Gyakorlati megoldásokat vár a Víz Világtalálkozótól az Afrikai Unió diplomatája

 

Reményének adott hangot Ahmat Awad Sakine, az Afrikai Unió Európai Unió melletti állandó képviseletének vezetője a budapesti Víz Világtalálkozó egyik keddi panelbeszélgetésén, hogy a rendezvényen gyakorlati megoldások is körvonalazódni fognak a vízválság megoldására, mert erre emberek milliárdjai várnak.

Kiemelte, hogy a tiszta ivóvízhez való hozzáférés a legalapvetőbb emberi jognak tekinthető. Viszont Afrika vízkészletének több mint 50 százaléka Közép-Afrikában található, illetve Észak-Afrikában vannak még készletek, de ezeken kívül a kontinensen igen korlátozott az emberek vízhez való hozzáférése, és alapvető fontosságú feladat lenne ennek a problémának a megoldása.

Afrikában gyakran 200-300 méter mélyre kell lefúrni a tiszta vízért, illetve helyenként 1600 kilométert is meg kell tenni, hogy az ember eljusson egy kúthoz.


Ahmat Awad Sakine hangsúlyozta, hogy a közös elvi stratégiákon túl konkrét megoldásokra és konkrét cselekedetekre lenne szükség. Az éghajlatváltozásnak fokozottan kitett Csádban például az édesvizek területe egyre szűkül, ezért megoldás lehetne az ivóvíz sós vízből történő előállítása.

A csádi diplomata felvetette, hogy Mauritánia és Dzsibuti között vezetékeken lehetne sós vizet elvezetni, amelyet aztán édesvízzé lehetne átalakítani. Elismerte, hogy egy ilyen projekt több milliárd euróba kerülne, de európai nem kormányzati szervezetek már foglalkoznak ennek lehetőségével.

Lindiwe Sisulu, a Dél-afrikai Köztársaság vízügyi minisztere annak fontosságáról beszélt, hogy hosszú távú beavatkozási stratégiákat fogalmazzanak meg a vízválságok kezelésére. Elismerte, hogy az ilyen stratégiák nagy költséget jelentenek, és negatív hatással járnak a szegényekre.

A miniszter felidézte, hogy a Dél-afrikai Köztársaság történetének egyik legsúlyosabb aszályából jött ki 2019-ben. Szokatlanul meleg időjárás volt, az esős idő ellenére nagyon leapadtak a vízforrások. A meglévő vízkészletek hatékony felhasználásával és a vízhasználat korlátozásával, illetve hatékony kommunikációs kampánnyal sikerült túlélni a válságot.

Az egy főre eső vízhasználatot naponta 80 literre szorították vissza, ami drasztikus korlátozás volt, mivel az átlagos felhasználás – az ország félszáraz éghajlata ellenére – 237 liter személyenként. A válság leküzdéséhez hozzájárult, hogy az emberek jobban kezdték látni a víz értékét, illetve a hozzáférés költségét is növelték azzal, hogy jelentősen megemelték a víz árát.

A dél-afrikai miniszter elmondta, a válságok kezelése nagyon drága, és további nyomást helyez az amúgy is nehézségekkel küzdő gazdaságokra. A vízbiztonság és az egyetemes vízhez való hozzáférés olyan igény, amelyhez egyre több víz, egyre több képesség kell, valamint nagyon jó gazdálkodás és még jobb szabályozás – tette hozzá.