Az őshonos fafajok visszatelepítése zajlik a Rácalmási-szigetek területén

 

A természetvédelmi terület Dunaújvárostól tizenöt kilométerre található, és a terület nagy része erdővel borított. Korábban a faanyagtermelés miatt nemes nyárasokat telepítettek az ártéri ligeterdők helyére. Napjainkban a nemes nyárakat őshonos tölgy-, kőris- és szilerdőkre, illetve szürke nyárasra cserélik.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Komka Péter)

A Rácalmási-szigetek Természetvédelmi Területen korábban a kiterjedt gyümölcsösök gondozása és a legeltetés volt jellemző, majd az ötvenes évektől 1992-ig libatelep is üzemelt a térségben. 1997-ben 385 hektárt nyilvánítottak védetté, amely egyebek mellett magába foglalja a Nagy-szigetet is – hangzott el az M1 Kék bolygó című műsorában.


Őshonos fajokat telepítenek

Kovács Zoltán természetvédelmi őrkerület-vezető elmondta, a terület nagy része, 90-95 százalékban erdővel borított. A terület védelmének a célja az ártéri ligeterdők megőrzése, fenntartása, illetve minél nagyobb területen történő átalakítása.

Az 1980-as évektől folyik tervszerű erdőgazdálkodás a területen. Korábban a faanyagtermelés hatékonysága miatt idegen nemes nyárasokat telepítettek az ártéri ligeterdők helyére. A szinte száz százalékban állami tulajdonban lévő terület gazdálkodója a Vadex Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. ezen az állapoton igyekszik változtatni.

A nemes nyárfákat őshonos tölgy- kőris- és szilerdőkre, illetve szürke nyárfákra cserélik.

Sebestyén János, a Vadex Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. erdőgondnoka kihangsúlyozta, az idegenfajok megléte talán nem jelentene akkora problémát, de az őshonos állományoknál ezek mindig jóval intenzívebb növekedésűek, jóval gyorsabban terjeszkednek, és az őshonos fafajokat képesek elnyomni, azokat visszaszorítani. Hozzátette, a céljuk, „a megfelelő termőhelyen fellelhető őshonos fafajok előtérbe helyezése, hogy a későbbiekben ezzel folytassák a gazdálkodást”.

Fokozatosan visszaszorítják a nemes nyárast

Azokon a területeken, ahol a ligeterdőn belül vannak nemes nyárak, foltszerű fakitermelés zajlik, majd a kivágott állományrész helyére őshonos csemeték kerülnek. Hasonló a helyzet a homogén, egykorú nemes nyárasokkal, de ezeket

az erdőrészeket tarvágással kezelik, egy speciális gép, a fakitermelő kombájnok segítségével.

Sebestyén János elmondta, a gép képes a kivágásra kerülő fát bizonyos mértékig irányítottan dönteni, vagyis a felújítási foltokra és nem pedig a mellette lévő csemetékre. Egy másik előnye ezeknek a kombájnoknak, hogy alacsony fajlagos talajnyomásúak, a terepen történő mozgással sem okoznak visszafordíthatatlan károkat az erdőrészben.

Gondot okoz a vadszőlő terjedése is

Az erdőgazdálkodás és a természetvédelem szempontjából egyaránt hatalmas problémát okoznak az inváziós fajok a szigeten. A problémát az okozza, hogy az óriási vadszőlőinda-tömeg nehéz, és a fa ezt a súlyt már nem bírja megtartani – mondta Sebestyén János. Hozzátette, a vadszőlő rendkívül gyorsan fejlődik, és ha kézi, mechanikai eszközökkel végzik a visszaszorítását, akkor akár két-három év múlva meg kellene ismételniük a visszaszorítását.

Hatékony megoldás lehet a vegyszeres védekezés, amely még kísérleti szakaszban van. A másik lehetőséget részben az őshonos, jól záródott, vegyes koreloszlású erdőállományok létrehozása jelenthetné a szigeten, mert így a vadszőlő is nehezebben fejlődne.

A Rácalmási-szigetek Természetvédelmi Területen folyó munkálatok remekül bemutatják, hogy a távlati célok megvalósítása csak a nemzeti parkok és az erdészetek szoros együttműködésével lehetséges.