek élnek, következésképp ezek az országok többletforráshoz juthatnak. Tehát a kezdeményezés nem egy államellenes provokáció, csupán azt szeretné elérni, hogy az Európai Bizottság következetesen alkalmazza az alapító szerződésben foglaltakat.

A címlapfotón a Székelyföld autonómiájáért tartott őrtűzgyújtás résztvevői a Sepsiszentgyörgy melletti Pacé-dombon 2019. október 27-én. Ezen a napon több mint nyolcvan székelyföldi településen gyújtottak őrtüzet a székelyföldi autonómiaigény jeleként a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szervezésében. (Fotó: MTI/Kátai Edit)