A vasfüggöny szimbolikus átvágásának harmincadik évfordulójára emlékeztek

 

A szabadság eszméjét méltatta Szijjártó Péter magyar és Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter, valamint Burgenland tartományfőnöke csütörtökön Sopron határában, ahol a vasfüggöny szimbolikus átvágásának 30. évfordulójára emlékeztek.

Azon a helyen tartották a megemlékezést, ahol Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter harminc éve – a határzár felszámolásának részeként – közösen átvágta a szögesdrótot. A megemlékezés előtt Szijjártó Péter Alexander Schallenberggel megvitatta a két ország együttműködését.

Szijjártó Péter ünnepi beszédében kiemelte: a „vasfüggöny” börtönként tartotta fogva a magyarokat, de csak idő kérdése volt, hogy „felszínre törjenek azok az erők, amelyek a magyarság létének elemi erejű tulajdonságai, amit erőszakkal sem lehet elvenni. Ilyen a szabadság iránti vágy”. Hozzátette, hogy 1956 küzdelme is megmutatta, a magyar bátor nemzet, nem fél a túlerőtől.

„Hiába volt negyvenévnyi elnyomás, a magyarokat nem lehetett birodalmi alattvalóvá tenni” – fogalmazott. A magyarok – folytatta – nem hagyták magukat, mert ez egy ezeréves európai és keresztény nemzet és mindig is az marad. Harminc éve kártyavárként dőlt össze a szocializmus, eltűnt az az akadály, amely az eszmék, a gondolatok és az emberek szabad mozgását akadályozta évtizedekig; új Európa született akkor – mondta Szijjártó Péter. Kiemelte, hogy ma „életerős, fejlődő, büszke” nemzeteket látunk Közép-Európában, amelyek képesek a nemzeti érdekek mentén is együttműködni, az európai gazdasági teljesítményhez és a biztonság megőrzéshez is nagymértékben járulnak hozzá.

Elsöprő a magyar kormány társadalmi támogatottsága, ami arra is kötelezi, hogy a nemzeti érdekek érvényesítése mentén vegyen részt a kontinens jövőjéről szóló vitákban, „a szabad, büszke nemzetek által alkotott erős keresztény Európáért, ahol a nemzetek büszkék nemzeti identitásukra és ragaszkodnak történelmi, vallási és kulturális örökségükhöz” – mondta.

Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter azt emelte ki, hogy harminc éve a magyar és az osztrák külügyminiszter felismerte történelmi felelősségét. Annak az évnek az egyik üzenete, hogy soha nem feledkezhetünk meg arról, mit köszönhetünk az európai integrációnak, mert ma olyan stabilitásban és jólétben élünk, amit az előttünk élők nem élvezhettek – mondta. A másik üzenet, hogy Európában az egyesülési folyamat még messze nem fejeződött be, mert sokan úgy vélik, vannak, „akik közelebb vannak a tűzhöz”. Az Európai Unió feladata, hogy egyértelműen ez ellen szálljon síkra – fogalmazott.

Hans Peter Doskozil burgenlandi tartományfőnök azt mondta: Ausztria büszke arra, hogy „Európa közepén él”, jószomszédi kapcsolatot ápol a vele határos országokkal, és arra is büszke, hogy az Európai Unió fejlődését nemcsak átéli, hanem tartalommal is megtölti. Ha tudni akarjuk hová szeretnénk eljutni a jövőben, akkor arra is emlékeznünk kell, hogy milyen szociális, gazdaság és társadalmi különbségek alakultak ki 1989 előtt – fogalmazott a politikus.

A „vasfüggöny” harminc évvel ezelőtti szimbolikus átvágását ma egy emlékkő és egy hársfa örökíti meg Sopron és a magyar–osztrák határ között.

Rémhír, hogy Ausztria lezárja a magyar határon átvezető utak többségét 

Az osztrák–magyar határon átvezető harminc út közül csak hat esetében van szó esetleges ausztriai „korlátozásról” – mondta a külgazdasági és külügyminiszter, miután megbeszélést folytatott Hans Peter Doskozil burgenlandi tartományfőnökkel Kismartonban (Eisenstadt).

Szijjártó Péter rémhírnek nevezte, hogy Ausztria lezárja a határon átvezető utak többségét. Hozzátette: a szóban forgó hat út közül csak egy aszfaltozott, a többi földút. Az utak ügyében létrehozott munkacsoport a határ két oldalán élő helyi közösségek érdekeinek figyelembevételével folytatja egyeztető munkáját. Magyar részről a szabad határátkelés a cél – tette hozzá.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a 365 kilométer hosszú magyar–osztrák határon átlagosan 12 kilométerenként lehet szabályosan átkelni. Ez közép-európai viszonylatban jónak számít, mivel a térségben 40 kilométer az átlagos távolság a határátkelőhelyek között. Az európai mutatószám viszont 2,5 kilométer – tette hozzá. Szijjártó Péter bejelentette, hogy pénteken Kőszegnél újabb határkeresztező út alapkövét teszik le, és folytatódik további három hasonló, szerződésekben rögzített, uniós pénzből épülő út előkészítése.