Nagy Imre újratemetésén hangzott el az első antikommunista beszéd

 

Ma van az '56-os mártírok újratemetésének az évfordulója:1989 júniusában hat koporsót ravataloztak fel a Hősök terén, amelyek közül a hatodik, üres koporsó a forradalom és szabadságharc minden hősi halottját jelképezte. A szertartáson mintegy 250 ezren búcsúztak a mártíroktól. Orbán Viktor is beszédet mondott, többek szerint ez volt az első antikommunista beszéd.

A Hősök terén ravatalozták fel Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József koporsóját, valamint az 1956-os forradalom minden mártírját és hősi halottját jelképező hatodik, üres koporsót 1989. június 16-án. A gyászszertartáson akkor több százezren vettek részt.

A Hősök terén – a Fidesz nevében – beszédet mondott Orbán Viktor is. A későbbi miniszterelnök úgy fogalmazott: Nagy Imre és társai azonosultak a magyar társadalom akaratával, képesek voltak leszámolni a szent kommunista tabukkal, azaz az orosz birodalom feltétlen szolgálatával és a párt diktatúrájával.

Több tízezer ember vesz részt Nagy Imre és társai gyászszertartásán a Hősök terén (MTI-fotó: T. Asztalos Zoltán)

Több tízezer ember vesz részt Nagy Imre és társai gyászszertartásán a Hősök terén (MTI-fotó: T. Asztalos Zoltán)

„Az akasztófa árnyékában sem vállalták, hogy a társadalmat megtizedelő gyilkosokkal egy sorba álljanak, akik életük árán sem tagadták meg azt a nemzetet, amely elfogadta őket és bizalmát beléjük helyezte. Mi az ő sorsukból tanultuk meg, hogy a demokrácia és a kommunizmus összeegyeztethetetlen” –világított rá Orbán Viktor.

Úgy folytatta: „a most vállunkra nehezedő csődtömeg egyenes következménye annak, hogy vérbe fojtották forradalmunkat. Hozzátette, valójában akkor, 1956-ban vette el tőlünk, mai fiataloktól a jövőnket a Magyar Szocialista Munkáspárt”.

Továbbá arról is beszélt a szertartáson, hogy értetlenül álltak akkor azelőtt, hogy a forradalmat és annak miniszterelnökét nemrég még kórusban gyalázók az újratemetéskor ébredtek rá, hogy ők Nagy Imre reformpolitikájának folytatói.

„Azt sem értjük, hogy azok a párt- és állami vezetők, akik elrendelték, hogy bennünket a forradalmat meghamisító tankönyvekből oktassanak, ma szinte tülekednek, hogy mintegy szerencsehozó talizmánként megérinthessék ezeket a koporsókat. Mi úgy véljük, nem tartozunk hálával azért, hogy harmincegy év után eltemethetjük halottainkat, nem jár senkinek köszönet azért, mert ma már működhetnek politikai szervezeteink” – szögezte le Orbán Viktor 1989. júniusában.

Hozzátette: „most esélyünk van arra, hogy békés úton érjük el mindazt, amit az ’56-os forradalmárok véres harcokban ha csak néhány napra is, de megszereztek a nemzet számára”.

„Ha hiszünk a magunk erejében, képesek vagyunk véget vetni a kommunista diktatúrának, ha elég eltökéltek vagyunk, rászoríthatjuk az uralkodó pártot, hogy alávesse magát a szabad választásoknak. Ha nem tévesztjük szem elől ’56 eszméit, olyan kormányt választhatunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának haladéktalan megkezdéséről” –világított rá 29 évvel ezelőtt a miniszterelnök.

A kinyilatkoztatás megnyitotta az utat a polgári demokrácia felé

Ma az alkotmányjogász úgy vélekedett az M1 Híradóban, hogy a fentebb idézett beszéd volt az első antikommunista beszéd.

„Óriási jelentősége volt Orbán Viktor ’89-es beszédének, mert ez volt az első antikommunista beszéd, amelyet a magyar nemzet hallhatott a kommunizmus fullasztó évtizedei után” – mondta  ifj. Lomnici Zoltán.

Hozzátette, azt is ki lehet jelenteni, hogy a legnagyobb demokratikus megmozdulás a kommunizmussal szemben ’56 volt és a legnagyobb demokratikus beszéd, amely a kommunizmussal nyíltan szembeszállt ’89-ben Orbán Viktor beszéde volt.  Megjegyezte, így lesz teljes az a folyamat, amely közjogi értelemben 2010 után az Alaptörvény elfogadásával beteljesedett.

Végezetül azt mondta: a miniszterelnök akkori beszéde egy bátor kinyilatkoztatás volt, amely megnyitotta az utat a polgári demokrácia felé.