Létkérdés volt, hogy Magyarország felvegye a kereszténységet a történész elmondása szerint

 

Létkérdés volt Szent István korában, hogy Magyarország felvegye a kereszténységet – mondta az MTA Történettudományi Intézetének kutatója az M1 keddi műsorában.


Bácsatyai Dániel kulcsmomentumnak nevezte, hogy III. Ottó német-római császár uralkodása idején anélkül válhatott a magyar és a lengyel egyház is a keresztény államközösség részévé, hogy hűbéri kapcsolatba kellett volna kerülniük a német-római császársággal.

A történész közölte, az ország függetlenségének megőrzéséhez Szent István részéről okos diplomáciára volt szükség. Államalapító királyunk feleségén, a bajor származású Gizella királynén keresztül remek családi kapcsolatokra is szert tett, ami szavatolta a német-római császárok közül egyedül szentként tisztelt II. Henrik jóindulatát is.

Henrik halála után azonban megszűnt a békés kapcsolat, a német-római császárság fegyveres fenyegetéssel lépett fel Magyarországgal szemben. Már Szent István életében fegyveres helytállásra volt szükség, 1030-ban – mondta.

Bácsatyai Dániel arról is beszélt, hogy Szent István halála után válságidőszak jött el. Még nem volt elég erős a keresztény magyar állam, de talán éppen a német fenyegetetéssel szemben kovácsolódott olyan összetartás, amely hozzájárult ahhoz, hogy Szent László idején erős stabil közép-európai állam jött létre – tette hozzá.